11. KULTUSZ

Minden alkalom, mikor kinyitottam a szemem a reggeli f�nyre, �s r�j�ttem, hogy t�l�ltem egy m�sik �jszak�t, nagy meglepet�s volt. Miut�n a meglepet�s elm�lt, a sz�vver�sem elkezdett gyorsulni �s a tenyereim izzadtak; nem igaz�n tudtam fell�legezni, am�g fel nem keltem �s ki nem der�tettem, hogy Charlie is t�l�lte-e.
Elmondhatom, hogy agg�dott - n�zte, ahogy hangos zajra felugrok vagy, hogy az arcom hirtelen els�pad sz�m�ra �rhetetlen okokb�l. A k�rd�sekb�l, amiket n�ha feltett �gy t�nt, hogy Jacob folytat�d� t�voll�t�t okolja a v�ltoz�s�rt.
A f�lelem, ami mindig a legels� volt a gondolataimban, �ltal�ban elvonta a figyelmemet arr�l a t�nyr�l, hogy egy m�sik h�t is eltelt, de Jacob m�g mindig nem h�vott fel. De amikor k�pes voltam
koncentr�lni a norm�lis �letemre - mintha az �letem valaha is norm�lis lett volna - ez feld�h�tett.
Sz�rnyen hi�nyoltam �t.
Azel�tt is el�g rossz volt egyed�l lenni miel�tt hal�lra r�m�ltem. Most, jobban
mint valaha, v�gyakoztam a gondtalan nevet�se �s a fert�z� vigyorg�sa ut�n.
Sz�ks�gem volt az � h�zi szerviz-gar�zs�nak biztons�gos j�zans�g�ra �s a meleg kez�re a hideg ujjaim k�r�l.
F�lig-meddig v�rtam t�le, hogy h�tf�n felh�vjon. Ha lenne valami el�rehalad�s Embryvel, azt nem akarn� jelenteni nekem? Azt akartam hinni, hogy csak a bar�tai ir�nti agg�d�s volt az, ami lefoglalta az �sszes idej�t �s nem az, hogy lemondott r�lam.
Kedden felh�vtam, de senki sem v�laszolt. M�g mindig probl�m�k vannak a telefonvonalakkal? Vagy Billy beruh�zott egy h�v�sfelismer�re?
Szerd�n minden f�l �r�ban h�vtam �t eg�szen este tizenegy ut�nig, k�ts�gbeesetten, hogy halljam a melegs�get Jacob hangj�ban.
Cs�t�rt�k�n a j�rg�nyomban �ltem a h�zunk el�tt - a z�rakat lenyomva - kulcsokkal a kezemben, egy szolid �r�n �t. Vitatkoztam magammal, pr�b�ltam megindokolni egy gyors utaz�st a La Pushba, de nem siker�lt.
Tudtam, hogy Laurent mostanra visszament Vikt�ri�hoz. Ha a La Push-ba menn�k, akkor megkock�ztatn�m azt, hogy az egyik�ket odavezetem. Mi van, ha akkor fogn�nak el, amikor Jake a k�zelben van? Amennyire ez f�jt nekem, annyira tudtam, hogy jobb Jacobnak, ha elker�l engem.
Biztons�gosabb neki.
Az is el�g rossz volt, hogy nem tal�ltam semmilyen m�dot r�, hogy biztons�gban tartsam Charlie-t.
�jjel volt a legink�bb val�sz�n� id�, hogy elj�nnek megkeresni engem, �s mit mondhatn�k, hogy kijuttassam Charlie-t a h�zb�l? Ha elmondan�m neki az igazs�got, akkor bez�ratna engem egy gumiszob�ba valahova. �n azt is elviseln�m - m�g �dv�z�ln�m is - ha ezzel biztons�gban tudhatn�m
�t. De Vikt�ria ennek ellen�re is a h�zunkhoz j�nne el�sz�r, engem keresve. Tal�n ha itt tal�lna, az el�g lenne neki. Tal�n csak t�vozna, amikor v�gzett velem.
Teh�t nem futhattam el. M�g ha tudn�k is, hov� mehetn�k? Renee-hez? Megborzongtam a gondolatra, hogy az any�m biztons�gos, napos vil�g�ba becipeljem a hal�los �rny�komat. Soha nem vesz�lyeztetn�m �t �gy.
Az aggodalom lyukat mart a gyomromba. Hamarosan �sszeilleszthet� lyukaim lesznek.
Azon az �jszak�n Charlie tett egy m�sik sz�vess�get �s megint felh�vta Harryt, hogy ut�nan�zzen, hogy Black�k a v�roson k�v�l vannak-e. Harry jelentette, hogy Billy megjelent szerd�n �jszaka a tan�cs �l�s�n, �s nem eml�tett semmit a t�voz�sr�l. Charlie figyelmeztetett, hogy ne csin�ljak
kellemetlens�get magamb�l - Jacob majd h�v, ha odajut.
P�ntek d�lut�n, ahogy az iskol�b�l hajtottam haza, �s der�lt �gb�l hirtelen r�j�ttem.
Nem figyeltem az ismer�s �tra, hagytam, hogy a motor elzsibbassza az agyamat �s elhallgattassa az aggodalmakat, mikor a tudatalattim kiszolg�ltatott egy olyan �t�letet, amin m�r egy ideje dolgoznia
kellett, a tudom�som n�lk�l.
Amint erre gondoltam nagyon h�ly�n �reztem magam, hogy nem l�ttam meg kor�bban. Hogyne. Sok minden volt a fejemben - bossz�ban megsz�llott v�mp�rok, �ri�s mut�ns farkasok, egyenletlen lyuk a mellkasom k�zep�n - de mikor kitettem a bizony�t�kokat, azok k�nosan nyilv�nval�ak voltak.
Jacob ker�l engem. Charlie azt mondja, hogy fur�nak t�nt, d�h�snek. . . . Billy
hom�lyos, keveset mond� v�laszai.
Szent Isten, pontosan tudtam mi folyik Jacobbal.
Ez Sam Uley volt. M�g a r�m�lmaim is megpr�b�lt�k elmondani. Samnek kellett Jacob. B�rmi is t�rt�nik a t�bbi fi�val a rezerv�tumban az kiny�lt �s ellopta a bar�tomat. �t is besz�vt�k Sam kultusz�ba.
� egy�ltal�n nem mondott le r�lam, j�ttem r� egy siet�s �rz�ssel.
Hagytam, hogy a j�rg�nyom �resen j�rjon a h�zunk el�tt. Mit kellene tennem? M�rlegeltem a vesz�lyeket egym�ssal szemben.
