19. UT�LAT

P�r perc m�lva, m�r a g�pen �lt�nk �s az igazi megpr�b�ltat�s m�g csak most kezd�d�tt.
A g�p m�g mindig a kifut�p�ly�n id�z�tt mik�zben az utask�s�r�k - p�rszor - fel al� j�rk�ltak a folyos�n, �s felpakolt�k a csomagokat fels� rekeszekbe, hogy megbizonyosadjanak afel�l, hogy minden a hely�n van. A pil�t�k kihajoltak a f�lk�j�kb�l �s csevegtek a k�s�r�kkel, amikor azok �ppen ott haladtak el.
Alice keze mereven nyomta a v�llamat, hogy az �l�sben tartson, mert olyan ideges voltam, hogy eszeveszetten f�szkel�dtem.
- Gyorsabb, mint a fut�s - eml�keztetett halkan.
Csak b�logattam tov�bbra is mocorogva a sz�kben.
V�gre valah�ra a g�p k�nnyed�n felsz�llt a p�ly�r�l, fokozatosan n�tt a sebess�ge �s v�g�l egyenletesen rep�lt New York fel�, ami m�g jobban pr�b�ra tette a t�relmemet.
Valamif�le megk�nnyeb�l�st v�rtam a felsz�ll�st�l de a f�ktelen t�relmetlens�gem nem m�rs�kl�d�tt.
Miel�tt m�g teljesen felsz�lltunk volna Alice az el�tte lev� �l�s t�ml�j�hoz hajolt telefonnal a kez�ben �s h�tat ford�tott a l�gikisasszonynak, aki rosszal�an n�zte, hogy mire k�sz�l. De nem j�tt ide ellenkezni, mert az arckifejez�sem �vatoss�gra intette.
Megpr�b�ltam nem odafigyelni arra, amit Alice motyogott Jaspernek; nem akartam �jra hallani azokat a szavakat, de n�h�ny mondatfoszl�ny meg�t�tte a f�lemet.
"Nem vagyok biztos benne, mindig m�st l�tok, folyton meggondolja mag�t … egy v�rf�rd� a
v�rosban, megt�madni az �r�ket, kocsit egyens�lyozni a feje felett a f�t�ren … legink�bb olyan
dolgok amik leleplezn�k—tudja hogy ez a leggyorsabb m�dja, hogy reag�l�sra b�rja �ket …"
"Nem, nem teheted." Alice lehalk�totta a hangj�t, szinte nem is hallottam, annak ellen�re, hogy p�r
centire �ltem t�le.
Ezzel szemben, csak m�g jobban f�leltem. "Mond meg Emett-nek hogy ne… ok�, akkor menj Emett
�s Rosalie ut�n �s hozd �ket vissza…..Gondolkozz m�r, Jasper. Ha megl�tja valamelyik�nket, mit
gondolsz mit fog tenni?
B�logatott. "Pontosan. Azt hiszem Bella az egyetelen es�ly�nk—ha egy�ltal�n m�g van es�ly�nk…
Mindent megteszek, amit lehet, de az�rt k�sz�tsd fel Carlisle-t; nem t�l j�k a kil�t�saink."
Azt�n felnevetett, �s volt egy kis megt�veszt�s a hangj�ban. "Gondoltam erre is… Igen, megig�rem."
A hangja k�ny�rg�re v�ltott. "Ne k�vess. Meg�g�rem, Jasper. �gy vagy �gy, de kijutok…..�s
szeretlek."
Letette a telefont �s behunyt szemekkel h�trad�lt. "Ut�lok hazudni neki."
"Mondj el mindent, Alice," k�ny�r�gtem. "Nem �rtem. Mi�rt mondtad Japernek hogy, �ll�tsa meg
Emmettet, mi�rt nem j�hetnek �k is seg�teni?"
"K�t okb�l," suttogta csukott szemmel.
"El�sz�r is, mert �n azt mondtam. Magunkt�l is megpr�b�lhatjuk meg�ll�tani Edwardot—ha Emmett
letudn� fogni, tal�n megtudn�nk �ll�tani annyi id�re amig meggy�zz�k hogy �letben vagy. De nem
tudunk Edward k�zel�be f�rk�zni. �s ha l�tja, hogy j�v�nk, akkor csak gyorsabban fog cselekedni.
�tdob a falon egy aut�t, vagy valami �s akkor a Volturi elkapja.
- Ez a m�sik ok, az ok, amit nem mondhattam el Jaspernek. Mert ha �k is ott vannak �s a Volturi meg�li Edwardot, akkor harcolni fognak.
