10. K�RD�SEK �S V�LASZOK

  M�SNAP REGGEL KOMOLY VIT�BA KEVEREDTEM �nemnek azon r�sz�vel, amely szerint az eg�sz est�t csak �lmodtam. Sem a logika, sem a j�zan �sz nem az �n oldalamon �llt. Azokba a r�szletekbe kapaszkodtam h�t, amelyeket semmik�ppen sem k�pzelhettem - mint p�ld�ul az illata. Azt nem �lmodhattam.
  S�t�t, k�d�s napra virradtunk, vagyis minden t�k�letes. Ma semmi oka nem lehet r�, hogy ne j�jj�n iskol�ba. A legmelegebb cuccaimat vettem fel, mert eszembe jutott, hogy nincsen dzsekim. �jabb bizony�t�k, hogy nem csal az eml�kezetem.
  Mire leszaladtam a l�pcs�n, Charlie m�r elment otthonr�l -  vagyis k�s�bbre j�rt, mint hittem. H�rom fal�ssal lenyeltem egy m�zliszeletet, ittam egy kis tejet egyenesen a dobozb�l, azt�n az ajt�hoz siettem. Rem�ltem, hogy am�g nem tal�lom meg Jessic�t, meg�szom es� n�lk�l.
  Szokatlanul k�d�s nap volt. A gomolyg� k�d majdnem f�st s�r�s�g�. A hideg cs�pte az arcom �s a nyakam. Alig v�rtam, hogy be�ljek a furgonba, �s beind�tsam a f�t�st. Olyan s�r� volt a k�d, hogy m�r a lehajt�n j�rtam, mire �szrevettem, hogy egy aut� m�r ott �ll: egy ez�stsz�n�. A sz�vem nagyot dobbant, azt�n elakadt, majd k�tszer olyan gyorsan kezdett verni.
  Nem l�ttam, Edward honn�t bukkant el�, de egyszerre csak ott �llt, �s kinyitotta nekem a kocsi ajtaj�t.
  -  Megengeded, hogy ma �n vigyelek el? - j�t mulatott az elk�pedt arcom l�tt�n, hiszen �jfent sikeresen meglepett. De a hangj�ban bizonytalans�g bujk�lt. T�nyleg megadta nekem a v�laszt�s lehet�s�g�t - vissza is utas�thattam volna, �s lelk�nek egy r�sze azt rem�lte, hogy ezt is fogom tenni. Hi� rem�ny.
  -  Igen, k�sz�n�m - igyekeztem nyugodtan besz�lni. Amikor besz�lltam a j� meleg aut�ba, �szrevettem, hogy �zbarna dzsekij�t odak�sz�tette az utas�l�s t�ml�j�ra. Az ajt� becsuk�dott m�g�ttem, �s a k�vetkez� szempillant�sban m�r ott is �lt mellettem, �s beind�totta az aut�t.
  -  A dzsekit neked hoztam. Nem akartam, hogy megf�zz, vagy ilyesmi -  k�z�lte tart�zkod�n. � maga nem viselt dzsekit, csak egy sz�rke, V-kiv�g�s�, hossz� ujj� p�l� simult t�k�letes, izmos mellkas�ra. Arca kolossz�lis diadalt aratott, ami�rt k�pes volt mag�ra vonzani a szemem err�l a testr�l!
  -   Nem vagyok �n olyan gy�nge vir�gsz�l -  szabadkoztam, de az�rt az �lembe h�ztam a dzsekit, beledugtam a karomat a t�ls�gosan hossz� ujj�ba. K�v�ncsi voltam, vajon az illata csakugyan olyan-e, mint ahogy eml�keztem r�. M�g jobb volt.
  -   T�nyleg nem? - Olyan halkan mormogta, hogy tal�n nem is akarta, hogy meghalljam.
  Kereszt�lhajtottunk a k�d�s utc�kon, m�r megint padl�g�zzal. Kiss� feszengt�nk. �n legal�bbis. Tegnap este minden fal leomlott k�zt�nk... majdnem mindegyik. Vajon ma is hajland� lesz olyan ny�ltan besz�lni, mint tegnap? Ez az aggodalom megb�n�totta a nyelvemet. V�rtam, hogy � sz�laljon meg el�sz�r.