Ha elmegyek megkeresni Jacobot, kock�ztatom az es�lyt, hogy Vikt�ria vagy Laurent megtal�lnak vele.
Ha nem megyek ut�na, Sam m�lyebbre h�zn� �t az � ijeszt�, k�telez� a band�j�ba. Tal�n t�l k�s� lenne, ha nem cselekedn�k hamarosan.
M�r egy h�t eltelt, �s egy v�mp�r se j�tt m�g �rtem. Egy h�t t�bb mint el�g id� sz�mukra, hogy visszat�rjenek, teh�t biztos nem vagyok els�dleges. A legval�sz�n�bb az, ahogy az el�bb eld�nt�ttem, hogy �jjel j�nn�nek �rtem. Az es�lyek arra, hogy k�vetnek engem La Pushba sokkal alacsonyabbak
voltak, mint az a lehet�s�g, hogy elvesztem Jacobot Sammel szemben.
Ez meg�rte az elhagyatott erdei �t vesz�ly�t. Ez nem hasztalan l�togat�s volt, hogy meg�rtsem, mi folyik itt. M�r tudtam, mi folyik itt. Ez egy ment�akci� volt. Besz�lni fogok Jacobbal - elrabolom �t, ha kell. L�ttam egyszer egy PBS showt, hogy hogyan kell �tprogramozni az agymosottakat. Lennie
kell valami fajta gy�gym�dnak.
Eld�nt�ttem, hogy jobban teszem, ha el�sz�r felh�vnom Charlie-t. Tal�n ak�rmi is folyik lent La Pushban, az olyasvalami amibe a rend�rs�g is be van vonva. Rohantam befel�, sietve, hogy �ton legyek.
Charlie maga vette fel a telefont az �llom�son.
- Swan rend�rf�n�k.
- Apu, itt Bella.
- Mi a baj?
Ez alkalommal nem vitatkozhattam �t�letnapi feltev�s�vel. A hangom remegett.
- Agg�dom Jacob miatt.
- Mi�rt? - k�rdezte, meglep�dve a v�ratlan t�m�n.
- Azt hiszem… azt gondolom, hogy valami furcsa t�rt�nik lent, a rezerv�tumban. Jacob mes�lt nekem p�r k�l�n�s dologr�l, ami a t�bbi, � korabeli fi�val t�rt�nik. Most ugyanaz j�tsz�dik vele is �s megr�m�ltem.
- Mif�le dolgok? - A hivatalos, rend�rs�gi hangj�t haszn�lta. Ez j� volt; komolyan vett engem.
- El�sz�r r�m�lt volt, azut�n elker�lt engem, �s most… �n att�l tartok, hogy � is tagja annak a bizarr band�nak, ott lent, Sam band�j�nak. Sam Uley-�nak.
- Sam Uley? - ism�telte Charlie, megint meglep�dve.
- Igen.
Charlie hangja nyugodtabb volt, amikor v�laszolt. - Azt hiszem, hogy f�lre�rted Bells. Sam Uley egy remek gyerek. Nos, � most m�r egy f�rfi. Egy j� fi�. Hallanod kellene Billyt r�la besz�lni. Val�ban csod�kat tesz a fiatalokkal a rezerv�tumban. � az egyetlen, aki...- Charlie f�leszak�totta a
mondand�j�t, azt hiszem azon volt, hogy utal�st tegyen az �jszak�ra, amikor elvesztem az erd�ben.
Gyorsan tov�bbl�ptem.
- Apa, ez nem olyan. Jacob f�lt t�le.
- Besz�lt�l err�l Billy-vel?- pr�b�lt most lecsillap�tani. Elvesztettem �t, amint megeml�tettem Sam-et.
- Billy-t nem �rdekli.
- Nos, Bella, biztos vagyok benne, hogy j�l van. Jacob egy gyerek; val�sz�n�leg csak j�tszik a t�rsas�g�ban. Biztos, hogy remek�l �rzi mag�t. V�g�l is, nem tudja minden egyes �ber perc�t veled t�lteni.
- Ez nem r�lam sz�l -, ragaszkodtam, de csata m�r el volt veszve.
- Nem hiszem azt, hogy agg�dnod kell emiatt. Engedd meg Billynek, hogy � vigy�zzon Jacobra.
- Charlie…- a hangom nyafog�snak kezdett hangzani.
- Bells, jelen pillanatban nagyon sok dolgom van. Kint, a f�lhold alak� t�n�l k�t turista elt�nt a csap�sr�l. - Volt egy nyugtalan �l a hangj�ban. - Ez a probl�ma a farkasokkal elszabadult.-
Egy pillanatra megzavarodtam- led�bbentem igaz�b�l - a h�reit�l. A farkasok sehogy sem �lhettek t�l egy �sszet�z�st Laurenttel…
- Biztos vagy benne, hogy ezt t�rt�nt vel�k?- k�rdeztem.
- Att�l f�lek dr�g�m. Volt...- Habozott. - Megint voltak nyomok, �s… egy kev�s v�r is ez alkalommal.
- �! - Akkor nem szabad elkezdenem a szembes�t�st. Laurent biztos csak sim�n lehagyta a farkasokat, de mi�rt? Amit a r�ten l�ttam, az kezd furcs�bb �s furcs�bb lenni - egyre lehetetlenebb meg�rteni.
  -N�zd, t�nyleg mennem kell. Ne agg�dj Jake miatt, Bella. Biztos vagyok abban, hogy semmis�g.
- J�l van - mondtam kurt�n, csal�dottan, mert a szavai eml�keztettek a k�zelben l�v� egyre s�rget�bb kr�zisre. - Viszl�t. - Letettem a kagyl�t.
Egy hossz� percen kereszt�l b�multam a telefont. Egye fene, d�nt�ttem.
Billy k�t cs�rg�s ut�n v�laszolt.
- Hallo?
- Hello, Billy - szinte morogtam. Megpr�b�ltam bar�ts�gosabbnak hangzani �s folytattam.
- Besz�lhetn�k Jacobbal, k�rlek?
- Jake nincs itt.
Milyen megd�bbent�! - Tudod, hogy hol van?
- Elment a bar�taival - Billy hangja �vatos volt.
- Oh igen? Valakivel, akit ismerek? Quil? - Elmondhatom, hogy a szavak nem t�ntek olyan h�tk�znapinak, mint ahogy gondoltam �ket.
