15. NYOM�S

Megint tavaszi sz�net volt Forksban. Amikor h�tf� reggel fel�bredtem m�g fek�dtem p�r percig, hogy feldolgozzam ezt a t�nyt. A legut�bbi tavaszi sz�netben is �ppen egy v�mp�r vad�szott r�m. Az�rt rem�ltem, hogy ez nem v�lik hagyom�nny�.
M�r megszoktam a rendszeres La push-i l�togat�sokat. A vas�rnapokat legink�bb a strandon t�lt�ttem, am�g Charlie Billyvel l�gott a h�zukban. �gy volt, hogy Jacobbal leszek, de neki valami m�s dolga akadt, ez�rt csak k�sz�ltam egyed�l, nehogy Charlie r�j�jj�n.
Amikor Jacob beugrott, hogy ellen�rizzen, bocs�natot k�rt, ami�rt ennyire elhanyagol.
Azt mondta, hogy a beoszt�suk �ltal�ban nem ennyire esztelen, de am�g nem kapj�k el Victori�t minden v�rfarkas k�szenl�tben �ll.
Amikor a parton s�t�ltunk, mindig fogta a kezem.
Azon t�prengtem, amit Jared mondott arr�l, hogy Jake belevonta a „bar�tn�j�t” a dologba.
Felt�telezem k�v�lr�l pontosan, �gy n�zt�nk ki mintha ez lenne a helyzet. Am�g Jacob �s �n tiszt�ban voltunk vele, hogy mi is ez val�j�ban, addig nem akartam foglalkozni az ilyesfajta megjegyz�sekkel.
�s nem is foglalkoztam volna vel�k, ha nem tudtam volna, hogy Jacob pontosan azt szeretn�, hogy az legyen a helyzet, ami k�v�lr�l l�tszik. De j� �rz�s volt, hogy a kezei meleg�tett�k az eny�met, ez�rt nem ellen�lltam.
Dolgoztam kedd d�lut�n - Jacob biciklivel k�vetett, meg akart bizonyosodni r�la, hogy biztons�gban oda�rtem - �s ezt Mike �szrevette.
- Te azzal a La pushi k�ly�kkel randizol? Azzal a m�sodikossal? - k�rdezte bosszankodva, alig leplezv�n az ellenszenvet a hangj�ban.
Megvontam a v�llam. - A sz� technikai �rtelm�ben nem. Hab�r a legt�bb id�met vele t�lt�m. � a legjobb bar�tom. -
Mike szemei ravaszul �sszesz�k�ltek. - Ne nevetesd ki magad Bella. Az a sr�c f�lig szerelmes bel�d..
- Tudom - s�hajtottam. - Az �let bonyolult.
- �s a l�nyok kegyetlenek - motyogta maga el� Mike.
Azt hiszem ez egy enyhe c�lz�s volt.
Aznap este, Sam �s Emily csatlakozott hozz�m �s Charliehoz desszertre Billy h�z�ban.
Emily hozott egy tort�t �s ezzel egy Charlien�l kem�nyebbsz�v� embert is k�nnyen megnyert volna mag�nak. A besz�lget�s z�kken�mentes volt, olyan h�tk�znapi dolgokr�l folyt a sz� hogy Charlie
egy�ltal�n nem agg�dott a megoldatlan banda �gy miatt.
Jake �s �n kor�n kisliszzoltunk, hogy kicsit kettesben legy�nk. Kiment�nk a gar�zsba �s be�lt�nk a
Rabbit-be.
H�trahajtotta a fej�t �s l�ttam rajta, hogy mennyire kimer�lt.
- Aludnod k�ne, Jake.
- J�l vagyok.
Fel�mny�lt �s megfogta a kezemet. A b�re t�zforr� volt az eny�mhez k�pest.
- Ez is egy olyan farkas dolog? - k�rdeztem. - �gy �rtem ez a meleg.
- Igen. Kicsit melegebbek vagyunk, mint az �tlag emberek. Olyan 39-40 fok k�r�l.Soha t�bb� nem f�zok meg. Akk�r eg�sznap �llhatn�k �gy - felh�zta a p�l�j�t �s a meztelen fels�test�re mutatott
- egy h�viharban �s semmi bajom sem lenne. A h�pelyhek megolvadn�nak ott, ahol �llok.
- �s gyorsan gy�gyulsz - ez is egy farkas-dolog?
- Igen, akarod l�tni? El�g men�. - Vigyorogva feln�zett. �tny�lt mellettem, hogy el�rje a keszty�tartott �s kutatott benne egy percig.
Megtal�lta a zsebk�s�t.
- Ne, nem akarom l�tni! - ki�ltottam amint r�j�ttem, hogy mire k�sz�l. - Tedd azt el!
Jacob nevetett de visszatette a k�st a hely�re. - J�l van. Hab�r j� dolog hogy meggy�gyulunk.
Nem mehetsz csak el �gy orvoshoz mik�zben olyan magas a h�m�rs�kleted, hogy m�r halott lenn�l."
- H�t asszem nem. - Elgondolkodtam egy percre. -… �s hogy ilyen nagy vagy - ez is hozz�tartozik? - Ez�rt agg�dtok mindannyian Quil miatt?
- Ez�rt �s m�g, az�rt mert a nagyapja azt mondja, hogy olyan meleg a homloka hogy t�k�rtoj�st lehetne s�tni rajta." Jacob arca rem�nytelen volt.
