19. B�CS�Z�SOK

  CHARLIE �BREN V�RTA, HOGY HAZA�RJEK. A h�zban minden�tt �gett a villany. Megpr�b�ltam kital�lni, mit mondjak neki, hogy elengedjen, de egyszer�en semmi nem jutott az eszembe. Nem lesz kellemes, ami most k�vetkezik.
  Edward lassan kanyarodott a h�z el�, �s biztos t�volban maradt a furgonomt�l. Mindh�rman olyan egyenesen �ltek a hely�k�n, mintha ny�rsat nyeltek volna, �s �beren figyeltek: f�lelt�k az erd� fel�l �rkez� zajokat, �that� tekintettel n�ztek minden �rny�k m�ly�re, megszimatoltak minden szagot, nem �rz�kelnek-e valami szokatlant a k�zelben. A motort Edward m�r le�ll�totta, �n m�g mozdulatlanul �ltem, �k pedig tov�bb figyeltek.
  -  Nincs itt! -  jelentette v�g�l Edward. -  Gyer�nk!
  Emmett odahajolt, �s seg�tett kikapcsolni a biztons�gi �vemet.
  - Ne agg�dj, Bella! - mondta halkan, de j�kedv�en. - Mi itt nagyon hamar elint�zz�k a dolog r�nk es� r�sz�t!
  K�nnybe l�badt a szemem, ahogy Emmettre n�ztem. Alig ismertem, �s m�gis rossz volt arra gondolni, hogy ki tudja, l�tom-e m�g valaha. Sejtettem, hogy ez m�g csak halv�ny �zel�t� abb�l a sok elv�l�sb�l, amit a k�vetkez� �r�ban t�l kell �lnem, �s erre m�r els�rtam magam.
  -  Alice, Emmett! -  sz�lalt meg Edward parancsol� hangon. �s azok ketten hangtalanul tovasiklottak, a k�vetkez� pillanatban m�r bel� is vesztek a s�t�ts�gbe. Edward kinyitotta az �n �l�sem melletti ajt�t, megfogta a kezemet, azt�n v�delmez��n a karj�ba vett. Gyors l�ptekkel vitt a h�z fel�, szeme k�zben az �jszak�t p�szt�zta.
  - Tizen�t perc! - figyelmeztetett alig hallhat�an.
  - Megoldom! - szipogtam. Az arcomon v�gigg�rd�l� k�nnyekt�l t�madt egy �tletem. Meg�lltam a verand�n, �s a k�t kezem k�z� fogtam Edward arc�t. Mer�en a szem�be n�ztem.
  - Szeretlek! - mondtam halkan, szenved�lyesen. -  �s mindig is szeretni foglak, b�rmi t�rt�nj�k is most!
  -  Semmi nem fog t�rt�nni veled, Bella! -  felelte ugyanolyan szenved�lyesen.
  - Csak tarts�tok magatokat a tervhez, ok�? Vigy�zzatok Charlie-ra a kedvem�rt! Azok ut�n, amit most tenni k�sz�l�k, haragudni fog r�m, �n viszont szeretn�m, ha lenne es�lyem k�s�bb bocs�natot k�rni t�le.
  - Menj m�r, Bella! Sietn�nk kell! -  s�rgetett Edward.
  - Csak m�g egy dolog! - suttogtam l�zasan. - Mostant�l kezdve b�rmit mondok ma este, egyeden szavamat se hidd el!
  Fel�m hajolt, �s nekem mind�ssze l�bujjhegyre kellett emelkednem, hogy megcs�koljam meglepett, fagyos ajk�t, olyan er�sen, ahogy csak b�rtam. Azt�n megfordultam, �s ber�gtam az ajt�t.
  -   Menj inn�t, Edward! - ord�tottam r�, azt�n berohantam, �s k�p�be v�gtam az ajt�t. Edward szinte bamb�n n�zett ut�nam.