- Nem - mondta lassan Billy. - Nem hinn�m, hogy ma Quillel van.-
Jobban ismertem ann�l, mintsem hogy megeml�tsem Sam nev�t.
- Embry? - k�rdeztem.
Billy �gy t�nt, boldogabban v�laszol erre. - Igen, Embryvel van.-
Az nekem el�g volt. Embry egy volt k�z�l�k.
- Nos, h�vjon fel, amikor meg�rkezik, rendben?
- Persze, persze. Nem probl�ma.- Klikk.
- Hamarosan tal�lkozunk Billy - motyogtam az �res telefonba.
Elvezettem La Push-ba, elhat�rozva, hogy v�rok. V�gig�ln�m a h�zukkal szemben az eg�sz �jszak�t, ha kell. Kimaradn�k a sulib�l. A fi�nak haza kell majd j�nnie egyszer, �s amikor megteszi, besz�lnie kell majd velem.
Az agyam annyira a gondolataiba mer�lt, hogy az utaz�s, amit rettegtem megtenni, �gy t�nt, mintha csak n�h�ny m�sodpercet vett volna ig�nybe. Miel�tt sz�m�tottam volna r�, az erd� elkezdett ritkulni, �s tudtam, hogy hamarosan l�thatom a rezerv�tum els� kicsi h�zait.
Az �t bal oldal�n egy magas fi� s�t�lt baseballsapk�ban.
A l�legzetem megakadt egy pillanatra a torkomban, rem�nykedve, hogy a szerencse most az egyszer velem lesz, �s belebotlok Jacobba minden meger�ltet� pr�b�lkoz�s n�lk�l. De ez a fi� t�l sz�les volt, �s a haja r�vid volt a kalap alatt. H�tulr�l m�r biztos voltam benne, hogy ez Quil, b�r nagyobbnak
t�nt az�ta, mi�ta utolj�ra l�ttam. Mi van ezekkel a Quileute fi�kkal? K�s�rleti n�veked�si hormonokat etettek meg vel�k?
�tmentem az �t rossz oldal�n, hogy meg�lljak mellette. Feln�zett mikor a teheraut�m ord�tva k�zeledett.
Quil kifejez�se jobban megijesztett, mint ahogy meglepett. Az arca zord, mereng�, a homloka aggodalomt�l r�ncos.
- Oh, h�, Bella! - �dv�z�lt fak�n.
- Szia, Quil… j�l vagy?
Mogorv�n b�mult engem. - J�l!
- Elvihetlek valahov�? - Aj�nlottam fel.
- Persze, azt hiszem - motyogott. K�rbecsoszogott a teheraut� elej�n �s kinyitotta az ajt�t, hogy bem�sszon.
- Hov�?
- A h�zam az �szaki oldalon van, egyb�l a bolt m�g�tt - mondta.
- L�ttad ma Jacobot? - T�rt ki bel�lem a k�rd�s, majdnem azel�tt, miel�tt befejezte volna.
Moh�n Quilre n�ztem, a v�lasz�ra v�rva. Kib�mult a sz�lv�d�n egy pillanatig miel�tt besz�lt volna.
- T�volr�l - mondta v�g�l.
- T�volr�l? - Visszhangzottam.
- Megpr�b�ltam k�vetni �ket - Embryvel volt. - A hangja kem�ny �s halk volt a motorzajon t�l.
K�zelebb hajoltam. - Tudom, hogy l�ttak engem. De elfordultak �s csak �gy elt�ntek a f�k k�z�tt. Nem hiszem hogy egyed�l voltak - gondolom, hogy Sam �s a band�ja is vel�k lehetett. Egy �r�n �t botladoztam k�rbe az erd�ben, ut�nuk kiab�lva. �pp csak megtal�ltam utat megint, amikor felt�nt�l.
- Teh�t Sam bevette �t. - A szavak egy kiss� eltorzultak - a fogaimat csikorgattam.
Quil engem b�mult. - Tudsz err�l?
B�lintottam. - Jake elmondta….miel�tt
- Miel�tt - ism�telte Quil �s s�hajtott.
- Jacob pont olyan rossz, mint a t�bbiek?
- Soha nem hagyja el Sam oldal�t. - Quil elford�totta a fej�t �s kik�p�tt a nyitott ablakon.
- �s azel�tt - elker�lt mindenkit? Megj�tszotta a d�h�st?
A hangja halk volt �s durva volt. - Nem olyan hossz� ideig, mint a t�bbiek. Tal�n egy napig. Azut�n Sam elfogta �t.
- Mit gondolsz, mi lehet ez? Drogok vagy ilyesmi?
- Nem tudom elk�pzelni, hogy Jacob vagy Embry beleker�lne valami hasonl�ba, … de mit tudok �n? Mi m�s lehetne? �s az �regek mi�rt nem agg�dnak? - Megr�zta a fej�t, �s most f�lelem mutatkozott a szemeiben. - Jacob nem akart ennek a…kultusznak a r�sz�v� v�lni. Nem �rtem, hogy mi v�ltoztathatta meg �t. - R�m b�mult, az arca r�m�lt volt. - Nem akarok a k�vetkez� lenni. -
A szemeim visszat�kr�zt�k a f�lelm�t. Az volt a m�sodik alkalom, amikor hallottam, hogy �gy �rt�k le, mint egy kultuszt. Reszkettem. - A sz�leid seg�tenek?
Grimaszolt. - Persze. A nagyap�m Jacob apj�val van egy�tt tan�csban. Sam Uley a legjobb dolog, ami valaha t�rt�nt ezzel a hellyel, m�r amennyire � �rintett ebben. -
Hossz�, elny�jtott pillanatig b�multuk egym�st. Most m�r a La Pushban voltunk, �s a j�rg�nyom az �res �t ment�n v�nszorgott. L�ttam, hogy el�l, a falu egyetlen boltja m�r nincs t�l messze.
- Most kisz�llok - mondta Quil. - A h�zam pont ott van. - A kicsi f�b�l k�sz�lt t�glalap ir�ny�ba intett a bolt m�g�tt. Leh�z�dtam az �tpadk�hoz, �s � kiugrott.
- V�rni fogok Jacobra - mondtam neki kem�ny hangon.
- Sok szerencs�t! - Becsapta az ajt�t �s csoszogott tov�bb az �t ment�n, a fej�t el�re hajtotta, a v�llai lerogytak.
Quil arca k�s�rtett, amikor egy sz�les U-fordulatot tettem �s Black�k fel� vettem az ir�nyt. Rettegett att�l, hogy a k�vetkez� lesz. Mi t�rt�nik itt?
