20. Kompromisszum
Minden el�rhet�

�sszepakoltam a k�tnapos l�togat�somhoz „Alicen�l”, �s a csomagjaim a kocsim utas�l�s�n v�rtak r�m. A koncertjegyeket odaadtam Angel�nak, Bennek �s Mikenak. Mike �gy d�nt�tt Jessic�t fogja elh�vni mag�val, ahogy rem�ltem. Billy k�lcs�nk�rte az �reg Quil Altera haj�j�t,�s megh�vta Charliet, hogy horg�sszanak d�lut�n, m�g a meccs el�tt. Collin �s Brady, a k�t legfiatalabb v�rfarkas, La Pushban maradt, hogy �rk�djenek- annak ellen�re, hogy m�g szinte gyerekek voltak, mindketten csak 13 �vesek voltak. Az�ta, Charlie m�g jobban figyelt, nehogy valaki megint elt�nj�n Forksb�l.
Mindent megtettem , amit csak tudtam. Igyekeztem elfogadni ezt, �s figyelmen k�v�l hagyni azokat a dolgokat, amiket nem tudtam kontrol�lni, legal�bbis ma este.
�gy, vagy �gy 49 �ra m�lva eld�l majd minden. A gondolat valahogy
megnyugtatott.
Edw�rd megk�rt, hogy pihenjek, �s azon voltam, hogy hozzam legjobb form�mat.
- Kiv�telesen egyetlen �jszak�ra nem lehetne, hogy elfelejts�nk minden m�st, �s csak mi ketten sz�m�tsunk? Nekem �gy t�nik, mi soha nem lehet�nk egy�tt �gy, mit most el�gszer. Sz�ks�gem van a k�zels�gedre. Csak r�d van sz�ks�gem.
Nem volt neh�z ezzel egyet�rteni, tudtam a f�lelmeimet ez nem mulasztja el olyan k�nnyen, mondani k�nnyebb volt, mint megtenni. M�s dolgok is j�rtak a fejemben,
tudv�n, hogy ezt az �jszak�t kettesben t�ltj�k el, tal�n ez seg�thet.
N�h�ny dolog megv�ltozott.
P�ld�ul, hogy k�sz voltam. K�sz voltam csatlakozni a csal�dj�hoz, az � vil�g�hoz.
A f�lelem, a b�n �s a k�n jobban el�rt, mint akartam. Szerettem volna odafigyelni
ezekre – ahogy a felh�k�n kereszt�l felbukkan� holdat n�ztem �s egy v�rfarkas
mellett pihentem – �s tudtam, soha t�bb� nem fogok f�lni. A k�vetkez�
alkalommal, t�rt�nik vel�nk valami, k�szen fogok �llni r�. Egy el�ny, nem teher.
Sosem kell v�lasztania k�ztem �s a csal�dja k�z�tt. Igazi t�rsak lesz�nk, pont, mint
Alice �s Jasper. K�vetkez� alkalommal megteszem, amit kell.
V�rtam, hogy a fejem felett lebeg� kard elt�nj�n, hogy Edw�rd b�szke legyen r�m.
De ez nem volt sz�ks�ges. K�szen �lltam.
Csak egy dolog hi�nyzott.
Egy darab, mert egy dolog nem v�ltozott, ez mag�ba foglalta a rem�nytelens�get,
hogy mennyire szeretem �t. Sok id�t t�lt�ttem azzal, hogy Jasper �s Emmett
fogad�s�n gondolkodtam- kikalkul�lva azon emberi dolgokat, amiket elvesz�thetek,
�s ezzel egy�tt nem akartam feladni. Tudtam melyik emberi arcomat akarom
meg�rizni, miel�tt halhatatlan leszek.
Volt n�h�ny dolog, amit �t kellett gondolnunk ma este. Mindenek ut�n, amiket az
elm�lt k�t �vben l�ttam, m�r nem hittem a lehetetlenben. T�bbnek kell ahhoz
t�rt�nnie, hogy le�ll�tson engem.
Ok�, �szint�nsz�lva enn�l voltak bonyolultabb dolgok is. De megpr�b�ltam.
Amilyen elt�k�lt voltam, nem lep�dtem meg, hogy az�rt volt bennem egy cs�pp
f�lsz, ahogy v�gigmentem a keskeny �sv�nyen a h�za fel�. – Nem tudtam, hogy
tegyem meg,amit megszerettem volna megtenni, �s ez izgalommal t�lt�tt el. Az
any�s�l�sen �lt, csendes arcom fel� k�ld�tt egy mosolyt. Meglepett, hogy nem
er�szakoskodott, hogy � vezessen, de ma este �gy l�tszik eld�nt�tte, a mai este az
�n temp�mban fog eltelni.
S�t�ted�s ut�n �rt�nk a h�zhoz. Ennek ellen�re, a r�t f�nylett az ablakokb�l
kisz�r�d� l�gy f�nyek miatt. Amint le�llt a motor, m�r nyitotta is az ajt�mat. Egy
k�zzel kiemelt az aut�b�l, kidobta a csomagomat a furgonb�l m�sik kez�vel. Az
ajkai azonnal r�tal�ltak az eny�mre, ahogy hallottam becsuk�dni a kocsi ajtaj�t
m�g�ttem.
An�lk�l, hogy megszakadt volna a cs�kunk mag�hoz emelt �s a karjaiban ringatva,
�vatosan bevitt a h�zba.
Nyitva volt a bej�rati ajt�? Nem tudn�m megmondani. Bent voltunk, gondoltam, �s
megsz�d�ltem. Eml�keztetnem kellett magamat r�, hogy leveg�t is venni kell. Ez a
cs�k nem ijesztett meg engem. Ellenkez�leg, azt kaptam, amire v�gytam, csak nem
olyan k�r�lm�nyesen, ahogy azt kor�bban elk�pzeltem.
Persze csak most kezdett a dolog bonyol�dni. Cs�ndesen kuncogva tolt el mag�t�l,
gyeng�debben tartva a kez�ben.