  -  Te vagy az, Bella? -  Charlie m�r egy ideje ott t�bl�bolhatott a nappaliban, azonnal ott termett.
  -  Hagyj b�k�n! -  b�gtem, mert most m�r meg�ll�thatatlanul �ml�tt a k�nnyem. F�lrohantam a l�pcs�n a szob�mba, bev�gtam az ajt�t, �s kulcsra z�rtam. Az �gyamhoz rohantam, �s a padl�ra hasalva kihal�sztam al�la az �tit�sk�mat. Azt�n gyorsan beny�ltam a matrac al� rejtett, �sszecsom�zott �reg zokni�rt, amelyben a sp�rolt p�nzemet dugdostam.
  Charlie m�r ott d�r�mb�lt az ajt�mon.
  -  Bella, j�l vagy? Mi ez az eg�sz? - r�m�ld�z�tt.
  -   Megyek haza! - kiab�ltam, �s a hangom �ppen a megfelel� ponton csuklott el.
  -   B�ntott t�ged? - Charlie m�r nem annyira r�m�lt volt, mint ink�bb haragos.
  -  Nem! - sik�tottam n�h�ny okt�vval magasabban. A subl�tn�l m�r ott �llt Edward, �s n�m�n, tal�lomra egym�s ut�n r�ngatta ki a ruh�imat.
  -  Szak�tott veled? - k�rdezte Charlie tan�cstalanul.
  -   Nem! -  ki�ltottam elfulladva, mik�zben az �sszes ruh�t belegy�m�sz�ltem a t�sk�mba. Edward egy �jabb fi�k tartalm�t kezdte odahajig�lni nekem. A t�sk�m most m�r rendesen megtelt.
  -  Mi t�rt�nt, Bella? -  Charlie �jra d�r�mb�lni kezdett.
  - �n szak�tottam vele! - zokogva r�ncig�ltam a t�sk�m zipz�rj�t. Edward �gyes keze f�lretolta az eny�met, �s sim�n beh�zta. Azt�n gondosan eligazgatta a t�ska p�ntj�t a v�llamon.
  - A furgonban leszek, indulj! - L�gyan megtasz�tott, majd elt�nt az ablakon kereszt�l.
  Felt�ptem az ajt�t, f�lrel�ktem Charlie-t, �s a neh�z t�sk�t vonszolva lerohantam a l�pcs�n.
  - Mi t�rt�nt? -  Charlie ut�nam vetette mag�t. -  Azt hittem, kedveled!
  A konyh�ban elkapta a k�ny�k�met. B�r m�g mindig nem �rtett semmit, a szor�t�sa igen hat�rozott volt.
  Megford�tott, hogy a szemembe n�zzen, �s �n l�ttam az arc�n, esze �g�ban sincs elengedni. Tudtam, mind�ssze egyetlen dolog van, ami r�b�rja, hogy elengedjen, de azt is tudtam, ezzel annyira megb�ntom, hogy m�r el�re ut�ltam magam. De nem volt id�m, �s gondoskodnom kellett r�la, hogy biztons�gban legyen.
  Dacosan n�ztem ap�m arc�ba, �s a szememb�l �jra kibuggyantak a k�nnyek.
  -  Nagyon is kedvelem! �ppen ez a baj! Ez k�ptelens�g! Nem ereszthetek itt gy�keret! Nem akarok �n is csapd�ba esni ebben a h�lye, unalmas v�rosban, mint anyu! Nem fogom elk�vetni ugyanazt az ostobas�got, mint �! Gy�l�l�m ezt a v�rost, egy m�sodperccel sem maradok itt tov�bb!
  Charlie keze �gy hullott le a karomr�l, mintha �ram�t�s �rte volna. Elfordultam d�bbent, megb�ntott arc�t�l, �s az ajt� fel� rohantam.
  - Bells, most nem mehetsz el! �jszaka van! -  suttogta m�g�ttem.
  Meg se fordultam.