- M�r nem tart sok�. Nincs pontosan megadva, hogy menny id�snek kell lenni… csak sz�pen fokozatosan �p�l �s �p�l. �s akkor hirtelen - elhallgatott, �s bele telt p�r m�sodpercbe mire �jra meg tudott sz�lalni.
- N�ha, ha valami nagyon feld�h�t, vagy kibor�t akkor t�l kor�n k�vetkezik be. De �n nem voltam kiborulva semmi miatt - boldog voltam. - Keser�en nevetett.
- Legink�bb miattad. Ez az, ami�rt nem t�rt�nt meg velem m�r hamarabb. Ehelyet csak n�tt �s n�tt bennem - olyan voltam, mint egy id�z�tett bomba. Tudod, hogy mit�l robbantam fel? Amikor haza�rtem a film ut�n Billy azt mondta, hogy fur�n n�zek ki. Ez volt minden, de �n csak legyintettem.
�s azt�n —felrobbantam. Majdnem let�ptem az ap�m arc�t—a saj�t ap�m�t. Megborzongott �s
els�padt.
"T�nyleg ilyen rossz, Jake?" k�rdeztem nyugtalanul, azt k�v�ntam b�rcsak tudn�k seg�teni neki.
"Boldogtalan vagy?"
"Nem, nem vagyok." Mondta. "T�bb� m�r nem. Most m�r nem, hogy te is tudod. M�g nem tudtad,
neh�z volt."
Fel�mhajolt �s az arca a fejem tetej�n pihent.
Hallgatott egy pillanatig, �s azon t�n�dtem, hogy vajon min gondolkozhat. Tal�n nem is akarom tudni.
"Melyik a legnehezebb r�sze?" suttogtam m�g mindig azt k�v�nva, hogy seg�thessek rajta valahogy.
"Az a legnehezebb, amikor teljesen… elveszted az �nuralmadat," mondta lassan. "Olyankor nem
vagyok biztos magamban—mintha olyankor nem szabadna a k�zelemben lenned, senkinek sem
szabadna. Mint egy sz�rny, aki megsebes�thet valakit. L�ttad Emilyt. Sam csak egy pillanatra vesztette
el az �nuralm�t… �s � t�l k�zel �llt. �s most m�r sehogy sem tudja helyrehozni. Hallom a gondolatait - tudom, hogy milyen �rz�s…
- Ki akar ilyen r�m�lomm� v�ltozni, egy sz�rnny�?
- �s azt�n, ahogy ez az eg�sz r�m t�r, sokkal vadabb vagyok, mint a t�bbiek ez azt jelenti, hogy kev�sb� vagyok emberi, mint Embry vagy Sam? N�ha f�lek, hogy teljesen elvesztem az eszem.
- Neh�z? Megtal�lni �nmagad �jra?
- El�sz�r az volt - mondta. "Kellett egy kis gyakorl�s, am�g megtanultam oda-vissza �tv�ltozni. De
most m�r k�nnyebb."
- Mi�rt? - csod�lkoztam.
- Mert Ephraim Black volt az ap�m nagyapja, �s Quil Ateara volt az any�m nagyapja.
- Quil? - k�rdeztem �sszezavarodva.
- Quil d�dnagyapja - helyesb�tett Jacob. - Az a Quil, akit te ismersz, a m�sod-unokatestv�rem.
- De mit sz�m�t az, hogy kik voltak d�dnagyap�id?
- Az�rt sz�m�t, mert Ephraim �s Quil benne voltak az utols� falk�ban. Levi Uley volt a harmadik.
Mindk�t �gon a v�remben van.
Nem volt m�s v�laszt�som. Ahogy Quil-nek sincs m�s v�laszt�sa."
Az arckifejez�se komor volt.
- �s mi a legjobb r�sze? - k�rdeztem, rem�lv�n, hogy fel tudom vid�tani.
- A legjobb r�sz," mondta mosolyogva, - a sebess�g.
- Jobb, mint a motor? -
Lelkesen b�logatott. - �ssze se lehet hasonl�tani.
- Milyen gyorsan tudsz…?
- Futni? - fejezte be a k�rd�semet. "El�g gyorsan. Mivel is lehetne lem�rni? Mi elkaptuk… mi is volt a neve? Laurent? Azt hiszem ez t�bbet mond neked mint m�s."
Mondott is. De nem tudtam elk�pzelni, hogy egy v�rfarkas gyorsabban fut, mint egy v�mp�r. A Cullenek olyan gyorsan futottak, hogy a sebess�g�k l�thatatlann� tette �ket.
- Sz�val, mondj valamit, amit m�g nem tudok," mondta. "Valamit a v�mp�rokr�l. Hogy tudtad
elviselni, hogy a k�zel�kben volt�l? Nem bor�tott ki?"
"Nem," feleltem kurt�n.
A hangs�lyom elgondolkodtatta egy percre.
- Mond csak, egy�bk�nt mi�rt �lte meg a v�rsz�v�d azt a Jamest?" k�rdezte hirtelen.
- James megpr�b�lt meg�lni - olyan volt sz�m�ra, mint egy j�t�k. De vesztett. Eml�kszel, amikor m�lt tavasszal k�rh�zban voltam Phoenix-ben?