- Isten hozott itthon. -mondta �szinte melegs�ggel a szem�ben.
- Ez nagyon kedves. -mondtam izgatottan.
Gyeng�den lerakott a l�baimra. Mindk�t kezemmel �tkaroltam, elutas�tva
mindenfajta t�vols�got k�zt�nk.
- Van valamim a sz�modra. - mondta cseveg� hangnemben
- Igen?
- Szem�lyes, eml�kszel? Azt mondtad, az elfogadhat�.
- Oh, igaz. Azt hiszem, mondtam ilyet.
Kuncogott az ellen�ll�somat hallva.
- Fent van a szob�mba. Lehozhatom?
A h�l�szob�j�ban? –Term�szetesen! - egyeztem bele, k�nyszer�tve magamat, hogy
g�rcs�s ujjaim elengedj�k.
- Most mehetsz.
Buzg�n igyekezett odaadni a nem aj�nd�komat, a norm�l emberi sebess�g nem volt
el�g gyors neki. Egy hat�rozott mozdulattal felkapott megint, �s felrohant a
k�zelben l�v� l�pcs�k�n eg�szen a szob�j�ig. Az ajt�n�l letett, majd egy
sz�kken�ssel a szekr�nyn�l termett. Vissza is �rt, miel�tt m�g ak�rcsak egyet is
l�phettem volna, de ezt figyelmen k�v�l hagyva le�ltem a hatalmas arany �gy
sark�ra, majd becs�sztam k�z�pre. Magamhoz h�ztam egy p�rn�t, majd a
kezeimmel �tkulcsoltam felh�zott t�rdeimet.
-Rendben. - motyogtam.
Most hogy m�r ott voltam, ahol lenni akartam, kiss� idegesebbnek �reztem
magamat. Edw�rd nevetett.
Behuppant k�zvetlen�l mell�m, mire a sz�vem �ssze-vissza kezdett kalimp�lni.
Szerencs�re ezt az aj�nd�k t�ny�nek is betudhatta.
- A h�zi aj�nd�k- eml�keztetett. Bal kezemet lefejtette a t�rdemr�l, �s egy
pillanatra meg�rintette az ez�st karl�ncomat. Majd visszatette a kezemet. Alig
hittem el. A farkas m�sik oldal�n, most m�r egy brili�nsokkal kirakott krist�ly sz�v
l�gott. Ezer f�nnyel ragyogott, ahogy a l�mpa f�nye megvil�g�totta. Hossz� id�re
elakadt a l�legzetem.
- Az �desany�m� volt.- mondta elutas�t�st nem t�r�en - Van m�g n�h�ny hasonl� csecsebecs�m. Adtam bel�le Esmenek �s Alicnek is. �gy ez nem sz�m�t olyan nagy dolognak.
B�natosan mosolyogtam magabiztoss�g�n.
- De biztos vagyok benne, hogy ez egy j� aj�nd�k. – mondta - Kem�ny �s hideg. –
nevetett - �s a naps�t�sben sziv�rv�nyt rajzol.
- A legfontosabbr�l megfeledkezt�l. - motyogtam. - Ez gy�ny�r�.
-A sz�vem cs�ndes- b�gta - �s olyan, mint a tied.
Megforgattam a csukl�mat, hogy a sz�v felragyogott. „
- K�sz�n�m, m�g egyszer.
- Nem �n k�sz�n�m neked, hogy ilyen k�nnyen elfogadtad az aj�nd�komat. Egy hasznos praktika hozz�d.
Vigyorogva, el�villantak a fogai.
Fel� d�ltem, a fejemet a karja al� cs�sztattam �s magamhoz �leltem. Majdnem olyan �rz�s volt, mintha csak Michelangelo D�vid szobr�hoz simultam volna, azzal a kiv�tellel, hogy t�k�tesen karjaival, m�g ink�bb mag�hoz szor�tott. Ez j� kezd�snek t�nt.
- Megbesz�lhet�nk valamit? Szeretn�k tiszt�n l�tni, am�g m�g tiszta a fejem.
Egy pillanatig hezit�lt.
- A legjobb form�mat fogom hozni. - mondta �vatosan.
- Nem fogom �tt�rni szab�lyokat – �g�rtem- Ez kett�nket �rint. - pr�b�ltam
kitiszt�tani a torkomat. - Nos…az �rdekelne,hogyan fogunk megegyezni a m�sik �jszak�r�l.
Arra gondoltam, pont �gy v�lekedn�k m�s esetben is.
Csod�lkoztam magamon, hogy ennyire hivatalos voltam. Biztos az idegess�g miatt.
- Pontosan mit szeretn�l aj�nlani? - k�rdezte vid�m hanggal.
Igyekeztem megtal�lni a megfelel� szavakat.
- Hallgasd, hogy ver a sz�ved – mormogta -�gy verdes, mint egy csapd�ba esett kismad�r. Biztos j�l vagy?
- Remek�l vagyok.
- Akkor kezd el, amit mondani szeretn�l - unszolt.
- Nos, els�k�nt is, szeretn�k veled besz�lni err�l a nevets�ges h�zass�gi felt�telr�l.
- Csak nevets�ges sz�modra? Mi t�rt�nt?
- Azon gondolkodtam… m�g mindig �ll az aj�nlatod?
Edw�rd komolyan rosszall�an n�zett.
- A lehet� legnagyobb engedm�nyt adtam, amit csak lehetett. A legjobb d�nt�st akarjuk hozni, ami az �letedet �rinti. Ebben kellene szerinted egyeztetn�nk a te felt�teleid alapj�n.
- Nem. - r�ztam meg a fejem, igyekezve megtartani a kontrollt.
- Ez most nem alku. M�g nem besz�lt�k meg az �n… eg�szen id�ig. Ki szeretn�k z�rni, n�h�ny dolgot.
Fesz�lten n�zett r�m.
- Pontosan milyen r�szletre gondolsz?
Haboztam.
- El�sz�r is tiszt�zzuk a te felt�teleidet.