  - Majd alszom a kocsiban, ha elf�radok.
  -  V�rj m�g legal�bb egy hetet! -  k�ny�rg�tt, m�g mindig k�bultan a v�ratlan csap�st�l. - Akkorra Ren�e is haza�r.
  Ez v�ratlanul �rt, �s teljesen kiz�kkentett a szerepemb�l.
  -  Micsoda?
  Charlie moh�n folytatta, �s szinte bugybor�kolt bel�le a megk�nnyebb�l�s, l�tva, hogy habozni kezdtem.
  - Telefon�lt, m�g nem volt�l itthon. A dolgok nem alakultak igaz�n j�l Florid�ban, �s ha Philt nem szerz�dtetik a h�t v�g�ig, akkor visszamennek Arizon�ba. A Sidewinders edz�je szerint lehet, hogy sz�ks�g�k lesz r�.
  Megr�ztam a fejem, pr�b�ltam elrendezni �sszezavarodott gondolataimat. Charlie minden egyes m�sodperccel nagyobb vesz�lyben van.
  - Van kulcsom! - motyogtam, �s lenyomtam a kilincset. Charlie egyik kez�t fel�m ny�jtotta, az arca d�bbent, �rteden. Nem pazarolhattam t�bb id�t vit�ra. K�nytelen voltam m�g jobban megsebezni.
  -  Engedj el, Charlie! - Any�m, sok-sok �vvel ezel�tt, ezekkel a szavakkal s�t�lt ki ugyanezen az ajt�n. Megpr�b�ltam d�h�sen odavetni, majd f�lr�ntottam az ajt�t. ?  Ez nem j�tt �ssze. Sajn�lom, ok�? Gy�l�l�m Forksot, gy�l�l�m, gy�l�l�m!
  Kegyeden szavaim megtett�k a hat�sukat ? Charlie k�v� dermedve �llt az ajt�ban, �n pedig kirohantam az �jszak�ba. Iszonyatosan f�ltem, am�g �tv�gtam az �res udvaron. Esz n�lk�l rohantam a kocsimhoz, �s k�zben �gy l�ttam, mintha egy s�t�t �rny k�vetne. Behaj�tottam a t�sk�t az �l�sre, �s felr�ntottam az ajt�t. A slusszkulcs m�r a gy�jt�sban volt.
  ?   Holnap felh�vlak! ?  ki�ltottam. Mindenn�l jobban szerettem volna, ha ott mindj�rt elmagyar�zhatok mindent Charlie-nak, de tudtam, hogy ez leheteden. Gyorsan ind�tottam, �s kikanyarodtam a h�z el�l.
  Edward a kezem ut�n ny�lt.
  ?  Engedj a korm�nyhoz! ? k�rte, mik�zben a h�z �s Charlie elt�ntek m�g�tt�nk.
  ?  Tudok vezetni! ?  bizonygattam, �s hullott a k�nnyem, mint a z�pores�.
  Edward v�ratlanul megragadta a derekamat, a l�ba lel�kte az eny�met a g�zped�lr�l. Odah�zott az �l�be, a kezemet lefeszegette a korm�nyker�kr�l, �s egyszer csak ott �lt a vezet��l�sen. K�zben a kocsi egy f�l centit sem t�rt el az egyenest�l.
  -  Te nem tal�ln�d meg a h�zat! - magyar�zta.
  F�nyek villantak m�g�tt�nk. Szemem kit�gult a r�m�lett�l, ahogy h�tran�ztem.
  -  Csak Alice az! - nyugtatott Edward. �jra megfogta a kezemet. Nem tudtam kiverni a fejemb�l Charlie k�p�t, ahogy ott �ll az
  ajt�ban.
  -  �s a nyomkeres�?
  -  Hallotta a v�g�t a sz�nj�t�kodnak - mondta Edward komoran.
  -  �s Charlie? - k�rdeztem rettegve.