  Fel�m fordult, �s cs�fond�rosan r�m vigyorgott.
  -  No mi az, ma nem z�d�tasz r�m k�rd�s�z�nt?
  -  Nem zavarnak a k�rd�seim? -  R�gvest megtal�ltam a hangom.
  -  Feleannyira sem, mint a v�laszaid! -  Szerintem csak tr�f�lt, de nem voltam biztos benne.
  -  Olyan rosszak? - bosszankodtam.
  -  Nem, dehogy, �ppen ez a baj! Mindent olyan mag�t�l �rtet�d�nek veszel, ez nem tetszik. �lland�an azon t�r�m a fejem, mit gondolhatsz igaz�b�l.
  -  Mindig azt mondom neked, amit igaz�b�l gondolok.
  -  De kihagysz dolgokat! -  mondta v�dl�n.
  -  Nem sokat.
  -  Eleget ahhoz, hogy az �r�letbe kergess!
  -  Nem is akarn�d hallani �ket! -  motyogtam, de amint kimondtam, m�r meg is b�ntam. Rem�ltem, hogy nem figyelt fel a hangomb�l kicsend�l� f�jdalomra.
  Nem felelt, �s �n m�r att�l f�ltem, siker�lt elrontanom a hangulatot. Az arca bez�rk�zott, k�zben meg�rkezt�nk az iskola parkol�j�ba. Hirtelen eszembe jutott valami, amire addig nem is gondoltam.
  -   �s mi van a testv�reiddel? - Persze nagyon is �r�ltem, hogy kettesben lehetek vele, de mostan�ig mindig � fuvarozta a t�bbieket.
  - �k ma Rosalie aut�j�val j�ttek. - V�llat vont, �s leparkolt egy lenyithat� tetej� piros sportkocsi mellett. -  El�g felt�n�, mi?
  - Uhm, te j� �g! - �juldoztam. - Ha ilyen kocsija van, mi a csud�nak k�zlekedik a ti�ddel?
  - Mert, mint m�r mondtam, nagyon felt�n�. Igyeksz�nk beleolvadni a k�rnyezet�nkbe.
  -  H�t nem sok sikerrel! -  ingattam nevetve a fejem. M�r nem fenyegetett a k�s�s; olyan t�bolyultan hajtott, hogy j�val becsenget�s el�tt ide�rt�nk. - �s mi�rt j�tt Rosalie ma a saj�t kocsij�n, ha olyan felt�n�?
  -  H�t nem vetted �szre?! �jabban m�r minden szab�lyt megszegek! - A kocsi orr�n�l tal�lkoztunk �ssze, szorosan mellettem j�tt. Szerettem volna m�g azt a hajsz�lnyi t�vols�got is �thidalni, �s meg�rinteni �t, de att�l tartottam, nem �r�lne neki.
  - Egy�ltal�n mi�rt vesztek ilyen aut�kat? - firtattam. -  Ha egyszer ker�lni akarj�tok a felt�n�st?
  - Ez a gy�ng�nk - vallotta be csib�szes mosollyal. - Mindny�jan szeret�nk gyorsan hajtani.
  - Ki hitte volna? - ingerkedtem.
  A menza terasz�n Jessica �csorgott, a szeme szinte kocs�nyon l�gott. A karj�n pedig -  a j�isten �ldja meg �rte -  ott l�gott a dzsekim.
  -  Szia, Jessica! -  trill�ztam, amikor m�r csak n�h�ny l�p�snyire voltunk t�le. -  K�sz, hogy nem felejtetted el!
  Jessica egyetlen sz� n�lk�l a kezembe nyomta a dzsekit.
  - J� reggelt, Jessica! -  mondta Edward udvariasan. Nem az � hib�ja, hogy a hangja olyan ellen�llhatatlan. Mint az sem, hogy mit k�pes el�rni egyetlen pillant�s�val...
  -  ���... iz�, szia! - Jessica kikerekedett szemmel b�mult el�sz�r Edwardra, azt�n �nr�m, �s megpr�b�lta elrendezni kusza gondolatait. ? Akkor, gondolom, matekon tal�lkozunk! ? Jelent�s�gteljesen r�m kacsintott, �n pedig elfojtottam egy s�hajt. Mi az �rd�g�t mondjak majd neki?
  - Igen, akkor viszl�t!