Bella.- Kinyitotta a szem�t �s bocs�natk�r�en b�mult r�m. - Ha lenne b�rmekkora es�lye, hogy nyerj�nk… ha lenne valami m�dja, hogy mi n�gyen megments�k a b�ty�mat, azzal hogy harcolunk, akkor tal�n m�s lenne a helyzet. De nincs, �s, Bella, nem vesz�thetem el Jaspert �gy. - R�j�ttem, hogy a szemei mi�rt k�ny�r�gtek a meg�rt�sem�rt.
Jaspert v�dte, a saj�t k�runkra �s tal�n Edward�ra is. Meg�rtettem, �s nem haragudtam r� ez�rt.
B�lintottam.
- De Edward nem hallhatna t�ged? - k�rdeztem. - Nem j�nne r�, hogy nincs �rtelme ezt csin�lnia, amint meghallja a gondolataidat �s megtudn�, hogy �letben vagyok? -
Vagy ha b�rmilyen m�s m�don bebizony�tan�nk neki. M�g mindig nem tudtam elhinni, k�pes �gy reag�lni erre.
Ennek semmi �rtelme!
F�jdalmasan tiszt�n eml�keztem a szavaira, amit akkor mondott, amikor a kanap�n �lve n�zt�k, Romeo �s J�lia hal�l�t, egyik�t a m�sik ut�n. Nem fogok n�lk�led tov�bb �lni, mondta, mintha ez csak valami ny�lv�nval� k�vetkeztet�s lenne.
De a szavai, amiket az erd�ben mondott, mikor elment kit�r�lt�k ez el�z�eket - er�szakkal.
- Ha meg is hallgatn� - magyar�zta. - Ha hiszed, ha nem, lehets�ges, hogy a gondolatainkkal hazudjunk. Ha meghalt�l volna, akkor is megpr�b�ln�m meg�ll�tani. �s arra gondoln�k, hogy: "�letben van, �letben van” olyan er�sen, ahogy csak tudn�k. Ezt � is tudja.
�sszekocogtattam a fogaimat a csendes csal�dotts�gomban.
- Ha lenne b�rmilyen m�d, hogy ezt n�lk�led csin�ljuk, Bella, nem kock�ztatn�m az �letedet. Nem helyes, amit csin�lok.
- Ne h�ly�skedj. �n vagyok az utols� dolog, ami miatt agg�dnod k�ne.- T�relmetlen�l megr�ztam a fejem. - Mondd el, hogy mit �rtett�l azalatt, hogy nem szeretsz hazudni Jaspernek.
Gy�szosan mosolygott.
- Meg�g�rtem neki, hogy kijutok miel�tt m�g engem is meg�ln�nek. �s ez nem olyasmi, amit garant�lni tudok - legal�bbis nem hossz� ideig.
�sszeh�zta a szem�ld�k�t, mintha azt akarn�, hogy vegyem komolyabban a r�nk leselked� vesz�lyt.
- Kik ezek a Volturik? - k�rdeztem suttogva. - Mi teszi �ket vesz�lyesebb�, mint Emmett, Jasper, Rosalie, �s te? - Neh�z volt elk�pzelnem valami vesz�lyesebbet, mint �k �gy egy�tt.
Vett egy m�ly l�legzetet, azt�n gyorsan k�rben�zett a v�llam felett..�pp idej�ben fordultam meg, hogy l�ssam, ahogy a m�sik sorban egy f�rfi gyorsan f�lren�z, mintha nem minket b�mult volna. A s�t�t �lt�ny�ben, dr�ga nyakkend�j�vel �s a laptoppal a t�rd�n �gy festett, mint egy �zletember. Mik�zben inger�lten b�multam r�, � kinyitotta a laptopot �s felt�n�en felhelyezte a fejhallgat�j�t.
K�zelebb hajoltam Alice-hez. Az ajkai majdnem hozz��rtek a f�lemhez mik�zben elsuttogta a t�rt�netet.
- Meglep�dtem, amikor felismerted a nevet - mondta. - Hogy ilyen hirtelen meg�rtetted, hogy mit jelent - amikor azt mondtam, hogy Olaszorsz�gba megy. Azt hittem, el kell majd magyar�znom. Mennyit mondott el Edward?
- Csak annyit mondott, hogy �k egy hatalmas, r�gi csal�d - mint egy kir�lyi csal�d. �s azt, hogy csak akkor harag�tsd magadra �ket, ha meg akarsz….halni - suttogtam. Az utols� sz�t nehezen ejtettem ki.
- Meg kell �rtened - mondta halkan �s kim�rten.
- Mi Cullenek t�bb szempontb�l is k�v�l�ll�k vagyunk, mint amennyir�l tudsz. Az term�szetellenes, hogy ilyen sokan a fajt�nkb�l b�k�ben �l�nk egy�tt. Ez Tanya csal�dj�ra is vonatkozik fenn �szakon, �s Carlsile kital�lta, hogy az �nmegtart�ztat�s megk�nny�ti a beilleszked�st, �s az ilyen csoportok alak�t�s�t, amik a szereteten alapulnak �s nem a t�l�l�sen meg a k�nyelmen.