  -  A nyomkeres� minket k�vetett. Most is itt rohan m�g�tt�nk. A testem hirtelen kih�lt.
  -  Le tudjuk r�zni?
  -  Nem - felelte Edward, de az�rt gyors�tott. A furgon tiltakozva felny�sz�rg�tt.
  A tervem egyszeriben nem t�nt olyan ragyog�nak.
  H�trafele pislogtam Alice kocsij�nak reflektoraira, amikor a furgon megr�zk�dott, �s egy s�t�t �rny sz�kkent fel az ablak mellett.
  V�rfagyaszt� sikolyt hallattam, azt�n Edward tenyere a sz�mra tapadt.
  -  Csak Emmett az!
  Elvette a kez�t a sz�mr�l, �s �t�lelt.
  -   Minden rendben lesz, Bella! -  fogadkozott. -  A hajad sz�la sem fog g�rb�lni!
  �tsz�guldottunk a kihalt v�roson az �szaki f��t fel�.
  -   Nem is tudtam, hogy ennyire torkig vagy a kisv�rosi �lettel - jegyezte meg Edward k�nnyed�n, �s mindj�rt tudtam, hogy csak a figyelmemet akarja elterelni. ?  Nekem �gy t�nt, eg�szen j�l beilleszkedt�l, k�l�n�sen az ut�bbi id�ben. Azzal h�zelegtem magamnak, hogy siker�lt egy kiss� �rdekesebb� tennem sz�modra az �letet Forksban, de lehet, hogy t�vedtem.
  ?  Ronda dolog volt t�lem ?  vallottam be, a t�rdemet b�mulva. Nem mentem bele a j�t�kba, nem hagytam, hogy Edward sz�rakoztasson. ?  Ugyanazt mondtam, amit az any�m, amikor fak�pn�l hagyta. �v�n aluli �t�s volt.
  ?  Ne agg�dj! Meg fog bocs�tani!
  Elmosolyodott egy kicsit, de a szeme komor maradt, mert l�tta rajtam a leplezetlen p�nikot.
  ?  Bella, hidd el, minden rendben lesz!
  ?  Nem lesz rendben, ha egyszer nem lehetek melletted! ? suttogtam.
  ?  P�r napon bel�l �jra egy�tt lesz�nk ?  Szorosabban �lelt mag�hoz. ?  �s ne felejtsd el, a te �tleted volt!
  ?  Ez volt a legjobb �tlet, nan�, hogy az eny�m! V�laszul halv�nyan r�m mosolygott.
  ?  Mi�rt kellett ennek �gy t�rt�nnie? ?  fakadtam ki. ?  Mi�rt �ppen velem?
  Edward s�t�ten b�mult maga el� az �tra.
  ?  Az �n hib�m. Bolond voltam, hogy ekkora vesz�lynek tettelek ki! ?  A hangj�b�l csak �gy s�t�tt a d�h, de tudtam, hogy �nmag�ra haragszik.
  ? Nem �gy �rtettem ? er�sk�dtem. ? Ott voltam, amikor meg�rkeztek, na �s? A m�sik kett�t cs�ppet sem izgattam. Mi�rt d�nt�tt �gy ez a James, hogy �ppen engem fog meg�lni? A vil�g tele van emberekkel, mi�rt �ppen �n kellek neki?
  Edward alaposan megfontolta a v�laszt.