  Azzal otthagyott benn�nket, de k�tszer is meg�llt, �s a v�lla f�l�tt h�trasand�tott.
  - Mit fogsz mondani neki? -  k�rdezte Edward.
  -  H�, eddig azt hittem, nem tudsz olvasni a gondolataimban! - sziszegtem.
  - Nem is tudok - felelte megh�kkenve. Azt�n leesett neki, hogy �rtettem, �s felragyogott a szeme. - Az �v�ben viszont igen! Alig v�rja, hogy lerohanjon a k�rd�seivel!
  Felny�gtem, mik�zben kib�jtam Edward dzsekij�b�l, visszaadtam neki, �s f�lvettem az eny�met. Edward az �v�t csak a karj�ra vetette.
  - Sz�val mit mondasz majd neki?
  -  Nem seg�thetn�l egy kicsit? -  esedeztem. - Mire k�v�ncsi els�sorban?
  Edward megr�zta a fej�t, �s pimaszul vigyorgott.
  - Nem lenne fair, ha el�ruln�m.
  - Az nem fair, hogy nem osztod meg velem, amit tudsz!
  Kis ideig tan�cstalanul bandukolt mellettem. Azt�n meg�lltunk a terem ajtaja el�tt, ahol az els� �r�m volt.
  - Azt szeretn� tudni, randizunk-e titokban. �s azt is, hogy mit �rzel ir�ntam -  mondta v�g�l.
  -  Csod�s. �s mit mondjak neki? -  Megpr�b�ltam nagyon �rtatlan k�pet v�gni. N�h�nyan elhaladtak mellett�nk �r�ra menet, �s alighanem megb�multak, de �n j�form�n �szre sem vettem �ket.
  -  Hmmm. - P�r pillanatig hallgatott, k�zben a hely�re sim�totta egy kibomlott tincsemet. A sz�vem �sszevissza kalimp�lt. - Gondolom, az els� k�rd�sre igennel v�laszolhatn�l... ha nem b�nod. Egyszer�bb, mint b�rmilyen magyar�zkod�s.
  -  Egy�ltal�n nem b�nom -  mondtam elhal� hangon.
  -  Ami a m�sodik k�rd�st illeti... h�t, arra �n is k�v�ncsi vagyok, hogy mit felelsz, �gyhogy oda fogok figyelni! - A sz�ja sarka arra a bizonyos f�loldalas mosolyra h�z�dott, amit �gy szerettem. Mire �jb�l leveg�h�z jutottam, m�r k�s� volt, hogy erre az utols� megjegyz�s�re v�laszoljak. Sarkon fordult, �s elindult.
  -  Akkor eb�dn�l tal�lkozunk! - sz�lt vissza a v�lla f�l�tt. Ennek hallat�n h�rman is megfordultak, �s v�gigm�rtek.
  Kihev�lten �s bosszankodva siettem az oszt�lyba. Ez �gy nem �r, gondoltam. Most m�g jobban idegeskedtem, mit is mondjak Jessic�-nak. Le�ltem a szokott helyemre, �s d�h�sen lev�gtam a t�sk�mat.
  -   Szia, Bella! - Mike m�r ott �lt a szomsz�dos sz�ken, furcsa, m�r-m�r lemond� arccal. -  Milyen volt Port Angelesben?
  -  H�t... - Rem�nytelen v�llalkoz�s lett volna r�viden �s az igazs�ghoz h�ven �sszefoglalni a tegnap t�rt�nteket. -  Remek -  mondtam v�g�l sut�n. -  Jessica vett egy igaz�n fantasztikus ruh�t.
  -  Nem mondott valamit a h�tf� est�r�l? -  faggat�zott, de m�r ragyogott a szeme. Magamban mosolyogtam a besz�lget�snek ezen a fordulat�n.
  -  De igen, azt mondta, nagyszer�en �rezte mag�t -  nyugtattam meg Mike-ot.
  -  T�nyleg? - k�rdezte moh�n.
  -  Ezt bizony.