Meg�lltam Jacob h�z�val szemben, le�ll�tottam a motort �s leh�ztam az ablakokat. F�lledt id� volt ma, semmi szell�. A m�szerfalra tettem a l�bamat �s elhelyezkedtem a v�r�shoz.
Egy kis mozg�s villant a perif�rikus l�t�k�r�mben — megfordultam �s kisz�rtam Billyt, ahogy
zavarodott arckifejez�ssel n�zett engem az el�ls� ablakokon kereszt�l. Integettem egyszer �s feszesen
mosolyogtam, de ott maradtam ahol voltam.
A szemei �sszesz�k�ltek; leengedte a f�gg�nyt az �veg el�tt.
K�szen �lltam arra, hogy maradjak, addig am�g ez eltart, de azt k�v�ntam, hogy b�rcsak lenne valami amit csin�lhatn�k. Ki�stam egy tollat a h�tizs�kom alj�b�l, �s egy r�gi tesztet. Elkezdtem firk�lgatni a darabka h�t�n.
Csak egy sor gy�m�ntot firk�ltam, amikor �lesen kopogtak az ajt�mon.
Ugrottam egyet, feln�ztem, arra sz�m�tva, hogy Billy az.
- Mit csin�lsz itt Bella? - morogta Jacob.
Jacob gy�keresen megv�ltozott, az ut�bbi hetekben, mi�ta utolj�ra l�ttam �t. Az els� dolog, amit �szrevettem, hogy a haja - a sz�p haja mind elt�nt,
eg�szen r�vidre v�gt�k, ami koromfekete csillog�ssal takarta be a fej�t, mint a fekete selyem. Az arcvon�sai, �gy t�nt, finoman megkem�nyedtek, feszesebb� v�ltak… �regedtek. A nyaka �s a v�llai is m�sok voltak, valahogy vastagabbak. A kezei, ahogy az ablakkeretet markolt�k, �ri�sinak t�ntek, az
inak �s az erek kiemelked�bbek voltak a v�r�sbarna b�r alatt. De a testi v�ltoz�sok jelent�ktelenek voltak.
Az arckifejez�se volt az, ami majdnem teljesen felismerhetetlenn� tette �t. A nyitott, bar�ts�gos mosoly elt�nt, mint a haj, a melegs�g s�t�t szemeiben �tv�ltoztak t�n�d� neheztel�sbe �s ez volt azonnal zavar�. Most s�t�ts�g volt Jacobban. Mintha a Napom berobbant volna.
- Jacob? - suttogtam.
� csak b�mult engem, a szemei fesz�ltek �s d�h�sek voltak.
�szrevettem, hogy nem voltunk egyed�l. M�g�tte �llt a n�gy m�sik; mind magas �s r�zb�r�, r�vidre ny�rt, fekete haj� �pp, mint Jacob. Testv�rek is lehetn�nek - nem tudtam kisz�rni Embryt a csoportb�l. A hasonl�s�got csak er�s�tette a felt�n�en hasonl� ellens�ges �rz�s minden egyes szemp�rban.
Minden p�r, kiv�ve egyet. A p�r �vvel id�sebb Sam �llt leges-legh�tul, az arca der�s �s biztos volt. Le kellett nyelnem az ep�t, ami n�vekedett a torkomban. Meg akartam �tni. Nem, t�bbet akartam tenni enn�l. Vad �s hal�los akartam lenni, olyan, akivel senki nem merne kikezdeni. Valaki, aki hal�lra ijeszten� Sam Uleyt.
V�mp�r akartam lenni.
A heves v�gy v�dtelen�l �rt �s a szuszt is kiszor�totta bel�lem. Ez volt a legtiltottabb az �sszes k�v�ns�g k�zt - m�g akkor is, amikor csak egy b�n�s okb�l k�v�ntam, mint ez, hogy el�nyt szerezzek az ellens�g felett - mert ez volt a legf�jdalmasabb. A j�v� �r�kk� elveszett sz�momra, soha nem is
tudtam felfogni azt. K�zd�ttem, hogy visszanyerjem az ir�ny�t�st magam f�l�tt, am�g a r�s a mellkasomban f�jt az �ress�gt�l.
- Mit akarsz? - k�vetelte Jacob, a kifejez�se m�g bossz�sabb� v�lt, ahogy n�zte az �rzelemj�t�kot az arcomon.
- Besz�lni akarok veled - mondtam gyenge hangon. Megpr�b�ltam �sszpontos�tani, de m�g mindig sz�d�ltem, hogy elsz�kjek a titkos �lmom el�l.
- Csak tess�k! - sziszegte a fogain kereszt�l. A pillant�sa gonosz volt. Soha sem l�ttam b�rkire �gy n�zni, legkev�sb� r�m. Ez meglep� intenzit�ssal f�jt - testi f�jdalommal, mintha k�ssel sz�rtak volna a fejembe.
- Egyed�l! - Sziszegtem, �s a hangom most m�r er�sebb volt.
H�tra n�zett, �s tudtam, hogy a szemei hova t�vednek. Mindannyian Sam reakci�j��rt fordultak.
Sam egyszer b�lintott, az arca higgadt volt. Tett egy r�vid megjegyz�st egy ismeretlen, foly�kony nyelven - csak abban lehettem biztos, hogy nem francia �s nem spanyol, azt hiszem, hogy Quileute volt. Elfordult �s bes�t�lt Jacob h�z�ba. A t�bbiek, Paul, Jared, �s Embry, t�teleztem fel, k�vett�k �t.
- Rendben. - Jacob kev�sb� t�nt m�rgesnek, mikor a t�bbiek elmentek. Az arca kicsit nyugodtabb volt, de rem�nytelenebb is. A sz�ja �lland�an lekonyult a sarkain�l.
Vettem egy m�ly l�legzetet. - Tudod, hogy mit akarok tudni.-
Nem v�laszolt. Csak keser�n b�mult engem.
Visszab�multam, �s a cs�nd fesz�lt lett. A f�jdalom az arc�ban elb�tortalan�tott. �reztem, hogy egy gomb�c kezd n�ni a torkomban.
- S�t�lunk? - K�rdeztem, am�g m�g tudtam besz�lni.
Semmilyen m�don nem v�laszolt; az arca sem v�ltozott.