  -  Ma este sz�tn�ztem a fej�ben -  kezdte halkan. ?  Att�l fogva, hogy �szrevett, semmit sem tehettem, hogy megakad�lyozzam a t�rt�n�seket. R�szben a te hib�d is! -  kacagott fanyarul. ?  Ha nem lenne olyan �szveszt��n csod�latos az illatod, lehet, hogy �gyet sem vetett volna r�d. �s amikor v�delmembe vettelek... h�t, az sokat rontott a helyzeten. Nem szokott hozz�, hogy ak�r a legjelent�ktelenebb dologban is keresztezz�k az �tj�t. �gy gondol �nmag�ra, mint vad�szra, �s semmi egy�bre. Az �lete egyet jelent a nyomkeres�ssel, �s az a legf�bb v�gya, hogy valami igaz�n komoly k�zdelemben diadalmaskodjon. �s akkor mi egyszerre csak t�lc�n k�n�ljuk neki a kih�v�st: harcosok eg�sz csapata pr�b�l mindenre elsz�ntan megv�delmezni egyetlen, sebezhet� szem�lyt. Nem is hinn�d, mennyire mag�nk�v�l van most az �r�mt�l. Ez a kedvenc j�t�ka, �s mi gondoskodtunk r�la, hogy ez legyen �lete legizgalmasabb vad�szata ? fejezte be Edward m�lys�gesen undorodva. Azt�n egy pillanatnyi sz�net ut�n m�g hozz�tette: - De ha nem v�delek meg, akkor ott helyben v�gzett volna veled.
  -   Azt hittem, a t�bbiek sz�m�ra nem olyan vonz� a szagom, mint neked.
  - Nem is. De ez nem jelenti azt, hogy nem vagy komoly k�s�rt�s mindegyik�knek. Ha a nyomkeres�t vagy b�rmelyik�ket ugyanannyira vonzan�d, mint engem, akkor ott helyben kit�rt volna a harc.
  �sszeborzongtam.
  - Azt hiszem, nem maradt m�s h�tra, meg kell �ln�m -  mormolta. - Carlisle-nak nem fog tetszeni a dolog.
  Hallottam, hogy a kerekek �tz�ty�gnek a h�don, b�r a foly�t nem l�ttam a s�t�ts�gben. Tudtam, hogy m�r eg�szen k�zel vagyunk a Cullen h�zhoz. Most kellett megk�rdeznem.
  - Hogyan lehet meg�lni egy v�mp�rt? Kif�rk�szhetetlen pillant�ssal n�zett r�m.
  -  Csak egyf�lek�ppen -  mondta v�ratlanul nyers hangon. - Ha foszl�nyokra szaggatod, �s a darabjait el�geted.
  - �s vajon a m�sik kett� is besz�llna a harcba?
  - A n� biztosan. Ami Laurentet illeti, abban nem vagyok biztos. � nem �ll szoros kapcsolatban a m�sik kett�vel, csak az�rt van vel�k, mert �gy k�nyelmesebb neki. Ott a mez�n el�gg� zavarba is hozta Jamest...
  - De James �s a n�... megpr�b�lnak majd meg�lni t�ged? - k�rdeztem rekedten.
  - Bella, nehogy �nmiattam agg�dj! Csak a saj�t biztons�goddal t�r�dj, �s k�rlek... k�rlek, ne csin�lj semmi meggondolat�ans�got!
  - M�g mindig k�vet minket?
  - Igen. De a h�zat nem fogja megt�madni. Ma �jszaka biztosan nem. Edward bekanyarodott a l�thatatlan felhajt�ra. Alice k�vette. K�zvetlen�l a h�z mellett �lltunk meg. Odabent minden�tt �gett
  a villany, de az ablakokon kivet�l� f�ny alig enyh�tette a h�zat k�r�lvev� erd� feketes�g�t. A furgon m�g meg sem �llt, Emmett m�r nyitotta is az ajtaj�t, kir�ntott az �l�sr�l, hatalmas mellkas�hoz szor�tott, mint valami r�gbilabd�t, �s rohant velem a h�zba.
  Edwarddal �s Alice-szal a sarkunkban berontottunk a nagy, feh�r szob�ba. A t�bbiek mind ott voltak, l�that�an m�r akkor felpattantak, amikor k�zeledni hallott�k a furgonomat. Laurent is ott �llt k�z�tt�k. Emmett tork�nak m�ly�b�l halk h�rg�s bugybor�kolt el�, mik�zben lerakott Edward mell�.