- Pontosan tudod,hogy mit szeretn�k.
- H�zass�g. - a hangom olyan volt,mintha valami illetlenr�l besz�ln�nk.
- Igen. - mosolygott sz�lesen. - Azzal kezdve.
�ram�t�sk�nt �rt a d�bbenet.
- Van m�s is?
- Nos - az arca gondolkod� volt - ha a feles�gem leszel, akkor, ami az eny�m az a
ti�d is…, �gy a p�nz is. �gy m�r nem lesz gond a Dartmouthra j�rni.
- M�g valami? Mi�rt vagy mindig ennyire abszurd?
- M�skor nem szoktam.
- Nem, m�skor nem. Ez egy j� meg�llap�t�s.
Mosolyogva v�laszolt.
- Csak �vente egyszer vagy k�tszer.
Megr�ztam a fejemet �s elh�ztam a sz�mat. - Rukkolj ki a k�vetkez�vel.
- Ez az. Ha szeretn�l aut�kr�l besz�lgetni…
Kaj�nul vigyorgott,ahogy megl�tta a grimaszt az arcomon, majd elkapta a kezemet
�s j�tszadozni kezdett az ujjaimmal.
- Nem hiszem, hogy lett volna m�g valami, amit szerett�l volna, miel�tt
�tv�ltoztatn�d magad. Biztos vagyok benne.
A hangja l�gy volt. V�rtam, m�g a kez�t a kezembe vettem. Nem tudtam, hogyan
kezdjek hozz�. �reztem, hogy engem n�z, de f�ltem feln�zni. A v�r az arcomba
t�dult. Hideg ujjaival megemelte az �llamat.
- Zavarban vagy? - k�rdezte meglepetten. Les�t�ttem a szemeimet.
- K�rlek, Bella, nem b�rom ezt a fesz�lts�get.
Beharaptam az ajkamba.
- Bella.
A hangja r��bresztett, hogy mennyire nehezen viseli, hogy nem k�pes hallani a
gondolataimat.
- Nos, csak egy kicsit f�lek… az ut�na k�vetkez� dologt�l. - mondtam, mik�zben
v�g�l r�n�ztem.
�reztem a teste merevs�g�t, de a hangja l�gy maradt.
- Mit�l f�lsz?
- Van egy dolog, amit m�g azel�tt szeretn�k megtapasztalni, miel�tt �talakuln�k.
�reztem, hogy megr�ndul a lehet�s�gt�l.
- �s att�l tartok, hogy a h�zass�g ut�n, nekem m�r nem lesz lehet�s�gem… ezt nem
akarom… a m�sikf�le k�pen is szeretn�lek, most.
- Bella, ez nem tart �r�kk� - bizonygatta.
Elvesztette a fonalat.
-Edward - idegesen n�ztem egy pontot a csukl�mon - egy dolog van, amit azel�tt
szeretn�k megtenni, miel�tt �talakulok.
V�rta, hogy folytassam. Nem tettem. Az eg�sz arcom �gett.
- B�rmi, amit szeretn�l – mondta.
- Meg�g�red? - motyogtam, mivel tudtam, hogy szavaim nem voltak
�rtelmezhet�ek sz�m�ra.
- Igen - mondta. Feln�ztem, �s l�ttam a szem�ben a komolys�got.
- Csak mond el, hogy mit szeretn�l, �s teljes�tem.
El sem hittem, hogy �rezhetem magam egyszer ennyire idi�t�nak. Annyira
�sszetett volt – hogy pontosan mir�l is besz�l�nk. Nem tal�ltam semmilyen j�
lehet�s�get,hogy kimondjam, amire pontosan gondolok.
- Te. - motyogtam zavarosan.
- A ti�d vagyok - mosolygott, mik�zben igyekezett megtal�lni a tekintetemet.
Vettem egy m�ly leveg�t, majd kif�jtam �s felk�ny�k�ltem az �gyon. Majd a
nyaka k�r� cs�sztattam a karjaimat �s megcs�koltam. Visszacs�kolt, zavartan, de
beleegyez�en. Sz�ja l�gyan simult az eny�mre, mik�zben biztosra vettem, hogy azt
tal�lgatja, hogy mire gondolhatok. �gy �reztem, sz�ks�ge van egy kis c�lz�sra.
Kezeim remegtek, mik�zben a nyak�r�l lejjebb cs�sztak, le az ing nyak�n. A
remeg�s nem seg�tett, mikor ki akartam gombolni az ingj�t. Az ajka
megmerevedett, �s szinte hallottam, ahogyan �ssze�llnak fej�ben a szavaim.
Azonnal eltolt mag�t�l s szem�ben l�ttam a kifog�s�t.
- Legy�l �szn�l Bella.
- Meg�g�rted. B�rmit, amit szeretn�k. - eml�keztettem rem�nytelen�l.
- Nem pont err�l besz�lt�nk. - mondta mik�zben visszagombolta az ingj�t.
�sszeszor�tottam a fogaimat.
- De igen! - makacskodtam. Elindultam, hogy kigomboljam a fels� gombokat az
ingemen.
Elkapta a kezeimet, �s visszafektette �ket mell�m.
- Azt mondtam, hogy nem! - mondta hat�rozottan.
Haragosan n�zt�nk egym�sra.
- Tudnod kellett. – er�sk�dtem.
- Azt hittem valami hihetetlen dolog lesz.
- �gy, te b�rmit k�rhetsz - mint pl. az esk�v� -, de az nem sz�m�t, amit �n
szeretn�k?
Ezalatt �sszeszor�totta a kezeimet az egyik kez�vel, m�g a m�sikkal megpr�b�lt
elhallgatatni.
- Nem. - arca kem�ny volt.
Vettem egy m�ly leveg�t, hogy kicsit megnyugodjak. Ahogy csillapodott a d�h�m,
egy m�sik �rz�s ker�tett a hatalm�ba. Magamra n�ztem, elpirultam, mi�rt f�jt a
gyomrom mindig, mi�rt �gtek k�nnyek a szememben, s mi�rt akartam kirohanni a
szob�b�l.