  Mr. Mason csendet k�rt, �s beszedte a h�zi dolgozatainkat. Az angol �s az �llampolg�ri ismeretek �r�t mindv�gig valamif�le k�bulatban t�lt�ttem, �s eg�sz id� alatt azon t�pel�dtem, hogyan magyar�zom el a helyzetet Jessic�nak, �s vajon Edward csakugyan ellen�rzi-e majd Jess gondolatain kereszt�l, amit mondani fogok. Adotts�ga meglehet�sen aggaszt� tud lenni, ha �ppen nem annak �rdek�ben haszn�lja, hogy az �letemet mentse meg...
  A m�sodik �ra v�g�re a k�d felsz�llt, de a napot m�g mindig komor, alacsonyan sz�ll� felh�k takart�k. F�lmosolyogtam az �gre.
  Edwardnak term�szetesen igaza volt. Amikor bementem matekra, Jessica m�r ott v�rt a h�ts� padban, �s majd kiugrott a b�r�b�l izgalm�ban. Kelletlen�l le�ltem, �s k�zben pr�b�ltam meggy�zni magam, hogy jobb min�l el�bb t�lesni a dolgon.
  - Most pedig mondj el mindent! - parancsolt r�m, m�g miel�tt elhelyezkedtem volna.
  - Mit akarsz tudni? - k�nt�rfalaztam.
  - Mi t�rt�nt tegnap este?
  - Megh�vott vacsor�zni, azt�n hazavitt. Morcosan, hitetlenked� arccal f�rk�szett.
  - �s hogy �rtetek haza olyan gyorsan?
  - �gy vezet, mint egy �r�lt! R�mes! -  Rem�ltem, hogy Edward ezt is hallja.
  - Randitok volt? Megbesz�lt�tek, hogy ott tal�lkoztok? Erre a k�rd�sre nem voltam felk�sz�lve.
  - Nem, �n is nagyon meglep�dtem, amikor egyszer csak felbukkant.
  Jessica elh�zta a sz�j�t, csal�dottan konstat�lta, hogy �szint�n besz�lek.
  - De ma �rted ment, hogy elhozzon a suliba? -  faggatott tov�bb.
  - Igen, �s ez is meglepet�s volt. �szrevette ugyanis tegnap este, hogy nincs meg a dzsekim ? magyar�ztam.
  -  Sz�val akkor m�skor is fogtok tal�lkozni?
  -  Felaj�nlotta, hogy szombaton bevisz Seattle-be, mert szerinte a furgonom nem b�rn� az utat. Ez randinak sz�m�t?
  -  Igen! - b�lintott Jessica.
  -  H�t akkor igen.
  -  H�-�-�-ha! - �muldozott, mintha legal�bb n�gy sz�tag� lenne a sz�. -  Edward Cullen!
  -  Tudom -  ismertem be. -  A „h�ha!” m�g igen enyhe kifejez�s.
  -  V�rj! -Jessica f�lkapta a kez�t, teny�rrel kifel� ford�tva, mintha a forgalmat akarn� meg�ll�tani. -  Megcs�kolt?
  -  Nem -  motyogtam. - Nem �gy vagyunk egym�ssal... Jessica csal�dottnak l�tszott. Gondolom, �n m�g ink�bb.
  -  �s gondolod, hogy szombaton...? -Jessica felh�zta a szem�ld�k�t.
  -  K�tlem. - Szerintem s�t�tt a hangomb�l a rem�nytelens�g.
  -   �s mir�l besz�lgettetek? - nyaggatott tov�bb Jessica. Az �ra m�r elkezd�d�tt, de Mr. Varner nem nagyon figyelt r�nk, �s m�sok is sutyorogtak.
  -   Nem tudom, Jess, err�l is, arr�l is! Besz�lt�nk egy kicsit az angol h�zi dolgozatr�l... -  Egy nagyon, nagyon kicsit t�nyleg. Legal�bbis megeml�tette.
  -  K�rlek, Bella! -  esedezett Jessica. -  R�szleteket!
  -  H�t... na j�, tess�k egy r�szlet! L�tnod kellett volna, hogy fl�rt�lt vele a pinc�rn�... egyszer�en t�lment minden hat�ron. De � �gyet sem vetett r�! ?  R�b�ztam Edwardra, kezdjen ezzel az inform�ci�val, amit akar.
  -  Ez j� jel! -  b�logatott Jessica. - Csinos volt az a pinc�rn�?
  -  Nagyon, �s legfeljebb tizenkilenc-h�sz �ves lehetett.