Kisz�lltam az aut�b�l, �reztem, hogy l�thatatlan szemeket tapadnak r�m az ablakok m�g�l, �s elkezdtem s�t�lni a f�k ir�ny�ba, �szakra. A l�baim tocsogtak a nedves f�v�n �s a s�rban az �t mellett, �s, mivel az volt az egyetlen hang, el�sz�r azt gondoltam, hogy nem k�vetett engem. De amikor
k�rbepillantottam, � pont ott volt mellettem, a l�bai valahogy tal�ltak egy kev�sb� zajos �tvonalat, mint az eny�m.
Jobban �reztem magamat a f�k perem�n, ott ahol Sam val�sz�n�leg nem figyelhetett. Ahogy s�t�ltunk, k�zd�ttem a helyes szavak�rt, amiket mondhatn�k, de semmi nem j�tt. Csak egyre �s egyre d�h�sebb
lettem, hogy Jacobot cs�be h�zt�k… hogy Billy ezt engedi… Sam k�pest volt ott �llni annyira magabiztosan �s nyugodtan…
Jacob hirtelen felvette a l�p�st, k�nnyed�n l�pkedve el�ttem a hossz� l�baival, azt�n megfordult, hogy szemben�zzen velem, elhelyezkedve az utamon, �gy nekem is meg kellett �llnom.
Megzavart a nyilv�nval� kecsess�g a mozdulataiban. Jacob majdnem olyan �gyetlen volt, mint �n a v�gtelen n�veked�si hajr�j�val. Mikor v�ltozott ez meg?
De Jacob nem hagyott id�t, hogy erre gondoljak.
- Ess�nk t�l rajta - mondta kem�ny, robosztus hangon.
V�rtam. Tudta, hogy mit akartam.
- Ez nem az, amire gondolsz. - A hangja hirtelen f�radt volt. - Ez nem az, amire gondoltam - messze nem.
- Teh�t mi ez, akkor?
Egy hossz� pillanatig tanulm�nyozta az arcomat, t�prengve. A harag soha nem t�nt el teljesen a szemeib�l. - Nem mondhatom el neked - mondta v�g�l.
Az �llkapcsom megfesz�lt, �s a fogaimon kereszt�l besz�ltem. - Azt hittem bar�tok vagyunk.
- Voltunk. - Hangs�lyozta ki kiss� a m�lt id�t.
- De neked m�r nincs sz�ks�ged bar�tokra - mondtam savany�an. - Neked ott van Sam. H�t nem aranyos - mindig �gy feln�zt�l r�.
- Nem �rtettem �t azel�tt.
- �s most m�r l�tod a f�nyt. Halleluja.
- Ez nem olyan, mint amire gondoltam. Ez nem Sam hib�ja. � �gy seg�t nekem, ahogy csak tud. - A hangja t�r�keny lett �s a fejem f�l� n�zett, �t rajtam, a harag ki�gett a szemeib�l.
- Seg�t neked. - ism�teltem k�t�rtelm�en. - Term�szetesen.
De Jacob nem �gy t�nt, mint aki figyel. M�lyen, sz�nd�kosan vette a leveg�t, megpr�b�lva lecsendes�teni mag�t. Annyira d�h�s volt, hogy a kezei remegtek.
- Jacob, k�rlek - suttogtam - Nem fogod elmondani nekem, hogy mi t�rt�nt? Tal�n �n tudok seg�teni.
- Senki nem tud most seg�teni. - A szavak halk ny�g�sek voltak; a hangja megt�rt.
- Mit tett veled? - K�veteltem, k�nnyek gy�ltek a szemeimben. Kiny�ltam �rte, mint egyszer azel�tt, fel� l�pve, a karjaimat sz�tt�rva.
Ez alkalommal elhajolt, v�dekez�en feltartva a kezeit.- Ne �rj hozz�m - suttogta.
- Sam megl�tn�? - Motyogtam. A h�lye k�nnyek kisz�ktek a szemeim sark�b�l. Let�r�ltem �ket a k�zfejemmel, �s a karjaimat keresztbefontam a mellkasomon.
- Fejezd be Sam hib�ztat�s�t. - A szavak gyorsan, reflexszer�en j�ttek. A kezei felny�ltak, hogy belet�rjanak a haj�ba, ami nem volt m�r ott, azut�n ernyedten estek az oldala mell�.
- Akkor kit k�ne hib�ztatnom? - v�gtam vissza.
F�lig-meddig mosolygott; hideg, eltorzult dolog volt ez a f�lmosoly.
- Nem akarod hallani.
- A pokolba, dehogynem! - csattantam fel. - Tudni akarom, most azonnal tudni akarom.
- T�vedsz - f�rmedt vissza.
- Ne merd azt mondani nekem, hogy t�vedek - nem �n vagyok az egyetlen, akin agymos�st v�geztek! Most azonnal mondd el, hogy mindez kinek a hib�ja, ha nem a te dr�ga Samed�!
-Te k�rdezted - morgott r�m, a szemei �lesen felvillantak. - Ha akarsz valakit hib�ztatni, mi�rt nem mutogatsz azokra a mocskos, b�zl� v�rsz�v�kra, akiket annyira szeretsz? -
A sz�m sz�tny�lt �s s�v�t� hangk�nt j�tt ki a leveg�. Ott helyben lefagytam, a k�t�l� szavaival kereszt�ld�f�tt. A f�jdalom ismer�s s�m�ban j�rta �t a testem, a kicsipk�zett lyuk bel�lr�l felhas�tott, de ez csak m�sodlagos volt, h�tt�rzen�je a z�rzavaros gondolataimnak. Nem tudtam elhinni, hogy j�l
hallottam, amit mondott. A hat�rozatlans�gnak nyoma sem volt az arc�n. Egyed�l csak a d�hnek.
A sz�m m�g mindig t�tva volt.
- �n mondtam, hogy nem akarod hallani - mondta.
- Nem �rtem, hogy kire gondolsz - suttogtam.
Hitetlen�l emelte fel az egyik szem�ld�k�t. - Azt hiszem, pontosan �rted, hogy kire gondolok. Ugye nem k�nyszer�tesz r�, hogy kimondjam? Nem szeretn�k f�jdalmat okozni.
- Nem �rtem, hogy kire gondolsz - ism�teltem g�piesen.
- Cullen�kre - mondta ki lassan, elny�jtva a sz�t, mik�zben alaposan szem�gyre vette az arcom. - Ezt l�ttam - l�tom a szemeidben, hogy mit tesz veled, mikor kimondom a nev�ket. -
Tagad�lag megr�ztam a fejem, ugyanakkor pr�b�ltam kitiszt�tani is. Honnan tudja ezt? �s ennek mi k�ze van a Sam kultuszhoz? Ez egy banda a v�mp�rut�l�knak? Mi �rtelme van megalak�tani egy ilyen k�rt, amikor egy v�mp�r se �l m�r Forksban? Jacob mi�rt most kezden� elhinni a t�rt�neteket
Cullen�kr�l, mikor a bizony�t�kuk m�r r�g�ta elt�nt, �s soha nem is t�r vissza?