Jacob vett egy m�ly l�legzetet. . - Olyan k�zel ker�lt hozz�d?
- Nagyon nagyon k�zel. Meg�rintettem a sebhelyemet. Jacob �szrevette, mert m�g mindig fogta a kezem.
- Mi az? - elengedte a kezem, hogy megvizsg�lja a m�sikat. - Ez a vicces sebhelyed, az a hideg. - K�zelebbr�l megn�zte, �s szapor�bban vette a leveg�t.
- Igen, ez pontosan az, amire gondolsz - mondtam. - James megharapott. -
A szemei kid�lledtek �s a rozsdabarna arca els�padt. �gy n�zett ki, mint aki rosszul van.
- De ha megharapott…? Nem k�ne most…? - k�rdezte elf�l� hangon.
- Edward k�tszer mentett meg engem - suttogtam. - Kisz�vta a m�rget - tudod, mint a cs�rg�k�gy�kn�l szok�s. -
Megremegtem, ahogy meg�reztem a lyuk sz�leib�l felszinre t�r� f�jdalmat.
De nem csak �n remegtem. �reztem, ahogy Jacob eg�sz teste r�zk�dik mellettem. M�g a kocsi is megingott.
- Vigy�zz, Jake. Semmi baj. Nyugi.
- Ok� - zih�lta. - Nyugalom. - El�re h�tra ingatta a fej�t. Egy pillanat m�lva m�r csak a kezei remegtek.
- J�l vagy?
- Majdnem. Besz�lj. Mondj valami m�st, amire gondolhatok.
- Mit akarsz tudni?
- Nem tudom. - Csukott szemmel koncentr�lt.
- Az ilyen extra dolgokat. Van valamelyik m�sik Cullennek is k�l�nleges k�pess�ge? Mint a gondolatolvas�s? -
Haboztam egy pillanatig. Ez a k�rd�s �gy hangzott, mintha egy k�mt�l k�rdezte volna �s nem a bar�tj�t�l. De mi �rtelme lett volna eltitkolni amit tudtam? M�r �gysem sz�m�t, �s legal�bb seg�tene neki kontroll�lni mag�t.
�gyhogy gyorsan besz�ltem, megjelent Emily sz�troncsolt arca el�ttem �s a karomon fel�llt a sz�r. Nem tudtam elk�pzelni, hogy egy rozsdabarna farkas hogy f�rne be a Rabbitba - ha Jacob most �tv�ltozik az eg�sz gar�zst darabokra t�pi.
- Jasper tudta… tudta ir�ny�tani a k�r�l�tte lev� emberek �rz�seit. Nem rossz ir�nyba, csakhogy valakit lenyugtasson. Ez val�sz�n�leg sokat seg�tett volna Paulnak," tettem hozz� incselkedve.
- �s azt�n m�g Alice l�tta, a dolgokat, amik t�rt�nni fognak. A j�v�t, tudod, de nem sz�zsz�zal�kosan. A dolgok, amiket l�tott megv�ltoztak, amikor valaki megv�ltoztatta a d�nt�s�t…- Mint amikor l�tta, hogy haldoklom… l�tta, ahogy �n is �tv�ltozok. K�t dolog, ami nem is t�rt�nt meg.
�s az egyik soha nem is fog. A fejem elkezdett sz�d�lni - �gy t�nt nem jutok el�g oxig�nhez. A t�d�m nem m�k�d�tt. Jacob m�r teljesen mag�n�l volt.
- Mi�rt csin�lod ezt? - k�rdezte. Gyeng�den elh�zta a karomat, amivel �tfontam a mellkasomat, de feladta, amikor az nem mozdult el olyan k�nnyen. Azt sem vettem �szre hogy �n mozd�ottam el.
- Amikor zaklatott vagy mindig ezt csin�lod. Mi�rt?
- F�j, ha r�juk gondolok - suttogtam. - Olyan mintha nem kapn�k leveg�t… mintha darabokra hullan�k …-Olyan furcsa volt hogy ennyi mindent mondtam Jacobnak. Nincs t�bb titkunk.
V�gigsim�totta a hajamat. "Semmi baj, Bella, semmi baj. Nem fogom t�bb� felhozni. Sajn�lom. -
- J�l vagyok. - zih�ltam. - Mindig ez t�rt�nik. Nem a te hib�d.
- El�g elbalt�zott p�ros vagyunk, nemde? - mondta Jacob. - Egyik�nk sem hozza a legjobb form�j�t."
"Sz�nalmas," �rtettem egyet kifulladva.
"Legal�bb itt vagyunk egym�snak," mondta, nyilv�nval�an megvigasztal�dva erre a gondolatra.
�n is megnyugodtam. "Leagl�bb ez itt van," helyeseltem.
�s amikor egy�tt voltunk, akkor j�l voltam. De Jacobnak olyan sz�rny� , vesz�lyes munk�ja volt, amit �gy �rzett felt�tlen�l el kell v�geznie, hogy gyakran maradtam egyed�l La Pushban �s ilyenkor csak az aggodalmaimra tudtam gondolni.
Olyan k�nyelmetlen�l �reztem magam, hogy folyton Billiy�kn�l alkalmatlankodtam. Lett volna n�mi tanulni val�m, mert j�v�h�ten matekdog�t �runk, de r� se b�rtam n�zni a k�nyvre. Amikor semmivel sem tudtam lek�tni magam, �gy �reztem, hogy illene besz�lgetnem Billyvel egy kicsit - a t�rsadalmi �let nyom�sa. De Billy nem az a fajta volt, aki kit�lti a k�nos csendet �gy tov�bbra is k�nyelmetlen�l �reztem magam.