  -  M�g jobb. Akkor biztos nagyon tetszel neki.
  -  Lehet, de neh�z eld�nteni. Mindig olyan titokzatos! - tettem hozz� Edward kedv��rt.
  ? Nem is tudom, hogy van b�tors�god kettesben lenni vele ? lehelte Jessica.
  ? De mi�rt? ?Jessica nem tudhatta, min d�bbentem meg annyira.
  ? H�t mert �gy... megf�leml�ti az embert. �n nem tudn�m, mit mondjak neki! ? Grimaszt v�gott, alighanem esz�be jutott a ma reggel vagy a tegnap este, amikor � is kapott egy kis �zel�t�t Edward vonzerej�b�l.
  ? �n se mindig tudok �sszef�gg�en besz�lni, ha ott van a k�zelben ? vallottam be.
  ?  H�t igen. T�nyleg hihetetlen�l j�l n�z ki! ? vont v�llat Jessica, mintha ez j�v�tenn� minden egy�b hib�j�t. A � szem�ben val�sz�n�leg j�v� is tette.
  ? Az�rt enn�l sokkal t�bb van benne.
  ? T�nyleg? P�ld�ul mi?
  Sz�vb�l k�v�ntam, b�rcsak ejten�nk ezt a t�m�t. Legal�bb annyira, mint amennyire abban rem�nykedtem, hogy Edward csak ugratott, �s igaz�b�l nem is hallgatja ki, mit besz�l�nk.
  ? Nem tudom j�l elmagyar�zni... de ami a von�sai m�g�tt van., az m�g hihetetlenebb! ? Egy v�mp�r, aki j� akar lenni... Embereket ment, mert nem akar sz�rnyeteg lenni... N�m�n b�multam a katedra fel�.
  ? Csak nem? ?  vihogott Jessica.
  Nem vettem r�la tudom�st, pr�b�ltam �gy tenni, mintha nagyon figyeln�k Mr. Varnerre.
  ? Sz�val tetszik neked? ?Jessica nem adta fel.
  ? Igen ? feleltem kurt�n.
  ? �gy �rtem, igaz�n tetszik? ? nyaggatott tov�bb.
  ?  Igen ?  mondtam �jra, �s elpirultam. Csak rem�ltem, hogy ez a mell�kes r�szlet nem jut el szerelmem gondolataiba.
  Jessica besokallt az egyszavas v�laszaimt�l.
  -  Mennyire tetszik neked?
  -  T�ls�gosan is - suttogtam vissza. -  Jobban, mint amennyire �n neki. De nem tudom, mit tehetn�k ez ellen... - Fels�hajtottam, ekkor m�r mer� t�z volt az arcom.
  Ekkor szerencs�re Mr. Varner felsz�l�totta Jessic�t. �ra alatt nem faggat�zhatott t�bbet, amikor pedig kicsengettek, elterel� hadm�veletbe kezdtem.
  -  Angol�r�n Mike megk�rdezte, mondt�l-e valamit a h�tf� est�r�l! -  k�z�ltem vele.
  -  Komolyan? Mit felelt�l?! - t�togott, �s teljesen megfeledkezett Edwardr�l �s r�lam.
  -  Azt mondtam, hogy remek�l �rezted magad, �s ennek nagyon �r�lt.
  -  Mondd el sz�r�l sz�ra, hogy mit k�rdezett, �s te mit v�laszolt�l!
  Spanyolra menet eg�sz �ton Mike szavait elemezt�k, az �ra nagyobbik r�sz�t pedig Mike k�l�nf�le arckifejez�s�nek r�szletes le�r�s�val t�lt�tt�k. �n j�val hamarabb ejtettem volna ezt a t�m�t, ha nem f�lek t�le, hogy �jra az �n �gyemre terel�dik a sz�.
  Azt�n eb�dsz�net k�vetkezett. Azt hiszem, az, ahogy r�gt�n f�lugrottam a helyemr�l, a k�nyveimet kapkodva gy�m�sz�ltem a t�sk�mba, plusz az �tszellem�lt arckifejez�sem, mindent el�rult Jessic�nak.
  -  Ma nem vel�nk �lsz, igaz? - tal�lgatott.
  -  Azt hiszem, nem. -  Eg�szen biztos az�rt nem lehettem benne, mert mi van, ha Edwardnak megint nyoma v�sz?