M�g James h�romtag� kis band�ja is szokatlanul nagy volt - �s l�ttad, hogy Laurent milyen k�nnyen hagyta el �ket. A mi fajt�nk mindig egyed�l, vagy p�rban utazik, ez egy �ltal�nos szab�ly. Carlisle csal�dja a l�tez� legnagyobb, amit eddig ismerek, kiv�ve egyet. A Volturi.
- Eredetileg h�rman voltak, Aro, Caius, �s Marcus.
- L�ttam �ket - motyogtam. - A k�pen Carlsile dolgoz�szob�j�ban.
Alice b�lintott. - A k�t n�st�ny csak k�s�bb csatlakozott hozz�juk, �s �k �gy �ten alkotj�k a csal�dot. Nem biztos, de azt hiszem, hogy az �letkoruk teszi lehet�v�, hogy ilyen b�k�sen �ljenek egym�s mellett. M�r elm�ltak 300 �vesek. Vagy lehet, hogy a k�pess�g�k ad nekik ekkora t�relmet.
Mint Edwardnak �s nekem, Aronak �s Marcusnak is van k�l�nleges adotts�guk. - Folytatta miel�tt k�rdezhettem volna. - Vagy lehet, hogy csak a szerelem ereje tartja �ket �ssze. A Kir�lyi csal�d t�nyleg megfelel� jelz�.
- De ha �k csak �ten vannak...
- �ten alkotj�k a csal�dot - helyesb�tett. - Ez nem tartalmazza a test�reiket.
Vettem egy m�ly l�legzetet. - Ez el�g… komolyan hangzik.
- � az is - biztos�tott. "Kilenc �lland� tagja volt a test�rs�gnek, amikor utolj�ra hallotunk fel�l�k. A t�bbiek ink�bb… ideiglenesek. V�ltj�k egym�st. �s soknak van valamilyen tehets�ge - rettenetes, ijeszt� k�pess�gek, az olyan k�pess�g ami nekem van csak egy b�v�sz tr�kk az �v�ikhez k�pest. A
Volturi a k�pess�geik alapj�n v�lasztja �ket, fizikai vagy m�sf�le. -
Kinyitottam a sz�mat, majd bez�rtam. Azt hiszem, nem akarom tudni, hogy milyen rosszak a kil�t�saink.
Megint b�logatott, mintha pontosan tudn�, hogy mire gondolok.
- Nem sok �ssze�tk�z�sben vesznek r�szt. Senki nem olyan ostoba, hogy kikezdjen vel�k. Mindig a v�rosukban tart�zkodnak, csak akkor hagyj�k el amikor h�vja �ket a k�teless�g.
- K�teless�g? - csod�lkoztam.
- Edward nem mondta el, hogy mit csin�lnak?
- Nem - mondtam �s �reztem az �res kifejez�st az arcomon.
Alice megint k�rbe n�zett, eln�zett az �zletember fel�, majd a h�v�s ajkait megint a f�lemhez emelte.
- Van egy oka annak, hogy kir�lyi csal�dnak h�vjuk �ket … �k az uralkod� oszt�ly. Az ezredfordul� ut�n, felvettek egy t�rsadalmi tiszts�get a szab�lyok betartat�sa �rdek�ben - ami igaz�b�l, azt jelenti, hogy megb�ntetik a t�rv�nyszeg�ket. Ellentmond�st nem t�r�en teljes�tik a k�teless�g�ket.
A szemeimet t�gra nyitottam r�m�letemben. - Vannak szab�lyok? - k�rdeztem hangosan.
- Shh!
- Valaki nem eml�tette volna ezt kor�bban? - Suttogtam m�rgesen.
- �gy �rtem, �n olyan … olyan akartam lenni, mint ti! Nem kelletT, volna valakinek elmagyar�znia a szab�lyokat?
Alice nevetett a reakci�mon. - Nem olyan bonyolult, Bella. Csak egy aranyszab�ly van - �s ha belegondolsz, magadt�l is ki tudod tal�lni, hogy mi az.
Belegondoltam. - Nincs �tletem.
Csal�dottan megr�zta a fej�t. - Tal�n t�l nyilv�nval�. Csak titokban kell tartanunk a l�tez�s�nket.
- � - motyogtam. Ez nyilv�nval�.
- Ennek van �rtelme, �s a legt�bb�nknek nincs sz�ks�ge rendszab�lyoz�sra - folytatta. - De n�h�ny sz�z �v ut�n, n�melyek elkezdenek unatkozni. Vagy meg�r�lnek. Nem tudom. �s akkor a Volturi k�zbel�p miel�tt vesz�lyeztetn�k �ket, vagy b�rki m�st.