A visszautas�t�s kem�nyen �rintett engem. Tudtam irracion�lis volt. Hogy csak egy
dolog van, ami�rt nem enged, az pedig az �n biztons�gom. Sosem �reztem magam
ennyire sebezhet�nk azel�tt. K�v�ntam b�rcsak megc�folna az �rz�seimet, amit az
elutas�t�sa v�lt ki bel�lem.
Edward s�hajtott. Lassan megemelte az �llamat, hogy a szem�be n�zzek.
- Most mi van?
- Semmi. - motyogtam.
Hossz� ideig vizsg�lta az arcomat, majd �sszer�ncolta a homlok�t �s borzalmas
arcot v�gott.
- Megb�ntottam az �rz�seidet? - k�rdezte meg�tk�zve.
- Nem. - hazudtam.
Pontosan nem is tudom, hogyan t�rt�nt, a karjaiban voltam, az arcomat a keze �s a
teste k�z� fogta, mik�zben l�gyan cir�gatta a nyakamat.
- Tudod, mi�rt mondtam nemet. – mormogta - Tudod, hogy �n is ugyan�gy
szeretn�m.
- Szeretn�d? - suttogtam elf�l� hangon.
- Term�szetesen, te butus, gy�ny�r�, �rz�keny l�ny vagy. - nevetett fel feket�n. -
Ki ne szeretn�?
�gy �reztem, mintha egy vonal h�z�dott volna m�g�ttem, v�rva, hogy elk�vessek
valami hib�t…
- T�ls�gosan is k�v�natos vagy.
Ki az ostoba most? Az eg�sz olyan volt, mintha egy k�nyvben olvastam volna.
- K�rbek�ldjek egy k�rd��vet, hogy higgy nekem? Elmondjam, kiknek a neve
szerepelne a list�n? N�h�nyat te is tudn�l mondani, de lenne, aki meglepne.
Megr�ztam a fejemet, mik�zben grimaszoltam.
- Csak zavarba akarsz hozni. T�rj�nk ink�bb vissza a t�rgyra.
S�hajtott.
- Sz�lj, ha valamit rosszul mondan�k, - igyekeztem higgadt maradni- a te felt�teled
az esk�v�, fizeted a tanulm�nyaimat, �s venni akarsz nekem egy gyorsabb aut�t. -
felh�ztam a szem�ld�k�m- Kifelejtettem valamit? Ez a teljes lista?
- Csak az els�, a t�bbi k�r�s csup�n.
�gy l�tszott nehez�re esik uralkodni a von�sain.
- Nekem csak egy k�vetel�sem van, csak egy kicsi.
- K�vetel�s? - v�lt bossz�ss�.
- Igen, k�vetel�s.
Els�t�t�lt a szeme.
- A h�zass�g egy aj�nlat. Nem adom meg, m�g nem kapok cser�be valamit.
Lehajtott fejjel suttogta: - Nem. Nem lehets�ges, most. K�s�bb, ha �talakult�l.
K�rlek l�gy bel�t� Bella.
Igyekeztem nyugodt hangon besz�lni. - Pontosan ez a probl�m�m. M�r nem lesz
ugyanaz, ami ut�n �talakulok. Nem leszek a r�gi! Fogalmam sincs, milyen leszek.
- Akkor is te leszel Bella. - �g�rte.
Bossz�s lettem.
- Ha oda jutok, hogy szomjazom Charlie, vagy Jacob, vagy Angela v�r�re, hogy
lehetn�k ugyanaz?
- El fog m�lni. �s rem�lem, nem akarsz majd egy kutya v�r�b�l inni. Ann�l minden
jobb.
Nem vettem figyelembe az elterel�st.
- De ez lesz, amit mindenn�l jobban szeretn�k majd,vagy nem? V�r, v�r �s m�g
t�bb v�r.
- Nem lesz �gy eg�sz �leted alatt.
- 80 �vvel k�s�bb, - eml�keztettem - ha j�l gondolom, de akkor sem leszek �jra
�nmagam. De fizik�lisan mindenn�l jobban sz�ks�gem lesz r�.
Nem v�laszolt.
- �gy m�s leszek, most fizikailag nincs m�s, amit jobban szeretn�k. Jobban, mint pl.
v�r, v�z, leveg�. �rzelmileg persze vannak ig�nyeim, de testileg…
Elforgattam a fejemet, hogy egy cs�kot leheljek kez�re.
M�ly leveg�t vett. Meglep�dtem a bizonytalans�got hallva a hangj�ban.
- Bella, meg is �lhetlek. – suttogta.
- Nem hinn�m, hogy tudn�d.
Edward szeme �sszesz�k�lt. Elh�zta a kez�t az arcom el�tt, �s a h�ta m�g�l el�vett
valamit. Nem l�ttam j�l mi volt az.
Egy kattan�st hallottam �s az �gy megremegett alattunk. Valami s�t�t volt a
kez�ben, egy kov�csoltvas r�zsa, olyan, ami a postal�d�kon �s baldachinokon volt
l�that�. �jra �sszez�rta a kez�t, egy r�pke percre, majd ism�t kinyitotta. Szavak
n�lk�l mutatta, hogyan morzsolja sz�t tenyer�ben a kem�ny vasat, m�gnem csak
apr� por marad bel�le.
- Nem erre gondoltam. Pontosan tudom, hogy milyen er�s vagy. Nem kell
sz�tmorzsolnod az eg�sz b�tort.
- Akkor ez mit jelent? - k�rdezte s�t�ten, am�g engedte, hogy a vaspor a f�ldre
hulljon, mintha csak homok lett volna.
Figyelmesen n�zte az arcomat, v�rva magyar�zatom.
- Nem arra, hogy fizik�lisan b�nthatn�l, ha akarn�l… T�bbre, nem b�ntan�l…
ebben annyira biztos vagyok, mint m�g soha m�sban eddig.