A szerda d�lut�nt Emilyn�l t�lt�ttem, ami legal�bb egy kis v�ltozatoss�got ny�jtott. El�sz�r el�g kellemes volt. Emily egy nagyon vid�m ember, aki nem tud sok�ig egy helyben maradni.
M�g�tte t�nferegtem, am�g � a kis h�zban �s a kertben t�st�nkedett; egy ronggyal f�nyesre suvickolta a padl�t, megjav�totta a t�r�tt zsan�rokat, megh�zta a vezet�sz�lat az �reg sz�v�sz�ken, �s mindek�zben folyamatosan f�z�tt. Panaszkodott ugyan a fi�k megn�vekedtet �tv�gya miatt, de �gy t�nt nem b�nja, hogy gondjukat kell viselnie.
Nem volt neh�z vele lenni - elv�gre is most m�r mindketten farkas-l�nyok voltunk.
De azt�n Sam j�tt, hogy megn�zze mi�js�g �s maradt is egy p�r �r�ig. Csak addig maradtam, am�g megtudtam, hogy Jacob j�l van �s nincs semmilyen �j fejlem�ny, azt�n kislisszoltam. A szerelem aur�ja �s a megel�gedetts�g olyan szinten vette k�rbe �ket, hogy m�g egy kisebb d�zist sem tudtam volna elviselni bel�le, pl�ne �gy hogy senki nem volt aki enyh�tse.
�gyhogy tov�bbra is maradt nekem a strandon val� k�sz�l�s, v�gig a szikl�s parton majd vissza �jra �s �jra.
Az egyed�l t�lt�tt id� nem volt j�. Az �j �szintes�gemnek k�sz�nhet�en, t�l sokat gondoltam a Cullenekre. Nem sz�m�tott hogy, mennyire pr�b�ltam elterelni a gondolataimat—egy csom� dolog volt amir�l gondolkozhattam: �szint�n �s k�ts�gbeesetten agg�dtam Jacob�rt �s a farkas-teastv�rei�rt,
reszketem Charli�rt �s a t�bbiek�rt akik az erd�t r�tt�k hogy levad�ssz�k az �llatokat, �s egyre jobban
belem�ly�ltem a Jacob dologba, pedig nem tudatosan haladtam ebbe az ir�nyba �s most nem tudtam
hogy mit csin�ljak —de ezek k�z�l a val�di, jogos gondolatok �s szorongat� aggodalmak k�z�l egyik
sem tudta sok�ig elterelni a figyelmemet a f�jdalomr�l a mellkasomban. V�g�l m�r nem tudtam
tov�bb s�t�lni, mert m�r l�legezni sem tudtam.
Le�ltem a nedves k�vekre az �sv�nyen �s �sszeg�mb�ly�dtem.
Jacob �gy tal�lt r�m, �s l�ttam rajta, hogy meg�rtette.
- Bocsi - mondta r�gt�n. Felh�zott a f�ldr�l �s mindk�t karj�val �t�lelt. Eddig �szre sem vettem, hogy mennyire f�ztam. A melegs�gt�l megremegtem, de legal�bb m�r tudtam l�legezni.
- Elrontom a tavaszi sz�netedet - Jacob v�dolta mag�t, ahogy felfele s�t�ltunk a parton.
- Nem, nem. Nem voltak terveim. Azt hiszem egy�bk�nt sem szeretem a tavaszi sz�neteket.
- Elviszlek holnap valahov�. A t�bbiek meglesznek n�lk�lem. M�k�zunk egy kicsit. -
Ez a sz� nem igaz�n illett bele a mostani �letembe, s�t ink�bb bizarr volt.
- M�ka?
- Pont ez az, amire sz�ks�ged van. Hmm…- megfontoltan n�zte a hatalmas sz�rke hull�mokat. Ahogy a szem�vel p�szt�zta az �galj�t, t�madt egy �tlete.
- Megvan! - ujjongot. - M�g egy �g�ret, amit be kell tartanom.
- Mir�l besz�lsz? -
Elengedte a kezem �s a part d�li r�sze fel� mutatott, ahol a lapos, k�ves f�lhold v�get �rt �s a meredek
sziklaszirt kezd�d�tt. �rtetlen�l b�multam.
- Nem meg�g�rtem, hogy elviszlek szikl�tugrani? - Megremegtem.
- H�t igen kicsit hideg lesz - de nem annyira, mint ma. �rzed, ahogy v�ltozik az id�j�r�s? �rzed a nyom�st?
Holnap m�r melegebb lesz. Benne vagy? -
A s�t�t v�z nem volt t�l h�vogat�, �s ebb�l a t�vols�gb�l a szikl�k m�g meredekebbnek t�ntek.
De m�r napok �ta nem hallottam Edward hangj�t. Biztos ez is a probl�ma r�sze volt. Az ill�zi�im rabja voltam. Csak egyre rosszabb lesz ha sok�ig nem hallom �ket .A szikl�kr�l val� leugr�s biztos
orvosoln� a probl�m�t.
- M�g sz�p, hogy benne vagyok. J� m�ka.