- Sz�val Edward…
- Azt tervezi, hogy semmibe veszi a szab�lyt, a saj�t v�rosukban - abban, a v�rosban, ahol az elm�lt 300 �v�ket t�lt�tt�k, az Etruszkok kora �ta. Annyira v�dik a v�rosukat, hogy nem enged�lyezik a vad�szatot, a falakon bel�l.
Volterra val�sz�n�leg a legbiztons�gosabb v�ros a vil�gon - legal�bbis v�mp�rt�mad�sokt�l mentes.
"De azt mondtad, hogy soha nem mennek el. Akkor hogy esznek?"
"Nem hagyj�k el a v�rost. K�v�lr�l hozz�k az �telt, n�ha nagyon messzir�l. Ez ad egy kis
elfoglalts�got a test�reiknek, amikor nem kint semmis�tik meg az ellens�geiket. Vagy v�delmezik
Volterr�t a leleplez�d�st�l …"
"Mint a mostani �llapot, Edwarddal" fejeztem be a mondat�t. Elk�peszt�en k�nny� volt kimondani a
nev�t. Nem voltam biztos benne, hogy mi�rt. Tal�n az�rt, mert nem sz�nd�koztam sok�ig �lni, an�lk�l
hogy l�thatn�m. Vagy az�rt mert m�r elk�st�nk. Olyan megnyugtat� volt tudni, hogy k�nny� hal�lom
lesz.
"Lefogadom, hogy m�g nem sok ilyen esettel �lltak szemben," motyogta ut�lattal a hangj�ban. "Nem
sok �ngyilkos hajlam� v�mp�rt l�thatsz."
A hang, ami kij�tt a sz�mon, el�g halk volt, de �gy t�nt Alice meg�rtette, hogy ez a f�jdalom sikolya
volt. A v�kony, er�s karjaival �t�lelte a v�llamat.
"Mindent megtesz�nk, amit lehet, Bella. M�g nincs minden veszve."
"M�g." Hagytam, hogy vigasztaljon, b�r tudtam, hogy igen rosszak az es�lyeink.
"�s a Volturi meg�l minket, ha kudarcot vallunk.."
Alice megdermedt. "�gy mondod, ezt mintha valami j� dolog lenne."
�sszerezzentem.
"Ne csin�ld ezt, Bella, vagy most azonnal megfordulunk �s visszamegy�nk Forksba."
"Mivan?"
"Tudod, hogy mi van. Ha t�l k�s�n �r�nk oda, hogy megments�k Edwardot, akkor minden t�lem
telhet�t megteszek, hogy visszajutassalak Charliehoz, nem akarom, hogy b�rmi butas�got tegy�l.
Meg�rtetted?"
"Igen, Alice."
Kiss� h�tr�bb h�zott, hogy a szemembe n�zhessen. "Semmi ostobas�g."
"Cserk�sz becssz�ra," motyogtam.
Forgatta a szem�t.
"Most hagyj koncentr�lni. Pr�b�lom kider�teni, hogy mit tervez."
A karjaival m�g mindig a v�llamat �lelte, de a fej�t h�trad�nt�tte az �l�sre �s becsukta a szem�t. A
szabad kez�vel a hal�nt�k�t massz�rozta.
Elb�v�lten n�ztem egy darabig. V�g�l teljesen mozdulatlann� v�lt �s az arca olyan volt, mint egy szobor�. A percek csak m�ltak, �s ha nem ismern�m jobban, azt hittem volna, hogy elaludt.
Nem mertem megzavarni, hogy �rdekl�djek a dolgok �ll�sa fel�l.
Azt k�v�ntam, hogy b�rcsak lenne valami biztons�gos, amire gondolhatn�k. Nem engedhettem meg magamnak, hogy m�rlegeljem a borzalmat, ami fel� tartottunk,vagy a m�g rettenetesebbet es�ly�t annak, hogy esetleg elk�s�nk - nem tehettem, ha magamban akartam tartani egy hangos sikolyt.
Nem mertem el�re gondolkodni. Tal�n, ha nagyon nagyon nagyon szerencs�s lenn�k, akkor valahogy megmenthetn�m Edwardot. De nem vagyok olyan ostoba, hogy azt gondoljam, hogy ha megmentem, akkor majd vele maradhatok.
Nem vagyok m�sabb, vagy k�l�nlegesebb, mint amilyen voltam. Semmi �j oka nem lenne r�, hogy velem akarjon maradni. L�tni �s elvesz�teni �t megint …
Megint le k�ne gy�zn�m a f�jdalmat. Ez az �ra az �lete megment�s�nek. Megfizetn�m.
Egy film ment a g�pen �s a szomsz�dom kapott fejhallgat�t. N�ha feln�ztem a k�perny�n mozg� figur�kra, de nem tudtam volna megmondani hogy romantikus vagy horror filmet j�tszanak.