M�g miel�tt befejezhettem volna, m�r r�zta is a fej�t.
- Tal�n nem ez itt a gond, Bella.
- Tal�n- g�nyol�dtam - M�r nem is tudod, hogy mir�l is besz�l�nk.
- Pontosan. Gondolod, hogy valaha is k�pes lenn�k kock�ztatni veled
kapcsolatosan?
Hossz� percig b�multam a szem�be. Semmi jele nem volt annak, hogy meg
tudn�nk �llapodni, semmi jelz�s, ami eloszlatta volna a bizonytalans�got.
- K�rlek! - pr�b�lkoztam egy utols� k�ny�rg�ssel. - Ez minden, amit szeretn�k,
k�rlek!
V�rakoz�an hunytam le a szemeimet felk�sz�lv�n a nemleges v�laszra.
De nem v�laszolt azonnal. Hitetlenkedve �reztem, ahogy megv�ltozik a
leveg�v�tele.
Kinyitottam a szemeimet, az arca feld�lt volt.
- K�rlek? - suttogtam �jra �s sz�vem vadul kalap�lni kezdett. A szavak gyorsan
j�ttek a sz�mra, hogy kihaszn�ljam pillanatnyi meging�s�t.
- Nem kell meg�g�rned semmit. Ha nem m�k�dik, akkor annyi, nem pr�b�lkozunk.
Csak pr�b�ljuk meg… csak megpr�b�lni. �s �n minden k�r�sedet teljes�tem. - �g�rtem elhamarkodottan - Hozz�d megyek feles�g�l. Engedem, hogy fizesd a tanulm�nyaimat, nem fogom veszteget�snek tekinteni. �s persze vehetsz nekem egy gyorsabb aut�t, ha ez t�ged boldogg� tesz! Csak… k�rlek.
Karjai szorosan fontak k�rbe, az ajkai a f�lemet s�rolt�k, hideg lehelete
megborzongatott.
- Ez kib�rhatatlan. Annyi mindent szeretn�k adni neked – �s te meg csak ezt k�red t�lem. Van r�la fogalmad, milyen neh�z ellen�llni b�rminek is, amikor �gy k�rsz engem?
- Akkor ne utas�tsd vissza! - aj�nlottam izgatottam.
Nem felelt.
- K�rlek! - pr�b�ltam �jra.
- Bella… - lassan megr�zta a fej�t, de most nem l�ttam az arc�n az elutas�t�st, ajkai nyakamra siklottak. Nagyobb megad�st �reztem. A sz�vem m�r �sszevissza vert izgalmamban.
Igyekeztem megint kihaszn�lni el�ny�met. Ahogy arca bizonytalanul t�volodott, gyorsan magamhoz h�ztam �s sz�mat az �v�re tettem. Kezeivel az arcomat fogta, �s �reztem, hogy a k�vetkez� percben el fog tolni mag�t�l. Rossz voltam.
Az ajkai nem voltak gyeng�dek, teljesen �j, k�ts�gbeesett m�don mozgott a sz�ja. Nyaka k�r� z�rtam karjaimat, felhev�lt testemet az �v�hez pr�seltem, ami most minden kor�bbin�l hidegebbnek t�nt. Reszkettem, de nem a teste hideg�t�l.
Nem akarta abbahagyni a cs�kot. Els�k�nt �n h�z�dtam el, hogy leveg�t vehessek.
Ajkai ez alatt v�gig a b�r�met cir�gatt�k, v�gig finoman a nyakamon. A gy�zelem hatalmas er�t adott, energiabombak�nt hatott r�m. Kezeim b�tortalans�ga elt�nt, gyeng�den k�zd�ttem ingj�nek gombjaival, majd ujjaim v�gre megtal�lt�k t�k�letes jeges mellkas�t. Hihetetlen�l gy�ny�r� volt. Milyen sz�t is haszn�lt?
Kib�rhatatlan - igen ez volt. Sz�ps�ge felfoghatatlan volt.
Visszanyomtam sz�j�t az eny�mre, hozz�m hasonl� izgatotts�got �reztem rajta is.
Egyik kez�vel l�gyan megemelte a fejemet, m�sik kez�vel szorosan mag�hoz h�zott. Kiss� nehezen tudtam �gy el�rni a bl�zom elej�t, de nem volt lehetetlen.
Vasbilincsk�nt z�rultak kezei csukl�mra, majd hirtelen a fejem f�l�tt �temelve egy p�rn�ra estek.
Ajkai ism�t f�lemet cir�gatt�k.
- Bella - mormogta meleg b�rsonyos hangon - befejezn�d a pr�b�lkoz�st, hogy
megszabadulj a ruh�idt�l?
- Te szeretn�d csin�lni? - k�rdeztem zavartan.
- Nem ma este - mondta l�gyan. Most ajkai �llkapcsom minden
n�gyzetcentim�ter�t felfedezt�k, minden �rz�keny pontot.
- Edward, k�rlek - kezdtem ellenkezni
- Nem azt mondtam, hogy nem. - el�z�tt meg v�lasza. – Csak azt, hogy nem ma
este.
L�legzetem lelassult.
- Csak egyetlen j� okot mondj�l, hogy mi�rt nem j� a ma esete annyira, mint
b�rmelyik m�sik.
Hangomban nem tudtam pal�stolni a k�ts�gbees�st.
- Nem tegnap sz�lettem. - kuncogott a f�lembe. - Kett�nk k�z�l, szerinted kinek a
k�r�se a fontosabb? M�g csak most �g�rted meg, hogy hozz�m j�ssz, miel�tt
b�rmiben is v�ltozn�l, de ha �n megadom neked ma �jjel, amit szeretn�l, mi a
garancia, hogy nem fogsz elfutni Charlihoz hajnalban? �n – term�szetesen – nem
vonakodom att�l,hogy megadjam, amit szeretn�l. El�tte viszont…
Kital�ltam mire gondolt.
- El�sz�r megesk�sz�nk? - k�rdeztem hitetlenkedve.