  -  K�vet minket! ? k�z�lte Edward, �s fenyeget�en meredt Laurentre.
  Laurent boldogtalan k�pet v�gott.
  - �n is ett�l f�ltem.
  Alice odat�ncolt Jasper mell�, �s suttogott valamit a f�l�be: ajka a hangtalan besz�d �tem�re rezgett. Azt�n kettesben felrohantak a l�pcs�n. Rosalie ut�nuk n�zett, azt�n Emmetthez sietett. Gy�ny�r� szem�b�l figyelem sug�rzott, ami vad d�hv� v�lt, valah�nyszor �nk�ntelen�l r�m pillantott.
  - Mire sz�m�thatunk? ?  k�rdezte Carlisle fagyosan Laurentt�l.
  - Sajn�lom ? felelte az. ?  Amikor a fiad megv�dte a l�nyt, m�r akkor att�l f�ltem, hogy nem lehet majd b�rni vele.
  - Nem tudod le�ll�tani? Laurent megr�zta a fej�t.
  - Semmi nem �ll�thatja le Jamest, ha egyszer beindult.
  - Majd mi le�ll�tjuk! ? Emmett hangja semmi k�ts�get nem hagyott afel�l, hogy �rti.
  -  Nem tudtok elb�nni vele. H�romsz�z �ve, ami�ta �lek, sose l�ttam hozz� foghat�t. Aki ujjat h�z vele, annak v�ge. Ez�rt is csatlakoztam az � csapat�hoz.
  Az � csapat�hoz gondoltam, h�t persze! A tiszt�son �gy tettek, mintha Laurent lenne a falkavez�r, de az nem volt egy�b puszta sz�nj�t�kn�l.
  Laurent a fej�t cs�v�lta. �rtetlen�l m�ricsk�lt, azt�n visszafordult Carlisle-hoz:
  - Biztos vagy benne, hogy meg�ri?
  Edward d�h�s ord�t�s�ba beleremegett a h�z. Laurent h�trah�k�lt.
  -  Att�l tartok, k�nytelen leszel v�lasztani ?  mondta Carlisle higgadtan, de ellentmond�st nem t�rve.
  Laurent azonnal meg�rtette, mire gondol. Egy pillanatig t�prengett. A pillant�sa sorra vette az �sszes jelenl�v�t, azt�n v�gigp�szt�zta a ragyog�an vil�gos szob�t.
  -  K�v�ncsi lenn�k az �letre, amit itt teremtettetek magatoknak. De nem akarok belekeveredni ebbe az eg�szbe. Semmi bajom veletek, de Jamesszel sem akarok szembefordulni. Azt hiszem, elindulok �szaknak, �s megkeresem azt a kl�nt Delaniban. ?  Egy pillanatig habozott. ? Ne becs�lj�tek al� Jamest! Ragyog�an �rtelmes, �s p�ratlanul �lesek az �rz�kei. Ugyanolyan otthonosan mozog az emberi vil�gban, mint ti, �s nem fog szemt�l szembe t�madni... Sajn�lom, de �gy l�tom, itt hamarosan elszabadul a pokol. T�nyleg nagyon sajn�lom! ?  Lehajtotta a fej�t, de l�ttam, hogy �jabb, csod�lkoz� pillant�st vet r�m.
  -  T�vozz b�k�ben! ? felelte Carlisle szertart�sosan. Laurent �jra k�rben�zett, azt�n az ajt�hoz sietett. A cs�nd nem tartott tov�bb egy m�sodpercn�l.
  -  Milyen messze van? ? Carlisle Edwardra n�zett.
  Esme m�r indult is: meg�rintett egy billenty�zetet a falon, amelyet addig �szre se vettem, �s az �vegfalat a k�vetkez� pillanatban hatalmas f�m red�ny�k z�rt�k el a k�lvil�gt�l. Leesett az �llam.
  -  Olyan h�rom m�rf�ldnyire lehet a foly�n t�l: ott k�r�z, hogy a n� be�rhesse.