Egy �r�kk�val�s�g ut�n a g�p megkezdte a lesz�ll�st New York-ban. Alice m�g mindig transzban volt. Remeg� k�zzel ny�ltam fel�, de azt�n viszar�ntottam a karom. Vagy tucatszor akartam fel�breszteni miel�tt a g�p f�lsiket�t�en landolt.
- Alice - mondtam v�g�l. - Alice, menn�nk kell.
Meg�rintettem a karj�t.
Lassan kinyitotta a szem�t. Majd megr�zta a fej�t.
"Valami �j fejlem�ny?" k�rdeztem halkan, mert tudtam, hogy a f�rfi a m�sik oldalon nagyon f�lel.
"Nem igaz�n," lehelte a szavakat, hogy szinte alig hallottam. "Egyre k�zelebb van m�r. �ppen azon
gondolkodik, hogy hogyan k�rje meg �ket."
Futnunk kellett, hogy el�rj�k a csatlakoz�sunkat, de ez csak j� volt—jobb mintha v�rnunk kellett volna. Amint a g�p m�r a leveg�ben volt, Alice behunyta a szem�t �s h�trad�lt majd ugyanolyan k�bulatba esett, mint az el�bb. Olyan t�relmesen v�rtam, ahogy csak tudtam.
Amikor bes�t�tedett, kinyitottam az ablakot, hogy kib�muljak a v�gtelen �jszak�ba, ami egy fokkal sem volt jobb, mint az ablak s�t�t�t� b�mul�sa….
H�l�s voltam, hogy annyi h�napom volt, hogy megtanuljam kontroll�lni a gondolataimat.
Ahelyett hogy az ijeszt� eshet�s�geken elm�lkedtem volna – nem sz�m�t Alice mit, mond, nem sz�nd�koztam t�l�lni – ink�bb kisebb probl�m�kra koncentr�ltam. Olyanokra, mint, hogy mit fogok mondani Charlienak amikor vissza�rek: ez �pp el�g k�nyes t�ma volt �gyhogy elt�lt�ttem vele p�r �r�t.
�s Jacob? Meg�g�rte, hogy v�rni fog r�m, de ez az �g�ret m�g mindig �ll? Egyed�l fogom v�gezni Forksban, �gyhogy egy�ltal�n senkim sincs a vil�gon?
Tal�n t�nyleg nem is akarom t�l�lni, nem sz�m�t hogy mi t�rt�nik.
N�h�ny m�sodperc m�lva �reztem, ahogy Alice megr�zta a v�llamat - �szre se vettem, hogy elaludtam.
- Bella - sziszegte kiss� hangosabban, mint azt egy s�t�t alv� emberekkel teli rep�l�n kellett volna.
Nem voltam �sszezavarodva, tudtam hogy hol vagyok - az�rt olyan m�lyen nem aludtam.
- Mi a baj?
Alice szeme felvillant a halv�ny f�nyben, ami a m�g�tt�nk lev� sor egyik olvas�l�mp�j�b�l sz�r�d�tt ki.
- Nincs baj. - Mosolygott izgatottan. - Ez most j�. Gondolkod�si id�t k�rtek, de m�r eld�nt�tt�k, hogy nemet fognak mondani.
- A Volturik? - motyogtam, megr�szeg�lve a j� h�rt�l.
- Persze, Bella, ki m�s. L�tom, hogy mit fognak mondani.
- Mondd el!
Egy l�gk�s�r� l�bujjhegyen oda osont hozz�nk. - Hozhatok a h�lgyeknek egy kis p�rn�t? - A csendes suttog�sa lepip�lta a mi viszonylag hangos besz�lget�s�nket.
- Nem, k�sz�nj�k. - Alice ragyog� mosollyal n�zett fel r�. A l�gk�s�r� arckifejez�se szinte k�ba volt, amint megfordult �s tov�bb folytatta az �tj�t.
- Mondd el - leheltem majdnem hallhatatlanul.
A f�lembe suttogott. - �rdekl�dnek ir�nta - �gy gondolj�k, hogy a k�pess�ge hasznos lehet. Aj�nlani fognak neki egy helyet maguk k�z�tt.
- Mit fog v�laszolni?
- Azt m�g nem l�tom, de lefogadom, hogy el�g cifra lesz. -vigyorgott. - Ezek az els� j� h�rek - az els� r�s a terven.
Cselt sz�nek; t�nyleg nem akarj�k �t elpuszt�tani - 'pazarl�s,' ezt a sz�t fogja Aro haszn�lni - �s ez tal�n el�g, hogy kreativit�sra �szt�n�zz�k Edwardot. Min�l t�bb id�t t�lt a tervez�ssel, ann�l jobb nek�nk."
De ez nem volt el�g sz�momra, hogy megk�nnyebb�ljek, �s bizakod�an n�zzek a j�v�be, ahogy � tette.