- Ez a javaslatom – fogadd el, vagy utas�tsd el. Kompromisszum, eml�kszel?
A karjai szorosan k�r�m fon�dtak �s nem �ppen visszafogott m�don cs�kolt.
T�ls�gosan meggy�z� volt ez a k�nyszer. Pr�b�ltam kitiszt�tani a fejemet…
teljesen elbuktam.
- Ez egy nagyon rossz �tlet. - mondtam, amikor leveg�h�z jutottam.
- Nem lep meg, hogy �gy gondolod –vigyorgott - A te agyad mindig egy ir�nya
mozog.
- Hogy t�rt�nt mindez? – morogtam- �gy hittem ez az �n est�m lesz –v�gre – �s
most hirtelen…
- Foglalt vagy- fejezte be helyettem.
- Huh! K�rlek, ne mond ki �gy.
- Meggondoltad magadat? – k�rdezte. Elh�z�dott, hogy olvasson az arcomr�l.
Sz�rakoztatott m�k�s arckifejez�se.
Visszamosolyogtam r�, igyekezv�n figyelmen k�v�l hagyni mosoly�t, ami
megdobogtatta a sz�vemet.
-Vagy? - b�k�tt meg
- Pf�j! - ny�gtem. - Nem. Nem gondoltam meg magam, boldog vagy?
F�nyes volt a mosolya.
- Kiv�telesen.
Felny�gtem.
- Te nem vagy boldog?
Megcs�kolt miel�tt v�laszolhattam volna. Ez egy nagyon is cs�b�t� cs�k volt.
- Egy kicsit. - s�hajtottam, amint tudtam besz�lni - De nem az esk�v�t�.
Ism�t megcs�kolt.
- �gy �rzed mindent magad m�g�tt hagysz? - nevetett a f�lembe.
- Musz�j form�lisan is egym�s oldal�n �llnunk?
- A formalit�s nem sz�l m�sr�l, csak r�lad �s r�lam.
- Igaz.
�jra megcs�kolt, a sz�vem vad t�ncba kezdett, forrt a v�rem.
- N�zd Edward - motyogtam, elakadt a hangom, amikor befejezte a tenyerem
cs�kolgat�s�t. - Azt mondtam, hozz�d megyek, �s �gy is lesz. �g�rem… Esk�sz�m.
Ha gondolod, al��rom a v�remmel.”
- Ez nem vicces- morogta a csukl�mba.
- Azt akarom ezzel mondani – nem fogok tr�kk�zni. Ezt jobban tudod n�lam.
T�nyleg nincs okunk, hogy v�rjunk. Nagyon ritk�n vagyunk �gy magunkban,
h�nyszor is volt erre p�lda? �s itt van ez a nagyon k�nyelmes, hatalmas �gy…
- Ma este nem. - mondta ism�t
- Nem b�zol bennem?
- Term�szetes, hogy b�zom benned.
Azzal a kezemmel, amit az im�nt m�g cir�gatott, felemeltem a fej�t, hogy l�ssam
az arc�t.
- Akkor mi a probl�ma? Nem t�nik �gy, hogy ne lenn�l tiszt�ban vele, hogy a
v�g�n �gy is te fogsz gy�zni. - s�hajtottam. - Te mindig gy�z�l.
- Csak a legjobbat akarom ny�jtani. - mondta melegen.
- Van valami m�s is? - tal�lgattam s�t�t szemekkel. Volt valami ellentmond�s az
arc�n, mintha rejtegetni akart volna valamit. - Meggondoltad magad?
- Nem. - �g�rte l�gyan. - Esk�sz�m neked, hogy meg fogjuk pr�b�lni. Miut�n
�sszeh�zasodtunk.
Megr�ztam a fejemet, �s halkan felnevettem. - Olyan �rz�sem van, mintha egy
gazember lenn�l egy dr�m�b�l - p�dr�d a bajszod, am�g azon vagy, hogy ellopd
szeg�ny l�ny er�ny�t.
Nagyon �that�an n�zte az arcomat, majd ajkait a kulcscsontomra szor�totta.
- Ez az, ugye?
A r�vid nevet�se teljesen meglepett.
- V�ded az er�nyeidet!
Igyekeztem kezemmel visszafojtani a sz�mb�l el�t�r� kacajt. A szavak olyan…
r�gim�diak voltak.
- Nem butusk�m - motyogta a v�llamhoz hajolva - Igyekszem a te er�nyeidet
v�deni. �s �szint�n sz�lva, nagyon megnehez�ted ezt nekem.
- Ez nevets�ges.
- Hagyj k�rdezzek t�led valamit. - k�ny�k�lt fel hirtelen. - M�r besz�lt�nk r�la,
csak mindig elviccelt�k. H�ny embernek van ebben a szob�ban lelke? Es�ly a
mennyre, vagy b�rmi legyen is az, a hal�la ut�n?
- Kett� - mondtam t�zesen.
- Rendben. Tal�n ez is igaz. Ebben a hatalmas vil�gban vannak elt�r� v�lem�nyek
err�l, de abban mindenki egyet�rt, hogy van valami a hal�l ut�n.
- A v�mp�rok l�te nem el�g neked? M�g az emberek�rt is agg�dsz?
Nem b�nthat. – mondta - Csak t�telezz�k fel.
S�t�t szemekkel n�ztem r�.
- Nos, term�szetesen, val�sz�n� m�r k�s� a sz�momra, m�g akkor is, ha igazad van
a lelkemet illet�en.
- Ez nem igaz! - bizonygattam m�rgesen.
- A legt�bb esetben az ember�l�s nem elfogadott. �s �n meg�ltem p�rembert,
Bella.
- Csak aki rossz volt.
Megr�nd�totta a v�ll�t.
- Tal�n sz�m�t, tal�n nem. De te sosem �lt�l meg senkit.
- Legal�bbis nem tudsz r�la. – morogtam.
Mosolygott, de figyelmen k�v�l hagyta, amit mondtam.