  -  �s mi a tervetek?
  -   Elcsalogatjuk valahov�, �s azt�n Jasper �s Alice gyorsan elviszik Bell�t d�lre.
  -  �s azt�n?
  -   Amint Bella biztons�gban van ?  mondta Edward rettenetes hangon ?, levad�sszuk.
  - Gondolom, nincs m�s v�laszt�sunk ?  b�lintott Carlisle komoran. Edward Rosalie-hoz fordult.
  -  Vidd f�l Bell�t, �s cser�ljetek ruh�t! ?  parancsolt r�. Rosalie d�h�sen meredt r�.
  - Mi�rt tenn�m? ? sziszegte. ? Ki � nekem? Azon k�v�l, hogy fenyeget�st jelent, �s te gondoskodt�l r�la, hogy vesz�lybe sodorjon mindny�junkat!
  H�trah�k�ltem a hangj�b�l �rad� rosszindulatt�l.
  -  De Rose... ? mormolta Emmett. A v�ll�ra tette a kez�t, de Rosalie ler�zta mag�r�l.
  Ismerve Edward indulatos term�szet�t, tartottam a reag�l�s�t�l. Nagy meglepet�semre Edward egyszer�en elfordult Rosalie-t�l, mintha meg se hallotta volna, amit mondott, vagy mintha nem is l�tezne.
  - Esme, te? ? k�rdezte nyugodtan.
  - H�t persze ? mormolta Esme.
  Esme f�l sz�vver�snyi id� alatt mellettem termett, k�nnyed�n a karj�ba emelt, �s felsiklott velem a l�pcs�n. Meglep�dni sem volt id�m.
  - Most mit csin�lunk? ?  k�rdeztem leveg� ut�n kapkodva, amikor lerakott a f�ldre egy s�t�t szob�ban, valahol a m�sodik emeleten.
  - Megpr�b�ljuk �sszezavarni a szimat�t. Hossz� t�von nem m�k�dik, de seg�thet, hogy biztons�gban kijuttassunk innen! ?  Esme ruh�i a padl�ra hullottak.
  - Nem hiszem, hogy j� a m�ret... ?  Szerencs�tlenkedtem, de a k�vetkez� pillanatban Esme ler�ncig�lta r�lam az inget a fejemen �t. Gyorsan kib�jtam a farmeremb�l. Esme a kezembe nyomott valami p�l�f�les�get. Igyekeztem nem belegabalyodni. Amikor ezt megoldottam, magamra r�ngattam Esme nadr�gj�t is, de a l�bamat nem tudtam kidugni, mert t�l hossz� volt nekem. Esme �gyesen f�lhajtotta alul n�h�nyszor, hogy tudjak �llni benne. Neki valahogy siker�lt m�ris beleb�jnia az �n ruh�mba. Azt�n k�zen fogva visszah�zott a l�pcs�h�z. Alice m�r ott �llt, kez�ben egy kis b�rt�ska. K�t k�ny�k�mn�l fogva megragadtak, j�form�n a leveg�be emeltek, mik�zben lerohantak velem a l�pcs�n.
  �gy t�nt, id�k�zben odalenn minden elrendez�d�tt. Edward �s Emmett k�szen �lltak az indul�sra, Emmett s�lyosnak t�n� h�tizs�kot vitt a v�ll�n. Carlisle valamilyen apr� t�rgyat nyomott Esme kez�be. Megfordult, �s Alice-nek is �tny�jtott egy ugyanolyan m�ty�rt: egy par�nyi, ez�st mobiltelefont.
  -  Esme �s Rosalie a te kocsidon mennek, Bella! ?  mondta, mik�zben elhaladt mellettem. B�lintottam, �s aggodalmasan Rosalie-ra sand�tottam. Rosalie dacos arccal, s�t�ten n�zett Carlisle-ra.