M�g mindig, t�l sokf�le k�pen k�shet�nk el. �s ha nem jutok �t a v�rosfalakon, akkor nem leszek k�pes megakad�lyozni, hogy Alice hazavigyen.
- Alice?
- Tess�k?
- �n �sszezavarodtam. Hogyhogy ennyire tiszt�n l�tod ezt? �s a t�bbi dolog, amik m�g messze vannak - azok nem t�rt�nnek meg?
A szemei �sszesz�k�ltek. Azon t�prengtem, hogy vajon tudja-e mire gondolok.
- Az�rt ilyen tiszta, mert ez k�zeli �s s�rg�s, �s nagyon er�sen koncentr�lok. A t�voli dolgok csak �gy j�nnek magukt�l - azok csak sejt�sek, bizonytalan tal�nok.
Plusz, a saj�t fajt�mat sokkal vil�gosabban l�tom, mint a ti�det. Edward sokkal k�nnyebb eset, mert
�sszhangban vagyok vele."
- De engem is l�tsz n�ha - eml�keztettem.
Megr�zta a fej�t. - Nem annyira tiszt�n.
Fels�hajtottam. - B�rcsak igazad lett volna velem kapcsolatban. Az elej�n, amikor el�sz�r l�tt�l dolgokat r�lam, m�g miel�tt egy�ltal�n tal�lkoztunk volna…
- Ezt hogy �rted?
- L�ttad, hogy �n is olyann� v�ltozok, mint ti. - alig nyitottam ki a sz�mat, mik�zben ezeket mondtam.
S�hajtott egyet. - Akkoriban ez is egy lehet�s�g volt.
- Akkoriban - ism�teltem.
- Igaz�b�l, Bella…- habozott, �gy t�nt mint aki meghoz egy d�nt�st.  - �szint�n sz�lva, szerintem ez m�r egy kicsit nevets�ges. Azon gondolkodom, hogy �n magam foglak �tv�ltoztatni.
Sokkoltan b�multam r�. Az agyam ellen�llt a szavainak. Nem engedhettem meg magamnak ezt a rem�nyt, ha meggondolja mag�t.
- Megijesztettelek? - csod�lkozott. - Azt hittem ez az, amit akarsz.
- Igen ez az! - zih�ltam. - �, Alice, tedd meg most! Annyit seg�thetn�k neked - �s nem, h�tr�ltatn�lak ennyire. Harapj meg!
- Shh - figyelmeztetett. Az utask�s�r� a mi �r�nyukba pislogott. - Pr�b�lj �szszer�en gondolkozni -  suttogta. - Nincs el�g id�nk. Holnap be kell jutnunk Volterr�ba. Napokig szenvedn�l a f�jdalomt�l.
Grimaszolt. - �s nem hiszem, hogy a t�bbi utas j�l kezeln� a helyzetet.
Megharaptam az ajkamat. - De ha nem teszed meg most, akkor meg fogod gondolni magad.
- Nem. - Gondterhelten �sszeh�zta a szem�ld�k�t. - Nem hiszem, hogy meggondoln�m magam. Nagyon m�rges lesz, de mit tud majd tenni ellene?
A sz�vem szapor�bban kezdett el verni. - Az �gvil�gon semmit.
Csendesen nevetett, azt�n fels�hajtott. - T�ls�gosan b�zol bennem, Bella. Nem vagyok biztos benne, hogy megtudom tenni. Val�sz�n�leg az lenne a v�ge, hogy meg�llek.
- Kock�ztatok.
- Olyan furcsa vagy, m�g ember l�tedre is.
- K�szi.
"Nos ez m�g �gy is csak a j�v� zen�je. El�sz�r t�l kell �ln�nk a holnapi napot."
"J� �tlet." De legal�bb lesz mit rem�lnem, ha t�l�lj�k.
Ha Alice betartja a szav�t—�s ha nem �l meg—akkor Edward k�vetheti az �r�lts�geit, �n meg
k�vethetem �t. Nem hagyn�m, hogy nyugtalankodjon. Tal�n, amikor majd er�s leszek �s gy�ny�r�,
akkor majd nem is akar elmenni.
- Aludj csak tov�bb - biztatott. - Fel�bresztelek, ha l�tok valami �jat.
- Ok� - morogtam, biztos, hogy ez az alv�s m�r eleve rem�nytelen. Alice felh�zta a l�bait az �l�sre �s �tkarolta a t�rdeit majd, lehajtotta a fej�t. El�re h�tra d�l�ng�lt, mik�zben koncentr�lt.
Az �l�sen pihentettem a fejemet �s n�ztem �t, �s a k�vetkez� pillanatban hirtelen felh�zta a s�t�t�t�t hogy a vil�gos napsugarak besz�r�dhessenek az ablakon.
- Mi t�rt�nik? - motyogtam.