- Ez egy randi - mondta �s �t�lelte a v�llamat.
- Ok� - de most m�r t�nyleg aludnod k�ne. - Nem tetszett, hogy a s�t�t karik�k a szeme alatt m�r-m�r az arca r�sz�v� v�ltak .
Reggel kor�n keltem �s betettem a furgonba egy v�lt�sruh�t. Olyan �rz�sem volt, hogy Charlie csak annyira helyeselte volna a mai napi terveimet, mint a motoroz�st tette volna, ha elmondom neki.
Az �tlet, hogy megszabadulok az �sszes aggodalmamt�l, izgatott� tett. Tal�n t�nyleg j� m�ka lesz.
Egy randi Jacobbal, egy randi Edwarddal … s�t�ten nevettem magamban.
Jake tudta hogy mit akart mondani azzal, hogy elbalt�zott p�ros vagyunk - de kett�nk k�z�l �n voltam az igaz�n elbalt�zott.
�gy viselkedtem, hogy a v�rfarkasok teljesen norm�lisnak t�ntek mellettem.
Azt hittem, hogy Jacob m�r kint fog v�rni r�m, ahogy mindig amikor a d�b�rg� furgonom figyelmeztette az �rkez�semre. De amikor nem v�rt r�m, arra gondoltam, hogy m�g biztos alszik.
V�rtam - hagytam hogy annyit pihenjen amennyit csak tud.
Sz�ks�ge volt alv�sra �s legal�bb az id� is felmelegedett egy kicsit.
Jakenek igaza volt az id�j�r�ssal kapcsolatban, hab�r egy �jszaka alatt v�ltozott meg. Egy vastag felh�r�teg ereszkedett a l�gk�rre, ami miatt tikkaszt� h�s�g volt a sz�rke takar� alatt. A pulcsimat a furgonban hagytam.
Halkan kopogtam az ajt�n.
- Gyere be, Bella - mondta Billy.
A konyhasztaln�l kanalazta a hideg m�zlij�t.
- Jake m�g alszik?
- �mm, nem. - Letette a kanal�t mik�zben �sszer�ncolta a szem�ld�k�t.
- Mi t�rt�nt? - k�rdeztem. Az arckifejez�s�b�l l�ttam, hogy valam igenis t�rt�nt.
- Embry, Jared, �s Paul tal�ltak egy friss nyomot ma reggel. Sam �s Jake elmentek seg�teni. Sam bizakodott - hogy Victoria beszor�totta mag�t a hegyek k�z�. �gy gondolta, hogy j� es�ly�k van r�, hogy ma v�get vessen ennek az eg�sznek.
- Oh, ne, Billy - suttogtam. - Oh, nem. -
Billy halkan kuncogott. - T�nyleg annyira szereted La push-t hogy meg akarod hosszabitani az itt tart�zkod�sod id�tartam�t?
- Ne viccelj, Billy. Ez komoly dolog.
- Igazad van - �rtett egyet m�g mindig mosolyogva. Lehetetlen volt az id�s szemeiben olvasni. - Ez az egy nagyon tr�kk�s. -Megharaptam az ajkamat.
- Nem olyan vesz�lyes sz�mukra, mint ahogy azt hiszed. Sam tudja, hogy mit csin�l. Ink�bb magad miatt k�ne agg�dnod. A v�mp�r nem akarja legy�zni �ket. Csak utat pr�b�l t�rni mag�nak….hozz�d. -
- Honnan tudja Sam hogy, mit csin�l? - k�veteltem a v�laszt, �rdekelt hogy Billy mi�rt van ennyire meggy�z�dve r�la. - Csak egy v�mp�rt �ltek meg eddig - lehet hogy szerencs�j�k volt.
- Nagyon komolyan veszz�k, amit csin�lunk, Bella. Semmir�l sem feledkez�nk meg. Minden, amit tudniuk kell, ap�r�l fi�ra sz�ll. -
H�t ezzel nem nyugtatott meg, hi�ba pr�b�lta. Victoria vadmacskaszer� �s hal�los eml�ke m�g T�l�nken �lt a k�pzeletemben. Ha nem siker�lt kiker�lnie a farkasokat, akkor majd megpr�b�l �tjutni rajtuk.
Billy vissza�lt a reggelij�hez; �n pedig le�ltem a kanap�ra, �s c�ltalanul kapcsolgattam a tv csatorn�kat.
Nem tartott sok�ig. Bez�rva �reztem magam a kis szob�ban, klausztrof�bi�s lettem m�r a gondolatra is hogy nem l�tok ki a lef�gg�ny�z�tt ablakokon.
- A parton leszek - mondtam Billynek r�viden �s kisiettem az ajt�n.
A kinti leveg� nem seg�tett annyit, mint rem�ltem. A felh�k l�thatlan s�llyal ereszkedtek lejjebb �s
lejjebb, �s ez nem enyh�tett a bez�rts�g �rzetemen. Az erd� k�l�n�sen siv�rnak t�nt, ahogy a part fel� s�t�ltam. Egyetlen �llatot sem l�ttam - se madarakat, se m�kusokat. M�g a madarak csiripel�s�t sem
hallottam. A csend h�tborzongat� volt, m�g a sz�l s�v�t�s�t sem lehetett hallani a f�k k�z�tt.