T�l sok�ig tartott, am�g el�hozakodtam a megfelel� v�lasszal. - Na ne mondd, hogy most m�r hallgatsz Billy babon�s k�ptelens�geire. - mondtam, gyenge k�s�rletet t�ve, hogy kig�nyoljam.
- � t�bbet tud, mint amennyi hitelt adtam neki.
- L�gy komoly, Jacob. -
Kritikus szemekkel pillantott r�m.
- Babon�kat f�lret�ve - mondtam gyorsan. - M�g mindig nem �rtem mi�rt v�dolod a... Cullen�ket - megr�ndult az arcom - T�bb mint f�l �vvel ezel�tt elmentek. Hogy tudod �ket okolni amiatt, amit Sam most tesz?
- Sam nem tesz semmit, Bella. �s tudom, hogy elt�ntek. De n�ha… a dolgok mozg�sba lesznek hozva �s azt�n m�r t�l k�s�.
- Mi van mozg�sban? Mihez van t�l k�s�? Mi miatt hib�ztatod �ket? -
Hirtelen eg�szen az arcomban volt, d�h izzott a szem�ben. - Mert l�teznek. - sziszegte,
Meglep�dtem �s �sszezavarodtam, amint figyelmeztet� szavak j�ttek Edward hangj�n megint, akkor, amikor nem is f�ltem.
- Csendesedj el most, Bella. Ne t�madd �t! - intett �va Edward a f�lemben.
Mi�ta csak Edward neve �tt�rt azokon a gondos falakon, amik m�g� elrejtettem, k�ptelen voltam megint bez�rni. Most m�r nem f�jt - azalatt az �rt�kes m�sodpercek alatt nem, amikor hallhattam a hangj�t.
Jacob f�st�lg�tt el�ttem, haragt�l remegve.
Nem �rtettem, hogy az Edward-k�pr�zat mi�rt jelent meg v�ratlan az elm�mben. Jacob hamusz�n� volt, de � Jacob volt. Nem volt se adrenalin, se vesz�ly.
- Adj neki es�lyt, hogy lenyugodjon - ragaszkodott hozz� Edward hangja.
Zavartan r�ztam a fejemet. - Nevets�ges vagy - mondtam mindkett�nek.
- J�l van - v�laszolt Jacob, �jra m�ly l�legzetet v�ve. - Nem veled fogom ezt megvitatni. Am�gy se sz�m�t, a k�r m�r elv�gezve.
- Milyen k�r?
Nem h�tr�lt meg, ahogy arc�ba ki�ltottam a szavakat.
- Menj�nk vissza! Nincs t�bb mondanival�m.
T�tott sz�jjal b�multam.- „Dehogy nincs t�bb mondanival�d! Semmit nem mondt�l m�g!
Els�t�lt mellettem, a h�z ir�ny�ba l�pkedve.
- Ma �sszefutottam Quillel - ord�tottam ut�na.
F�lbehagyta a mozdulatot, de nem fordult meg.
- Eml�kszel a bar�todra, Quilre? Igen, hal�lra van r�m�lve.
Jacob megp�rd�lt, hogy szembe n�zzen velem. A kifejez�seit elgy�t�rtek voltak. "Quil” volt minden amit mondott.
- � is agg�dik miattad. Kiborult.
Jacob k�ts�gbeesett szemekkel b�mult kereszt�l rajtam.
Tov�bb n�gattam �t. - F�l, hogy � lesz k�vetkez�.
Jacob t�mogat�s�rt megragadott egy f�t, az arc�ra furcsa z�ld �rny�k vet�lt a v�r�sesbarna felsz�n alatt. - Nem � lesz k�vetkez� - motyogta mag�nak Jacob. - � nem lehet. M�r v�ge van. M�r nem kellene tov�bb t�rt�nnie. Mi�rt? Mi�rt? - Az �kle belev�g�dott a f�ba. Nem volt egy nagy fa, karcs� �s
csak n�h�ny m�terrel magasabb, mint Jacob. De m�g mindig meglepett engem, mikor a t�rzs hangosan kit�rt az �t�sei nyom�n.
Jacob d�bbenten b�multa az �les, t�r�tt pontot, ami gyorsan r�m�letbe fordult.
- Vissza kell mennem. - Megp�rd�lt �s olyan gyorsan elosont, hogy kocognom kellett, hogy ne maradjak le.
- Vissza Samhez!
- Ez is egy n�z�pont - �gy hangzott, mintha � mondta volna. Motyogott �s azt�n elfordult.
�ld�ztem vissza a j�rg�nyomig. - V�rj! - Ki�ltottam ut�na, amikor a h�z fel� fordult.
Megfordult, hogy szemben�zzen velem, �s l�ttam, hogy a kezei megint remegnek.
- Menj haza, Bella. Nem l�ghatok t�bb� veled. -
Az ostoba, k�vetkezetlen f�jdalom hihetetlen�l er�s volt. A k�nnyek megint kibuggyantak. -Te most… szak�tasz velem? - A szavak teljesen rosszak voltak, de ez volt legjobb m�d, hogy kifejezzem azt, amit k�rdezni akarok. V�g�l is, ami Jake �s k�ztem van, az t�bb mint egy iskolai rom�nc.
Er�sebb.
Egy keser� nevet�st adott ki. - Nehezen. Ha ez volna a helyzet, akkor azt mondan�m ’Maradjunk bar�tok!’. M�r nem mondhatom ezt.
- Jacob… mi�rt? Sam nem engedn�, hogy m�s bar�taid is legyenek? K�rlek, Jake. Meg�g�rted. Sz�ks�gem van r�d! - A kor�bbi �letem kit�ltetlen �ress�ge - miel�tt Jacob adott volna neki valami l�tsz�lagos �rtelmet - fel�gaskodott �s szembesz�llt velem. A mag�ny fojtogatta a torkomat.
- Sajn�lom, Bella - Jacob minden egyes sz�t hat�rozottan mondott ki, hideg hangon, ami mintha nem is hozz� tartozott volna.
Nem hittem, hogy ez volt az, amit Jacob igaz�n szeretett volna mondani. �gy t�nt, mintha volna valami m�s, amit a m�rges szemein kereszt�l m�g pr�b�l elmondani, de nem �rtettem az �zenetet.