  De ahogy kil�pt�nk, ott �llt a falnak t�maszkodva - �s sokkal jobban hasonl�tott egy g�r�g istenre, mint ahhoz b�rkinek joga lenne -, �s engem v�rt. Jessica v�gigm�rte, az �gnek ford�totta a szem�t, �s fak�pn�l hagyott benn�nket.
  ?  Akkor k�s�bb m�g besz�l�nk, Bella! ? sz�lt vissza roppant jelent�s�gteljesen. Lehet, hogy ma k�nytelen leszek n�ma �zemm�dra kapcsolni a telefonom.
  - Hello! - Edward hangj�n �reztem, hogy mulat valamin, ugyanakkor inger�lt is. Semmi k�ts�g, kihallgatta, amit Jessic�val besz�lt�nk.
  -  Szia!
  Semmi m�s nem jutott az eszembe, �s Edward se mondott egyel�re semmit -  nyilv�n kiv�rja az alkalmas pillanatot, gondoltam, �gy h�t n�m�n ballagtunk egym�s mellett a menz�ra. Edward oldal�n s�t�lva megint �gy �reztem magam, mint az els� napon: mindenki engem b�mult.
  � �llt be els�nek a sorba, m�g mindig sz�tlanul, b�r n�h�ny m�sodpercenk�nt r�m pillantott t�prengve. Arc�r�l lassank�nt teljesen elt�nt a der�lt, cs�fond�ros kifejez�s, �s �tadta a hely�t az inger�lts�gnek. Idegesen babr�ltam a dzsekim zipz�rj�t.
  A pultn�l telerakta a t�lc�t mindenf�l�vel.
  -  Mit csin�lsz? -  tiltakoztam. -  Azt hiszed, ezt mind meg b�rom enni?
  Megr�zta a fej�t, �s el�bbre l�pett, hogy kifizesse az ennival�t.
  -  A fele term�szetesen az eny�m. Felvontam a szem�ld�k�met.
  Edward arrafel� lav�rozott, ahol legut�bb �lt�nk. A hossz� asztal m�sik v�g�n egy csom� v�gz�s elt�totta a sz�j�t, amikor le�lt�nk egym�ssal szemben. Edward tudom�st sem vett r�luk.
  - Vegy�l, amit csak akarsz! - el�m tolta a t�lc�t.
  -   K�v�ncsi lenn�k - mondtam, mik�zben felvettem egy alm�t, �s forgatni kezdtem a kezemben -, mit csin�ln�l, ha valaki addig nyaggatna, am�g nem eszel valamit?
  -   Te �r�kk� k�v�ncsi vagy! - grimaszolt fejcs�v�lva. Komoran farkasszemet n�zett velem, mik�zben felemelt egy szelet pizz�t a t�lc�r�l, �s megfontoltan beleharapott, gyorsan megr�gta �s lenyelte. �n kerekre t�gult szemmel figyeltem.
  -  Ha valaki addig ny�st�lne, am�g nem eszel f�ldet, meg tudn�d tenni, nem? -  k�rdezte leereszked�en.
  Az orromat r�ncoltam.
  -  Egyszer meg is tettem... mert a t�bbi gyerek szek�lt, hogy �gysem merem -  vallottam be. -  Nem is volt olyan rossz.
  Edward f�lnevetett.
  -  Azt hiszem, m�g csak meg sem vagyok lepve. - Eln�zett a v�llam f�l�tt: valami megragadhatta a figyelm�t m�g�ttem.
  -  Jessica minden mozdulatomat �rgus szemmel figyeli. K�s�bb majd r�szletesen elemezni fogja neked! - A pizza marad�k�t odatolta el�m. Jessica eml�t�s�re �jra bossz�s lett.
  Letettem az alm�t, �s beleharaptam a pizz�ba, �s k�zben magam el� meredtem, mert tudtam, hogy Edward mindj�rt besz�lni kezd.
  -  Sz�val csinos volt a pinc�rn�, mi? -  k�rdezte k�nnyed�n.
  -  Mi�rt, te nem vetted �szre?
  -  Nem, nem figyeltem. M�sutt j�rt az eszem.
  -  Szeg�ny l�ny! -  Most m�r megengedhettem magamnak a nagylelk�s�get.