- Nemet mondtak neki - mondta csendesen. �szrevettem, hogy m�r nem lelkesedik annyira.
A p�nik szorongatta a torkomat. - Most mit fog tenni?
- El�g zavaros volt els�re. Csak t�red�keket l�ttam, nagyon gyorsan v�ltogatja a terveit."
"Milyen tervek?" pr�seltem a fogaim k�z�tt.
"Volt egy rosszabb �r�ja," suttogta. "Eld�nt�tte, hogy elmegy vad�szni."
N�zte az arcom, hogy meg�rtem –e mir�l van sz�.
"A v�rosban," magyar�zta. "M�r nagyon k�zel j�rt hozz�. Az utols� percben gondolta meg mag�t."
"Nem akar csal�d�st okozni Carlisle-nak," motyogtam. Nem most �gy utolj�ra.
"Val�sz�n�leg," �rtett egyet.
"El�g id�nk lesz?" mik�zben besz�ltem, megv�ltozott a nyom�s a g�pen. �reztem, hogy lejebb
ereszked�nk.
"Rem�lem—hogyha az utols� d�nt�sn�l marad.."
"Az mi?"
- Egyszer�en letudja. Csak szimpl�n kimegy a napra.
Kimegy a napra. Ennyi az eg�sz?
Pont el�g lesz. Edward k�pe megjelent el�ttem, ahogy a mez�n �llva - csillogott �s szikr�zott mintha b�r�t milli�nyi gy�m�nt bor�tan� - ez a k�p bele�gett az eml�kezetembe. Aki egyszer m�r l�tta, az soha t�bb� nem felejti el. A Volturi val�sz�n�leg nem engedn�, hogy ez t�rt�njen. Nem, hogyha titokban akarj�k tartani a v�rosukat.
A sz�rk�s napsugarakra n�ztem, ahogy halv�nyan besz�r�dtek a nyitott ablakon. - El fogunk k�sni - suttogtam p�nikolva.
Megr�zta a fej�t. - Most �ppen, a dr�mais�g fel� hajlik. Nagyobb k�z�ns�get szeretne, �gyhogy az �ratorony alatt elter�l� f�teret fogja v�lasztani... Ott magasak a falak. Addig v�r am�g a nap a legmagasabban lesz.
- Sz�val d�lig van id�nk?
- Ha szerencs�nk van. �s ha nem gondolja meg mag�t.
A pil�ta hangj�t lehetett hallani a hangsz�r�kb�l, el�sz�r franci�ul majd angolul, k�z�lte, hogy hamarosan landolunk. Mindenhol a biztons�gi �vek kattan�s�t lehetett hallani.
- Milyen messze van Florrence-t�l Volterra?
- Att�l f�gg, hogy milyen gyorsan vezetsz… Bella?
- Igen?
Ravaszul r�mn�zett. - Mennyire vagy az aut�lop�s ellen?
Egy vil�gos s�rga Porsche nyikorogva �llt meg el�ttem, a h�t�n ez�st�sen csillogott a sz�: TURBO
A zs�folt repteren mindenki, bele�rtve engem is a kocsit b�multuk.
- Siess, Bella! - t�relmetlen�l ki�ltott ki Alice az ablakon.
Az ajt�hoz futottam �s be�ltem a kocsiba, majdnem �gy �reztem mintha egy fekete harisnya lenne a fejemen, hogy eltakarja az arcom.
- Jajj, Alice - panaszkodtam. - Nem tudt�l volna egy kev�sb� felt�n� aut�t ellopni?
A kocsi beljese fekete b�rrel volt bor�tva �s az ablakok, mint s�t�t�tettek voltak. Biztons�gban �reztem magam benne, mintha este lenne.
Alice m�r padl�g�zzal hajtott a s�r� rept�ri forgalomban - icipici helyeken cik�zott �t az aut�k k�z�tt, mik�zben �n �sszeh�ztam magam, �s �gyetlen�l matattam a biztons�gi�v�rt.
- A fontosabb k�rd�s az - jav�tott ki - hogy nem tudtam volna ink�bb egy gyorsabb aut�t ellopni, �s a v�laszom: nem hinn�m. �gy is szerencs�m volt.
- Biztos vagyok benne, hogy ez nagyon megnyugtat� lesz majd egy �takad�lyn�l.
Felnevetett. - B�zz bennem, Bella. Ha valaki �takad�lyt tesz ki, akkor az m�r r�g m�g�tt�nk lesz, mire �szrevessz�k. - Beletaposott a g�zba, hogy bizony�tsa az igaz�t.