Tal�n ez egy�ltal�n nem Samr�l sz�lt. Tal�n ennek semmi k�ze Cullen�khez. Tal�n csak megpr�b�lta kih�zni mag�t a rem�nytelen helyzetb�l. Tal�n engednem k�ne neki, hogy megtegye, ha ez a legjobb
neki. Ezt kellene tennem. Ez lenne a helyes.
De hallottam, ahogy a hangom suttogva kisz�kik.
- Sajn�lom, hogy nem tudtam…kor�bban… azt k�v�nom, b�rcsak megv�ltoztathatn�m az �rz�seimet ir�ntad Jacob. - K�ts�gbeesett voltam, annyira kicsavartam az igazs�got, hogy az m�r majdnem hazugs�gba hajlott �t. - Tal�n… tal�n megv�ltozn�k - suttogtam. - Tal�n, ha adn�l nekem egy kis
id�t… csak ne most hagyj el Jake. Nem tudom elviselni. -
Az arca egy m�sodperc alatt haragb�l gy�tr�d�sbe v�ltott. Egy remeg� k�z kiny�lt fel�m.
- Ne. K�rlek Bella ne �gy fogd fel. Ne hib�ztasd magad, ne gondold, hogy ez a te hib�d. Az eg�sz az eny�m. Esk�sz�m, hogy nem r�lad sz�l.
- Nem a ti�d, az eny�m- suttogtam. - Ez egy �jabb.
- Komolyan mondom Bella. �n nem …- er�sen k�zd�tt, a hangja m�g rekedtebb lett, ahogy harcolt, hogy kontrol�lja az �rzelmeit. A szemei megk�nzottak voltak. - T�bb� m�r nem vagyok el�g j�, hogy a
bar�tod legyek, vagy b�rmi m�s. M�r nem olyan vagyok, mint azel�tt. Nem vagyok j�.
- Mi? - Megh�kkenve �s zavarosan b�multam r�. - Mir�l besz�lsz? Te sokkal jobb vagy, mint �n, Jake. Te j� vagy! Ki mondta neked, hogy nem vagy az ? Sam? Ez egy rosszindulat� hazugs�g, Jacob! Ne engedd, hogy ezt mondja neked! - Hirtelen megint ord�tottam.
Jacob arca kem�ny �s hat�rozott lett. - Senkinek nem kellett mondania semmit. Tudom, mi vagyok.
- Te a bar�tom vagy, ez az, ami vagy! Jake ne! - Elh�tr�lt t�lem.
- Sajn�lom, Bella - mondta megint; ez alkalommal ez csak egy megt�rt motyog�s volt. Megfordult �s majdhogynem befutott a h�zba.
K�ptelen voltam, hogy elmozduljak onnan, ahol �lltam. B�multam a kicsi h�zat; t�l kicsinek t�nt, hogy elf�rjen benne n�gy hatalmas fi� �s k�t m�g hatalmasabb f�rfi. Semmi reakci� nem volt odabent.
Nem lebbent meg a f�gg�ny sz�le, nem voltak hangok vagy mozg�s. �resen n�zett szembe velem.
Az es� elkezdett szit�lni, itt �s ott megsz�rva a b�r�met. Nem tudtam levenni a szememet a h�zr�l.
Jacob vissza fog j�nni. Vissza kell j�nnie.
Az es� feler�s�d�tt, �gy ahogy a sz�l is. A cseppek m�r nem fentr�l estek; egy sz�gben megd�ltek
nyugati ir�nyba. �reztem a s�s vizet az �ce�nb�l. A hajam csapkodta az arcomat, hozz�tapadtak a
nedves helyekhez �s �sszekusz�lt�k a szempill�imat. V�rtam.
V�g�l az ajt� kiny�lt, �s tettem egy l�p�st el�re megk�nnyebb�l�semben.
Billy odagur�totta a sz�k�t az ajt�kerethez. Nem l�thattam senkit m�g�tte.
- Charlie �pp most h�vott Bella. Azt mondtam neki, hogy �ton vagy hazafel�.  - A szemei tele voltak sz�nalommal.
A sz�nalom valahogy lez�rta az eg�szet. Nem komment�ltam. Csak megfordultam robotszer�en �s bem�sztam a j�rg�nyomba. Nyitva hagytam az ablakokat �s az �l�sek nedvesek �s sim�k voltak. Nem �rdekelt. M�r �gy is b�rig �ztam.
Nem olyan rossz! Nem olyan rossz! pr�b�lt megvigasztalni az agyam. Ez igaz volt. Ez nem olyan rossz. Ez nem a vil�g v�ge, �jfent nem. Csak annak a kev�s b�k�nek volt v�ge, ami m�g h�tra maradt.
Ez minden.
Nem annyira rossz, �rtettem egyet, azt�n hozz�tettem, de el�gg�.
Azt hittem, hogy Jake meggy�gy�tja a lyukat bennem - vagy legal�bb bet�mi azt, megakad�lyozza, hogy annyira f�jjon. T�vedtem. � csak kifaragta a saj�tj�t, �gy az most m�r lyukas volt, mint a sv�jci sajt. Azon t�prengtem, hogy mi�rt nem morzsol�dtam sz�t darabokra.
Charlie torn�con v�rt r�m. Ahogy odagurultam a felhajt�hoz, kis�t�lt, hogy tal�lkozzon velem.
- Billy h�vott. Azt mondta, hogy �sszeveszt�l Jakekel - hogy nagyon d�h�s vagy - magyar�zta, ahogy kinyitotta az ajt�t nekem.
Azut�n megn�zte az arcomat. Egyfajta elborzaszt� felismer�s mutatkozott az arckifejez�s�n.
Megpr�b�ltam elk�pzelni az arcomat k�v�lr�l, hogy tudjam mit l�tott. Az arcomat �resnek �s ridegnek �reztem, �s r�j�ttem, hogy mire eml�kezteti �t.
- Ez nem pontosan az, ami t�rt�nt - motyogtam.
Charlie k�r�m fonta a karj�t �s kiseg�tett az aut�b�l. Nem tett megjegyz�st az �zott ruh�imra.
- Akkor mi t�rt�nt? - k�rdezte, amikor m�r bent voltunk. Levette a pl�det a kanap�r�l, mik�zben besz�lt �s betakarta a v�llaimat vele. R�j�ttem, hogy m�g mindig remegek.
A hangom �lettelen volt. - Sam Uley azt mondja, hogy Jacob nem lehet t�bb� a bar�tom.