Tudtam hogy mindez csak az id�j�r�s k�vetkezm�nye, de ennek ellen�re nagyon ideges lettem. A neh�z, f�lledt l�gnyom�s �rezhet�en rontotta az am�gy is gyenge emberi �szlel�semet, �s azt sejttette, hogy valami nagy vihar van k�sz�l�ben.
Az �gre emeltem a tekintetem, hogy megbizonyosodjak r�la, a felh�k lomh�n v�ndoroltak annak ellen�re, hogy nem volt sehol egy szell� vagy fuvallat.
A legk�zelebbi felh�k f�st�sen sz�rk�k voltak, de l�ttam a r�sek k�z�tt egy-egy ijeszt�en lila foltot.
Az �gboltnak kegyetlen tervei voltak m�ra. Az �llatok visszah�z�dtak az od�ikba.
Amint le�rtem a partra, azt k�v�ntam, hogy b�rcsak ne j�ttem volna ki - m�r b�ven el�g volt ennyi ebb�l a helyb�l.
Majdnem minden nap itt k�sz�ltam egyed�l. T�nyleg annyira k�l�nb�z�tt ez a r�m�lmaimt�l? De hova m�shova mehetn�k?
Elv�nszorogtam az uszad�k f�hoz �s le�ltem a v�g�re �gy hogy r�tudtam fek�dni az �sszegabalyodott gy�kerekre. Borong�san b�multam a viharos eget, �s v�rtam hogy az els� es�cseppek megt�rj�k a csendet. Pr�b�ltam nem gondolni arra, hogy Jacob �s a t�bbiek mekkora vesz�lyben lehetnek. Mert semmi sem t�rt�nhet Jacobbal. M�r a gondolat is elviselhetetlen volt. M�r �gy is t�l sokat vesztettem - a v�gzet a b�k�m utols� szil�nkjait is elpuszt�tja? �gy t�nt ez nem igazs�gos, teljesen felbor�tja az egyens�lyt. De lehet, hogy megszegtem valamilyen ismeretlen szab�lyt, �tl�ptem valamilyen hat�rt �s most ez�rt kell b�nh�dn�m.
Tal�n nem kellett volna ennyire belebonyol�dnom a m�toszokba �s legend�kba, lehet, hogy vissza k�ne t�rnem a saj�t emberi vil�gomba. Tal�n… Nem. Semmi sem fog t�rt�nni Jacobbal. Hinnem kell benne vagy, nem leszek k�pes ell�tni a feladatom.
- Argh! - ny�gtem �s leugrottam a far�nkr�l.
Nem �lhetek egy helyben, ez rosszabb, mint a j�rk�l�s.
M�r �gy sz�m�tottam r�, hogy ma reggel hallhatom Edward hangj�t.
�gy t�nt ez az egyetlen dolog, ami elviselhet�v� tette volna a mai napot. Mostan�ban a lyuk elkezdett gennyesedni, mintha valamif�le bossz�t �llna, ami�rt Jacob jelenl�te enyh�ti a l�ktet�s�t. A sz�lei izzottak.
A hull�mok megn�ttek, ahogy s�t�ltam, �s neki csap�dtak a szikl�knak, de m�g mindig nem f�jt a sz�l. �gy �reztem hogy a vihar nyom�sa megb�n�t.
Forgott velem a vil�g, de ahol �lltam ott minden t�k�letesen mozdulatlan volt.
Volt a leveg�nek egy gyenge elektromos t�lt�se - �reztem a hajamon.
A t�volabbi hull�mok m�g vadabbak voltak, mint a partk�zeliek. L�ttam, ahogy a feh�ren fodroz�d� hatalmas hull�mok al�moss�k a sziklaszirteket. A leveg� m�g mindig nem mozgott, b�r a felh�k m�r gyorsabban �sztak az �gen. K�s�rteties volt - mintha a felh�k szabad akaratukb�l mozogtak volna.
Reszkettem, annak ellen�re, hogy tudtam ez csak �rz�ki csal�d�s.
A szikl�k fekete �lei elt�rtek az �g fak� sz�n�t�l. Ahogy b�multam �ket, eszembe jutott az a nap amikor Jacob mes�lt nekem Samr�l �s a band�j�r�l. Azt hittem, hogy a fi�k - a v�rfarkasok - leveti magukat a v�gtelen m�lys�gbe.
A zuhan� testek k�pe m�g �l�nken �lt az eml�kezetemben. Elk�pzeltem a zuhan�s eg�sz szabads�g�t … elk�pzeltem, ahogy meghallom Edward hangj�t a fejemben,-m�rgesen b�rsonyosan, t�k�letesen … A mellkasomban lev� f�jdalom gy�trelmes volt.
Kell lennie valami m�dnak, hogy csillap�tsam. A f�jdalom percr�l percre egyre elviselhetetlenebb lett.
B�multam a sziklaszirtet �s a tajt�kz� hull�mokat.
Nos, mi�rt is ne? Mi�rt ne enyh�tsem a f�jdalmat most azonnal?
Jacob meg�g�rte hogy szikl�t ugrunk nemde? Csak, mert � most nem �r r�, r�gt�n fel k�ne adnom a
kikapcsol�d�st, amire m�r nagyon sz�ks�gem van—ann�l is ink�bb, mert Jacob �ppen az �let�t
kock�ztatja.