- �s �n azon vagyok, hogy legjobb tud�som szerint meg�vjalak t�ged ett�l.
- Rendben. De nem mindig tudunk harcolni a gyilkos �szt�n ellen. –
eml�keztettem.
- Hasonl� elven – de van egy k�l�nbs�g, van, amiben �n is tapasztalatlan vagyok,
pont mi te. Nem tudn�k �tugorni egy szab�lyt?
- Egyet?
- Tudod, hogy elvesztem, hazudtam, s�v�rogtam… Az egyetlen dolog az er�nyem.
- vigyorgott
- Eg�sz id� alatt hazudtam.
- Igen, de te rosszul hazudsz, sz�val nem sz�m�t. Senki nem hiszi el neked.
- Nagyon rem�lem, hogy t�vedsz, mert ha Charlie r�j�n a dolgokra, biztos, hogy
egy t�lt�tt pusk�val fog ajt�t nyitni.
- Charlie boldog, hogy elhiszi a t�rt�netedet. � is hazudik saj�t mag�nak, az�rt
olyan z�rk�zott. - vigyorgott r�m.
- De mire v�gysz? - k�rdeztem k�tkedve - Hiszen megvan mindened.
- R�d v�gyom - mosolygott s�t�ten. - Nem helyes, hogy akarlak - de el�rtelek, �s
elviszlek. �s most n�zd meg mi lett veled. F�radhatatlanul igyekszel elcs�b�tani egy
v�mp�rt.
G�nyosan r�zta meg fej�t.
- Nyugodtan v�gyhatsz arra, ami m�r �gy is a ti�d - t�j�koztattam �t. - Mondtam
m�r, hogy emiatt nem kell agg�dnod.
- De kell. Mivel nekem m�r k�s�… �tkozottak lesz�nk - ez nem vicc – ha hagyom,
hogy te is odaker�lj.
- Sz�momra a pokol az a hely, b�rhol is legyen, ahol nem vagy velem. – mondtam -
Egy�bk�nt is lesz b�ven id�nk r�g�dni rajta, sosem halunk meg, nem igaz?
- Egyszer�en hangzik. Mi�rt nem gondoltam erre kor�bban? - mosolygott,
mik�zben feladtam a harcot. - Akkor ez minden. Nem fogsz velem aludni, m�g
�ssze nem h�zasodtunk.
- Technikailag, sosem tudok veled aludni.
Lehunytam a szememet.
- Nagyon vicces Edward.
- De a m�sik �rtelemben,�gy van, ahogy mondod.
- Azt hiszem, van m�g egy h�ts� sz�nd�kod. - szeme �sszesz�k�lt. - M�g valami?
- Ez fel fogja p�rgetni az esem�nyeket. -�ll�tottam.
Megpr�b�lt nem mosolyogni.
- Egyetlen dolgot akarok meggyors�tani, a t�bbi ak�r �r�kk� v�rhat… de azt el kell
ismernek, hogy azok az er�s emberi hormonjaid, k�v�nj�k t�lem a legt�bb er�t ezen
a ponton.
- Nem hiszem, hogy ezzel egyed�l vagyok. Ha Charliera vagy Reneere gondolok.
El tudod k�pzelni, hogy mit fog gondolni Angela? Vagy Jessica? Au. Hallom is a
g�nyos hangjukat.
Felh�zott szem�ld�kkel n�zett r�m, tudtam mi�rt. Mit sz�m�t mit gondolnak r�lam,
ha nem sok�ra �gy is elmegyek, �s nem is fogok visszaj�nni? Ez t�nyleg ennyire
�rz�kenyen �rintette engem?
Tal�n nem is fognak pletyk�lni a h�tam m�g�tt, ha csak nem hinn�k, hogy m�s
valami miatt megyek f�rjhez a ny�ron.
Grr. H�zass�g a ny�ron! S�hajtottam.
Tal�n jobb lesz, ha nem fogok ennyire berzenkedni a h�zass�g gondolat�t�l.
Edward megszak�totta a gondolatmenetemet.
- Nem kell nagy felhajt�s. Nincs sz�ks�gem �nnepl�sre. Nem kell, hogy b�rkinek is
elmond, vagy megv�ltozz. Egyszer�en elmegy�nk Vegasba – egy r�gi farmerben
bemegy�nk a templomba. Csak azt akarom, hogy hivatalos legyen. - hogy csak
hozz�m tartozz�l, senki m�shoz.
- Enn�l hivatalosabb m�r nem is lehetne. – vigyorogtam. De az aj�nlata nem
hangzott rosszul. Csak Alice lesz csal�dott.
- Majd megl�tjuk. - mosolygott b�lcsen - Felt�telezem, nem szeretn�d viselni a
gy�r�det?
Nyeltem egyet, miel�tt b�rmit is mondtam volna. - J�l gondolod.
Nevetett az arcomat l�tva.
- Rendben. �gyis hamarosan felh�zom az ujjadra.
Felkacagtam. - �gy besz�lsz, mintha m�r megvetted volna.
- Igen. - mondta l�gyan. - Azonnal, amikor el�sz�r l�ttam rajtad, hogy gyeng�l az
ellen�ll�sod.
- Hihetetlen vagy.
- Szeretn�d l�tni? - k�rdezte. Szeme �gy ragyogott ak�r a dr�gak�.
- Nem. - J�tt az els� �szt�n�s v�laszom.
Az arca annyira l�gy volt.
- Nos, ha nagyon szeretn�d, megmutathatod nekem. – aj�nlottam. �sszeszor�tottam
a fogaimat, nehogy felt�rj�n bel�lem akaratlanul egy s�haj.
- Semmi gond, tudok v�rni. - vont v�llat.
Fels�hajtottam.
- Mutasd m�r meg azt az �tkozott gy�r�t, Edward.
Megr�zta a fej�t.
- Nem.
Figyelmesen n�ztem az arc�t.
- K�rlek? - k�rdeztem gyorsan, tudv�n �j er�mr�l. L�gyan megsimogattam
ujjaimmal f�nyl� arc�t.