Charlie furcsa pillant�st l�vellt r�m. - Ki mondta el ezt neked?
- Jacob - �ll�tottam, b�r, ez nem pontosan az volt, amit mondott. Att�l m�g igaz volt.
Charlie szem�ld�kei �sszeh�z�dtak. - T�nyleg azt gondolod, hogy van valami gond ezzel az Uley gyerekkel?
- Tudom hogy van. B�r Jacob nem fogja elmondani mi az. - Hallottam, ahogy a v�z a ruh�mb�l a padl�ra csepeg �s sz�tloccsan a lin�leumon. - Megyek ruh�t cser�lni. -
Charlie belemer�lt a gondolataiba. - Rendben - mondta sz�rakozottan.
�gy d�nt�ttem, hogy letusolok, mert nagyon hideg voltam, de a forr� v�z �gy t�nt nem hat a b�r�m h�m�rs�klet�re. M�g mindig f�ztam, mikor feladtam �s le�ll�tottam a vizet. A hirtelen cs�ndben meghallottam Charliet, amint besz�lt valakivel a f�ldszinten. Egy t�r�lk�z�t tekertem magam k�r�, �s
kipattintottam a f�rd�szoba ajt�t.
Charlie hangja d�h�s volt. - Nem veszem be ezt. Ennek semmi �rtelme.-
Azt�n cs�nd volt, �s r�j�ttem, hogy telefon�l. Egy perc telt el.
- Ne pr�b�ld ez Bell�ra fogni! - Charlie hirtelen kiab�lt.
Felugrottam. Amikor �jra besz�lt, a hangja �vatos �s halkabb volt. - Bella teljesen nyilv�nval�v� tette mindv�gig, hogy � �s Jacob csak bar�tok… Nos, ha ez �gy volt, akkor mi�rt nem mondtad az elej�n?
Nem, Billy, �gy gondolom, hogy igaza van ebben… ismerem a l�nyomat, �s ha � mondja, hogy Jacob kor�bban f�lt...- Megszak�tott�k a mondat k�zep�n, �s amikor v�laszolt megint majdnem kiab�lt.
- Hogy �rted, hogy nem ismerem a l�nyomat annyira, mint amennyire gondolom! - Egy r�vid m�sodpercig hallgatott �s a v�lasza olyan halk volt, hogy alig hallottam. - Ha azt gondolod, hogy eml�keztetni fogom arra, akkor jobb, ha ezt �jra �tgondolod. Csak �ppen, hogy kezdett t�ljutni ezen,
�s azt hiszem javar�szt Jacob miatt. Ha b�rmi is ez, ami Jacob �s ez a Sam alak k�zt folyik visszak�ldi �t abba a depresszi�ba, akkor Jacobnak v�laszolnia kell majd p�r k�rd�semre. Te a bar�tom vagy, Billy, de ez b�ntja a csal�domat. -
Egy �jabb sz�net volt, am�g Billy v�laszolt.
 - J�l mondod - ha azok fi�k ak�r egy l�bujjukkal is �tl�pik a hat�rt, tudni fogok r�la. Szemmel fogjuk tartani a helyzetet, biztos lehetsz benne. - � m�r nem Charlie, hanem Swan rend�rf�n�k volt.
- Rendben! Igen. Viszhall. - Lecsapta a telefont.
L�bujjhegyen gyorsan �tosontam a folyos�n kereszt�l a szob�mba. Charlie d�h�sen motyogott a konyh�ban.
Teh�t Billy engem fog hib�ztatni. Jacobot belelovaltam ebbe az eg�szbe �s v�g�l elege lett.
Ez furcsa volt, mivel f�ltettem magamat ett�l, de azut�n, az utols� dolog ut�n, amit ma d�lut�n Jacob mondott, t�bb� m�r nem hittem ezt. Sokkal t�bb volt ez egy viszonzatlan szerelemn�l, �s meglepett, hogy Billy lealacsonyodna addig, hogy ezt �ll�tsa. Ez arra k�sztetett, hogy azt gondoljam, b�rmilyen
titok is, amit �riznek az nagyobb, mint amit elk�pzeltem. Legal�bb Charlie most az oldalamon �ll.
Felvettem a pizsam�mat �s bem�sztam �gyba. Az �let el�g s�t�tnek l�tszott ahhoz, hogy megengedjek magamnak, hogy csaljak. A lyuk, - a lyukak most m�r - �gyis f�jtak, sz�val mi�rt ne? El�vettem az eml�ket - nem az igazi eml�ket, az t�ls�gosan is f�jna, de a hamisat Edward hangj�r�l az elm�mben ma d�lut�n - �s lej�tszottam �jra �s �jra a fejemben am�g �lomba nem zuhantam a k�nnyekkel az �res arcomon, amik m�g mindig nyugodtan �z�nl�ttek lefel�.
Ma este egy �j �lmom volt. Az es� esett �s Jacob hangtalanul s�t�lt mellettem, b�r az �n l�baim alatt a f�ld csikorgott a sz�raz kavicson. De � nem az �n Jacobom volt; � az �j, keser�, kecses Jacob volt.
J�r�sa k�nnyed hajl�konys�ga valaki m�sra eml�keztetett, �s, ahogy n�ztem, a jellemvon�sai elkezdtek v�ltozni. A v�r�sbarna sz�n a b�r�n �tmos�dott, csontfeh�ren hagyva az arc�t. A szemei aranyra v�ltoztak, azut�n karmazsinv�r�sre, azt�n aranyra megint. A leny�rt haja meglebbent a
szell�ben, bronz sz�n�re v�lva, ahol a sz�l meg�rintette azt. �s az arca annyira sz�pp� lett, hogy �sszet�rte a sz�vemet. �rte ny�ltam, de h�tr�lt egy l�p�st pajzsk�nt felemelve a kezeit. Azut�n Edward elt�nt.
Nem voltam biztos abban, mikor fel�bredtem a s�t�tben, hogy akkor kezdtem-e el s�rni vagy a k�nnyeim folytak alv�s k�zben �s most folytat�dtak. B�multam a s�t�t mennyezetemet. �reztem, hogy az �jszaka k�zepe volt - m�g mindig f�l-�lomban voltam, tal�n kiss� �berebb. F�radtan
becsuktam a szemeimet �s egy �lom n�lk�li alv�s�rt im�dkoztam.
Ekkor hallottam meg a zajt, ami eredetileg �breszthetett fel engem. Valami �les kapar�szott az ablakomon �les sik�t�ssal, mint a k�rm�k az �vegen.