  - Alice, Jasper! Ti a Mercedesszel mentek! J�l fog j�nni d�len a s�t�t�tett ablak�veg.
  Alice �s Jasper is b�lintottak.
  - Mi pedig a dzsippel megy�nk!
  Meglep�dtem: eszerint Carlisle is Edwarddal tart. Hirtelen r�d�bbentem, hogy �k fognak vad�szni a nyomkeres�re, �s bel�m nyilallt a f�lelem.
  - Alice ? k�rdezte Carlisle ?, bekapj�k a csalit?
  Mindenki Alice-ra n�zett. Alice lehunyta a szem�t, �s mozdulatlann� merevedett.
  V�g�l kinyitotta a szem�t.
  - A ti nyomotokba szeg�dik. A n� a furgont k�veti. Ezut�n mi is el tudjuk hagyni a h�zat! ?  mondta magabiztosan.
  - Gyer�nk! ?  Carlisle a konyha fel� indult.
  Edward hirtelen mellettem termett. Ac�lkem�ny karj�ba kapott, �s mag�hoz szor�tott. Mintha megfeledkezett volna a t�bbiekr�l, akik ott �lltak �s minket figyeltek, f�lemelt a f�ldr�l, �s az arcomhoz szor�totta az �v�t. Egyetlen r�pke pillanatra hideg, kem�ny ajka az eny�mre tapadt. Azt�n m�r v�ge is volt. Leeresztett a f�ldre, az arcom m�g mindig a k�t tenyere k�z�tt... Gy�ny�r� szeme �gette az eny�met.
  Amint elfordult t�lem, a pillant�sa �res �s �lettelen lett.
  Azt�n m�r ott sem voltak.
  Mi meg csak �lltunk, a t�bbiek tapintatosan m�sfele n�ztek, mik�zben a k�nnyek n�m�n v�gigcsorogtak az arcomon.
  A cs�nd sehogy sem akart v�get �rni, m�g egyszer csak Esme telefonja vibr�lni kezdett. A f�l�hez kapta.
  -  Most! ? mondta. Rosalie nagy l�ptekkel a bej�rat fel� indult, �gyet sem vetve r�m. Esme meg�rintette az arcomat, ahogy elhaladt mellettem.
  -   Vigy�zz magadra! ?  M�g akkor is ott lebegett ez a mondat, amikor m�r kisurrantak az ajt�n. Felnyekergett a furgonom, azt�n lassan elhalkult a b�mb�l�se.
  Jasper �s Alice �lltak �s v�rtak. �gy t�nt, Alice m�g azel�tt a f�l�hez kapta a telefonj�t, hogy az jelzett volna.
  -  Edward azt mondja, a n� Esm�t k�veti. Hozom az aut�t! ? Azzal ugyanarra, mint Edward, � is elt�nt a s�t�tben.
  Jasper �s �n egym�sra n�zt�nk. Messze �llt t�lem, a folyos� t�ls� v�g�n... a biztons�g kedv��rt.
  -  Nincs igazad ?  mondta cs�ndesen.
  -  Hogyan? ?  k�rdeztem d�bbenten.
  -  �rzem, hogy mit �rzel most. Hidd el, igenis, �rdemes mindezt v�llalni a kedved�rt!
  -  Nem, nem �rdemes ? motyogtam. ? Nem �rek annyit, amennyit kock�ztatnak.
  - T�vedsz ? ism�telte Jasper kedvesen.
  Nem hallottam semmit odakintr�l, de a k�vetkez� pillanatban Alice bel�pett a bej�rati ajt�n, �s kit�rt karral k�zeledett fel�m.
  - Megengeded? ? k�rdezte.
  - Te vagy az els�, aki enged�lyt k�r! - mosolyogtam fanyarul. Ugyanolyan k�nnyed�n kapott karcs� karj�ba, mint Emmett, v�delmez�en �tkarolt, azt�n kis�v�tett�nk az ajt�n. A villanyt minden�tt �gve hagytuk.