Val�sz�n�leg ink�bb n�zel�dn�m kellett volna az ablakon, mik�zben elk�peszt� sebess�ggel elhagytuk Florence v�ros�t �s m�r Toscana t�jai bukkantak fel el�tt�nk. Ez volt az els� alkalom, hogy ilyen messzire utaztam, �s tal�n az utols� is. De Alice vezet�si st�lusa hal�lra r�mitett, annak ellen�re is hogy tudtam, hogy b�zhatok benne. �s t�ls�gosan is meggy�t�rt �s izgatott voltam, ahhoz hogy igaz�n megl�ssam a hegyeket �s a fallal k�r�lvett v�rosokat, amik ilyen t�vols�gb�l kast�lyoknak t�ntek.
- L�tsz valami m�st is?
- Valami �ppen van a v�rosban - motyogta Alice. - Valamilyen fesztiv�l. Minden tele van emberekkel, �s az utc�k v�r�s z�szl�kkal vannak d�sz�tve. Milye nap van ma?
Nem voltam eg�szen biztos. - Tal�n 19-e?
- Nos h�t ez enyh�n ir�nikus. Szent Marcus napja van.
- Ami mit is jelent?
S�t�ten kuncogott. - A v�ros minden �vben meg�nnepeli ezt a napot. A legenda szerint, egy kereszt�ny hitt�r�t�, Marcus Atya - val�j�ban Voltun-i Marcus - 1500 �vvel ezel�tt kitiltatta a v�mp�rokat Volterr�b�l. A t�rt�net azt �ll�tja, hogy Rom�ni�ban halt m�rt�rhal�lt mik�zben megpr�b�lta meg�ll�tani a v�mp�rokat. Persze ez badars�g - soha sem hagyta el a v�rost. De innen sz�rmaznak a keresztekr�l meg fokhagym�r�l sz�l� babon�k. Macus Atya nagy sikerrel haszn�lta �ket. �s mivel Volter�ban nem �lnek v�mp�rok, biztos, hogy m�k�dnek ezek a m�dszerek. - Mosolygott g�nyosan.
- Ez az eg�sz a v�rost �nnepli, �s elismeri a rend�rs�g befoly�s�t - elv�gre is Volterra egy elk�peszt�en biztons�gos v�ros. A rend�r�knek k�sz�nhet�en persze.
R�j�ttem, hogy mit �rtett �r�nia alatt. - Nem igaz�n fogja feldobni �ket, ha Edward mindent �sszekutyul Szent Marcus napj�n, vagy igen?
Mosolyogva megr�zta a fej�t. - Nem. Nagyon gyorsan fognak reag�lni.
F�lren�ztem �s k�zd�ttem a fogaimmal, amik �ppen megpr�b�lt�k �tharapni az als� ajkamat. A v�rz�s most nem lenne a legjobb �tlet.
A nap m�r f�lelmetesen magasan j�rt a fak� �gbolton.
- M�g mindig azt tervezi, hogy d�lben csin�lja? - ellen�riztem.
- Igen. Eld�nt�tte, hogy v�r. �s �k is v�rnak r�.
- Mondd el, hogy mit kell tennem.
A kanyarg�s �ton tartotta a szem�t - a sebess�gm�r�n a p�c�k m�r az utols� fokozaton �llt.
- Nem kell tenned semmit. Csak l�tnia kell t�ged, miel�tt kimenne a napra. Az a l�nyeg, hogy t�ged el�bb l�sson meg, mint engem.
- �s ezt hogy fogjuk csin�lni?
�gy t�nt, hogy kis piros aut� r�kapcsolt, miut�n Alice megel�zte.
- Olyan k�zel viszlek, amennyire csak tudlak, �s neked csak abba az ir�nyba kell futnod amerre �n mondom. - B�lintottam.
- Csak ne t�vedj el - adta hozz�. - Nincs id�nk ilyesmire.
Felny�gtem. Ez nagyon is jellemz� r�m - romba d�nteni mindent, elpuszt�tani a vil�got egyetlen pillanat alatt.
A nap m�g magasabbra emelkedett az �gen, mik�zben Alice versenyezett vele. T�ls�gosan f�nyesen s�t�tt, �s ett�l bep�nikoltam. �gy tal�n nem v�rja meg a delet.
- Ott van - mondta Alice hirtelen, mik�zben a hegy tetej�n l�v� v�rosra mutatott.
B�multam a v�rost, mik�zben egy teljesen �jfajta f�lelem lett urr� rajtam.
Tegnap reggel �ta - b�r m�r �gy t�nt mintha egy hete lett volna - amikor Alice kimondta nev�t a l�pcs� alj�n�l; az�ta csak egy f�lelem l�tezett sz�momra.
�s most, ahogy az �si v�r�sesbarna falakat �s tornyokat b�multam, ahogy kiemelkednek a hegyek k�z�l, most egy m�sik f�lelemet is �reztem, egy sokkal �nz�bb r�m�let sz�llt meg.
A v�ros gy�ny�r� volt. Teljesen megr�m�tett.
- Volterra - mondta Alice sima fagyos hangon.