�s pont miattam. Ha �n nem lenn�k, akkor Victoria nem gyilkol�szn� itt az embereket… csak valahol
m�shol, messze innen.
Ha b�rmi t�rt�nne Jacobbal, az az �n hib�m lenne. Ez a felismer�s k�ssz�r�sk�nt �rt, �s arra sarkalt,
hogy visszafussak Billy h�z�hoz, ahol a furgonom �llt.
Tudtam, hogy merre van a szikl�khoz vezet� legk�zelebbi �t, de keresnem kellett egy �sv�nyt, ami
eg�szen a sziklaszirt tetej�re visz fel. Ahogy k�vettem az �sv�nyt, l�ttam n�gy el�gaz�st, tudtam, hogy
Jake azt tervezte, hogy az alacsonyabban fekv� szirtre visz, de az �sv�ny egyetlen keskeny �tt�
sz�k�lt, ami a mered�ly sz�l�re vezetett. Nem volt id�m hogy m�sik utat tal�ljak—a vihar gyorsan
j�tt. V�gre m�r �reztem a sz�l simogat�s�t, �s a felh�k egyre alacsonyabban sz�lltak a f�ld felett.
�ppen csak hogy el�rtem a poros utat, ami a szakad�k fel� sz�lesedett ki, amikor az els� es�cseppek
r�pottyantak az arcomra.
Nem volt neh�z meggy�zni magamat, hogy nincs �rtelme m�sik utat keresni - a tetej�r�l akartam leugrani. Ez a k�p t�lt�tte be a fejemet. �rezni akartam a hossz� zuhan�st, rep�lni akartam.
Tudtam hogy ez volt a legbut�bb, legmeggondolatlanabb dolog, amit valaha is tettem. Ez a gondolat mosolyt csalt az arcomra. A f�jdalom m�r att�l is enyh�lt, hogy a testem tudta hogy Edward hangja m�r csak m�sodpercekre van t�lem…
Az �ce�n t�volinak t�nt, valahogy m�g ann�l is t�volibbnak, mint amikor �lmomban hallottam a f�k k�z�tt. Grimaszoltam, amikor a v�z lehets�ges h�m�rs�klet�re gondoltam. De nem hagytam, hogy ez meg�ll�tson.
A sz�l m�r er�sen f�jt, �s felkavarta az es�t k�r�l�ttem.
Kil�ptem a peremre, a szememet az el�ttem elter�l� �ress�gre szegeztem. �reztem a l�bujjaimmal a szikla sz�l�t. Vettem egy m�ly l�legzetet �s benn tartottam. . V�rtam.
- Bella.
Mosolyogva kif�jtam a leveg�t.
Igen? Nem v�laszoltam hangosan, mert f�ltem a hangom sz�tt�rn� a gy�ny�r� ill�zi�t.
Olyan val�dinak �s k�zelinek t�nt. Csak akkor hallottam, �gy amikor helytelen�tette, amit csin�lok, mint ahogy most is; hallottam a hangja igazi eml�k�t - a b�rsonyoss�g�t, �s a dallamos cseng�s�t, ami
megalkotta a legt�k�letesebb hangot az eg�sz vil�gon.
- Ne csin�ld ezt - k�rlelt.
Te akartad, hogy ember maradjak, eml�keztettem. Nos, akkor n�zd.
- K�rlek. �rtem.
De m�sk�pp nem maradsz velem.
- K�rlek. -Csak suttog�st hallottam a s�v�t� es� miatt, ami dob�lta a hajamat �s teljesen �t�ztatta a ruh�imat - olyan nedves voltam, mintha m�r leugrottam volna egyszer.
L�bujjhegyre �lltam.
- Ne, Bella! - ki�ltott d�h�sen, de ez a d�h olyan nagyszer� volt.
Mosolyogva felemeltem a karomat, mint aki ugr�sra k�sz�l, hagytam, hogy az es� �ztassa az arcomat.
De minden mozdulat ber�gz�lt volt m�r a sok�vi �sz�snak k�sz�nhet�en a ny�lvn�nos uszod�ban - el�sz�r a l�bak. El�re hajoltam, �s leguggoltam hogy m�g t�bb lend�letet gy�jtsek…
�s elrugaszkodtam a szikl�r�l.
Sik�tottam ahogy szeltem a leveg�t, mint egy meteor, de ez a sikoly a vid�ms�g sikolya volt, nem a f�lelem�. A sz�l ellen�llt, hi�baval�an pr�b�lta legy�zni a gravit�ci�t, ahogy zuhantam �s forogtam a leveg�ben, mint egy rak�ta miel�tt becsap�dik a f�ldbe.
Igen! Visszhangzott a fejemben, mik�zben el�rtem a v�z felsz�n�t. Fagyos volt, hidegebb, mint amit�l f�ltem, de ez a cs�p�s hideg csak fokozta az ugr�s �r�m�t.
B�szke voltam magamra, amint egyre m�lybre mer�ltem a fagyos fekete v�zben. Egy pillanatig sem �reztem f�lelmet - csak a tiszta adrenalint. Komolyan, az ugr�s egy�ltal�n nem volt r�miszt�. Hol van itt a kih�v�s?
De akkor elkapott az �ramlat.
Annyira belefeledkeztem a szikl�k magass�g�nak a nyilv�nval� vesz�lyeibe, hogy egy�ltal�n nem agg�dtam a fekete v�z miatt, ami lent v�rt r�m. Nem is �lmodtam r�la hogy az igazi vesz�ly a szikl�k alatt leselkedik r�m.