- K�rlek, l�thatn�m?
Szeme els�t�t�lt.
- Te vagy a legvesz�lyesebb teremt�s, akivel valaha is tal�lkoztam. – mormogta.
De fel�llt �s let�rdelt a kicsi �jjeliszekr�nye mell�. Pillanatokon bel�l vissza is �lt
az �gyba mell�m, kez�vel �tkarolva engem. A m�sik kez�ben egy apr�cska fekete
dobozt tartott. Egyens�lyozva tette a bal t�rdemre.
- Vedd el, �s n�zd meg. - mondta nyersen.
Idegesebb voltam ahhoz, hogy k�pesnek �reztem volna magamat arra, hogy
kinyissam a kis dobozt, de semmik�pp nem akartam megb�ntani, �gy
megpr�b�ltam le�ll�tani a kezem remeg�s�t. A dobozka felsz�ne finom fekete
szat�nselyemmel volt bor�tva. Bizonytalanul futattam v�gi ujjaimat rajta.
- Ugye nem k�lt�tt� el sok p�nzt, hogy megvedd? Ink�bb hazudj, ha igen.
- Nem ker�lt semmibe. – bizonygatta. - Ez egy m�sik szem�lyes t�rgy. Ezt a gy�r�t
m�g �desap�m adta annak idej�n �desany�mnak.
- Oh - mondtam meglepett hangon. Megpr�b�ltam �gyetlen ujjaimmal felnyitni a
z�rat, de sehogy sem siker�lt.
- Azt hiszem egy kicsit �divat�. - mondta v�dekez�en - Pont olyan �divat�, mint
�n. Ha szeretn�d, vehetek neked valami divatosat. Valamit a Tiffanyban?”
- �n nagyon szeretem az �divat� dolgokat - motyogtam, mik�zben �vatosan
felnyitottam a tetej�t. A fekete selyemdobozban egy Elizabeth Masen gy�r�
szipork�z� f�nye t�nt el�. Egy hossz� ov�lis alapon ferd�n helyezkedtek el a
k�vek, v�kony arany szeg�ly futott k�rbe, az arany kiemelte a dr�gak� csillog�s�t.
Sosem l�ttam m�g ehhez foghat�t.
Elb�v�lten simogattam v�gig a fel�let�n.
- Ez annyira gy�ny�r�. - motyogtam ink�bb magamnak meglepetten.
- T�nyleg tetszik?
- Ez nagyon sz�p. - majd a meglep�d�s hangja szakadt ki bel�lem. - Mi�rt ne
tetszene?
Felkacagott
- N�zz�k meg j�-e.
A Bal kezem �k�lbe szorult.
- Bella – s�hajtotta - Nem akarom r�d er�szakolni, csak pr�b�ld fel, hogy l�ssuk,
kell –e �ll�tatni rajta. Ut�na azonnal le is h�zhatod.
- Rendben. – morogtam.
Kivettem a gy�r�t, de ujjai meg�ll�tottak. Kez�be vette bal kezemet, �s lassan
felh�zta a gy�r�t a harmadik ujjamra. Eltartotta a kezemet, mindketten
megbabon�zva n�zt�k, ahogy megvil�g�tja a gy�r� a b�r�met. Olyan volt, mintha
direkt nekem k�sz�tett�k volna.
- T�k�letes - mondta elfogultan. - Rendben- �gy legal�bb nem kell elmennem az
�kszer�szhez.
Valami hatalmas �rz�st t�rt ki a hangj�b�l, ez�rt az arc�ra n�ztem. Volt a szem�ben
valami undor.
- T�nyleg szeretn�d ugye? - k�rdeztem izgatottan, mozgatva ujjaimat, �s arra
gondoltam, hogy mennyire k�r, hogy nem t�rtem el a bal kezemet.
Megvonta a v�llait.
- Persze - mondta csendesen. - Nagyon sz�pen mutat a kezeden.
Megpr�b�ltam kiolvasni a gondolatait. Visszan�zett, �s az undor hirtelen elt�nt a
szemeib�l. Mosolygott, angyali arca �r�met �s gy�zelmet sug�rzott. Annyira
gy�ny�r� volt, hogy szinte elfelejtettem leveg�t venni.
Miel�tt leveg�t vehettem volna, megcs�kolt diadalittasan. Teljesen elfeh�redtem,
amikor elh�zta az ajkait,hogy a f�lembe s�ghasson – de ugyanolyan izgatott
volt,mint �n.
- Igen, szeretn�m. Nem is tudod mennyire.
Diadalittasan felnevettem.
- Hiszek neked.
- Zavarna, ha tenn�k valamit? - mormogta, karjaival �t�lelve.
- Semmi, amit szeretn�l.
De ott hagyott, �s felkelt.
- Mindent, csak ezt ne. – magyar�ztam.
Figyelmen k�v�l hagyta, amit mondtam, megfogta a kezemet, visszanyomott az �gyra. Velem szemben �llt, komoly arccal, fogva testemet.
- Nos, j�l akarom ezt csin�lni. K�rlek, k�rlek, tarts vissza a haragodat, �s ne fuss el.
- �, ne. - motyogtam, mikor t�rdre ereszkedett el�ttem.
- L�gy j� – mormogta.
M�ly leveg�t vettem.
- Isabella Swan? - Feln�zett r�m, hihetetlen hossz� szempill�in kereszt�l, aranyl� szeme l�gy volt.
- �g�rem, hogy mindig szeretni foglak-minden egyes nap, �r�kk�. Hozz�m j�nn�l feles�g�l?
Annyi mindent szerettem volna mondani, nem mindegyik volt kedves, de voltak ott romantikus gondolatok is, �lmok. V�g�l csak annyit tudtam suttogni: - Igen.
- K�sz�n�m. - mondta egyszer�en.
Kez�be vette bal kezemet, minden ujjamat v�gig cs�kolta, miel�tt megcs�kolta volna a gy�r�t, ami imm�r az eny�m volt.