�gy �reztem a hull�mok legy�znek, el�re h�tra dob�ltak, r�ncig�ltak, mintha elhat�rozt�k volna hogy sz�tszak�tanak �s elosztanak maguk k�z�tt. Tudtam, hogy a legjobb megold�s hogy elker�ljem a hull�ms�rt:a parttal p�rhuzamosan kell �sznom ahelyett hogy a part fel� haladn�k. De a birtokomban lev� tud�s nem sokat seg�tett rajtam, mert fogalmam sem volt hogy merre van a part.
Azt sem tudtam megmondani, hogy melyik ir�nyba van a felsz�n.
A m�rges v�z feket�n vett k�r�l minden ir�nyb�l, nem volt egy kev�s f�ny se ami seg�tett volna a felsz�nre jutni. A gravit�ci� er�teljes volt, amikor a leveg�vel versenyzett, de semmit sem �rt a
hull�mok k�z�tt—nem �reztem, hogy h�z lefel�, csak forogtam. Csak az �ramlat sodort k�rbe k�rbe,
mint egy rongybab�t.
K�zd�ttem, hogy benn tartsam a leveg�t, �s hogy bez�rjam a sz�mat, nehogy kiengedjem az utols�
adag oxig�nt.
Nem lepett meg hogy az Edward ill�ziom is ott volt. Tartozott ennyivel nekem, figyelembe v�ve, hogy
�ppen haldokoltam. Meglepett ez a felismer�s. Meg fogok fulladni. Fuldoklom.
- �ssz tov�bb! - Edward s�rget�en k�ny�rg�tt.
Hova? Itt csak s�t�ts�g van. Nincs hova �sznom.
- Hagyd abba! - parancsolta. - Ne mer�szeld feladni! -
A hideg v�z megb�n�totta a karomat �s a l�baimat. Ezel�tt m�g sose �reztem ilyen er�s l�k�seket.
Ez�ttal sokkal t�bb volt, mint egy kis sz�d�l�s, tehetetlen�l sodr�dtam a v�zben.
De hallgattam r�. K�nyszer�ttetem a karomat hogy folytassa az �sz�st, �s a l�bamat hogy r�gjon er�sebben, b�r minden egyes pillanatban m�s-m�s ir�nyba haladtam. Nem csin�ltam valami j�l. Mi �rtelme van?
- K�zdj! - ord�totta. - A fen�be, Bella, harcolj tov�bb.
Mi�rt? Nem akarok tov�bb k�zdeni. �s nem a k�nnyelm�s�gem vagy hideg miatt, �s nem is az eredm�nytelen karcsap�saim, vagy a kimer�lt izmaim �szt�n�ztek, hogy ott maradjak, ahol vagyok.
Majdnem boldog voltam hogy v�ge.
Ez egy sokkal k�nnyebb hal�l, mint b�rmely m�s, amivel szembe k�ne n�znem. K�l�n�sen b�k�s volt.
Arra a k�zhelyre gondoltam, hogy hal�lod el�tt lepereg a szemed el�tt az eg�sz �leted. �n szerencs�sebb voltam enn�l. Egy�bk�nt is, ki akarja m�gegyszer v�gign�zni?
L�ttam �t, �s nem akartam tov�bb harcolni. Ez annyira tiszta volt, sokkal vil�gosabb, mint b�rmely m�s eml�k .A tudatalattim elrakt�rozta Edwardot minden r�szlet�ben, hogy meg�rizze az utols� pillanatig. �gy l�ttam a t�k�letes arc�t, mintha t�nyleg ott lenne, a jeges b�r�nek pontos �rnyalat�t, az ajkai form�j�t, az �llkapcsa vonal�t �s a m�rgesen villog� aranyszemeit. Term�szetesen d�h�s volt, ami�rt feladtam. �sszeszor�totta a fogait �s az orrlyukai kit�gultak d�h�ben.
- Ne! Bella, ne!
A f�leim megteltek a fagyos v�zzel, de ezt a hangot tiszt�n hallottam. Nem �rdekeltek a szavai csak a hangj�ra koncentr�ltam. Mi�rt harcoln�k, amikor boldog vagyok itt, ahol vagyok?
M�g �gy is, hogy a t�d�m leveg��rt k�ny�rg�tt �s a l�baim beg�rcs�ltek a hideg v�zt�l, el�gedett voltam. M�r elfelejtettem, hogy milyen volt az igazi boldogs�g.
Boldogs�g. Ezt az eg�sz haldokl�s dolgot elviselhet�v� tette.
Abban a pillanatban az �ramlat gy�zedelmeskedett felettem, �s hirtelen neki l�k�tt valami kem�nynek, egy s�t�tben l�thatatlan szikl�nak.
Neki�t�d�tt a mellkasom, �gy csap�dtam neki, mint egy vasr�csnak, �s a leveg� elhagyta a t�d�met, ez�st�s bubor�k f�gg�ny k�s�ret�ben.
A v�z be�ramlott a torkomba, fojtogatott �s �getett. A vasr�cs megragadott elh�zva Edwardt�l, hogy levigyen az �ce�n s�t�t m�ly�re.
�g veled, szeretlek, ez volt az utols� gondolatom.