  -  Mondt�l valamit Jessic�nak... sz�val valamit, ami aggaszt engem. - Nem engedte, hogy m�sra tereljem a sz�t. A hangja rekedt volt, �s ahogy a pill�i al�l kilesett, l�ttam, hogy csakugyan aggasztja valami.
  -  Nem csod�lom, ha olyasmit is hallott�l, aminek nem �r�lt�l. Tudod, azt mondj�k, a hallgat�z�knak m�r csak ez a sorsa! - eml�keztettem.
  - Figyelmeztettelek r�, hogy hallgat�zni fogok.
  -  �n meg figyelmeztettelek, hogy nem biztos, hogy minden gondolatomr�l tudni akarsz.
  - T�nyleg figyelmeztett�l -  a hangja m�g mindig nyers volt. -  De az�rt nincs eg�szen igazad. Nagyon is szeretn�m tudni, mit gondolsz, legyen sz� b�rmir�l. Csak azt szeretn�m... ha nem gondoln�l bizonyos dolgokat.
  - Micsoda k�l�nbs�g! -  cs�fol�dtam.
  - De most nem igaz�n err�l akarok besz�lni.
  -  Hanem mir�l? -  M�r megint egym�s fel� hajoltunk az asztal f�l�tt. Edward �sszekulcsolt, nagy, feh�r kez�re t�masztotta az �ll�t: �n el�red�ltem, jobb kezem a nyakamon. Folyton eml�keztetnem kellett magamat, hogy egy zs�folt eb�dl�ben �l�nk, �s val�sz�n�leg rengeteg k�v�ncsi szemp�r szegez�dik r�nk. Olyan k�nny� volt a vil�gr�l megfeledkezve lebegni a mi kis saj�t, fesz�lts�ggel teli bubor�kunkba z�rva.
  - Te t�nyleg azt hiszed, hogy �n fontosabb vagyok neked, mint te �nnekem? - mormolta. K�zelebb hajolt hozz�m, s�t�tarany szem�t belef�rta az eny�mbe.
  - M�r megint azt csin�lod! - motyogtam. Pupill�ja kit�gult a meglepet�st�l. -Mit?
  - Elk�pr�ztatsz! -  vallottam be, �s megpr�b�ltam �sszeszedni a gondolataimat, amikor �jra r�emeltem a szemem.
  - �...
  - Nem a te hib�d - s�hajtottam. -  Nem tehetsz r�la.
  - Hajland� vagy felelni a k�rd�semre? Les�t�ttem a szemem.
  - Igen.
  - Igen, hajland� vagy felelni, vagy igen, t�nyleg ezt gondolod? ? M�r megint inger�lt volt.
  - Igen, t�nyleg ezt gondolom. - A f�nyesre lakkozott asztallapon kirajzol�d� g�rcs�ket �s reped�seket tanulm�nyoztam. A cs�nd tov�bb m�ly�lt. Cs�k�ny�sen ragaszkodtam hozz�, hogy ez�ttal ne �n legyek az, aki megt�ri, �s kem�nyen k�zd�ttem a k�s�rt�s ellen, hogy a szemem sark�b�l meglessem, milyen k�pet v�g.
  Amikor v�g�l megsz�lalt, a hangja b�rsonyosan simogatott:
  - T�vedsz!
  F�ln�ztem, a pillant�sa megtelt gy�ng�ds�ggel.
  -  Azt nem tudhatod! - tiltakoztam suttogva. K�tkedve r�ztam a fejem, b�r a sz�vem vadul kalap�lt az im�nti szavak hallat�n, �s nagyon szerettem volna hinni neki.
  -  Mib�l gondolod, hogy �gy van? -  k�rdezte, �s ha j�l sejtem, megpr�b�lta (eredm�nytelen�l) egyenesen az agyamb�l kiolvasni az igazs�got.
  Annak dac�ra, hogy arc�nak l�tv�nya most is teljesen �sszezavart, megpr�b�ltam koncentr�lni. Mik�zben a szavakat keresg�ltem, egyre t�relmetlenebb lett, nyugtalan�totta a hallgat�som. Elvettem a kezemet a nyakamr�l, �s feltartottam a mutat�ujjamat.
  -  Hadd gondolkodjam! -  k�rtem. T�st�nt felvidult, mert most m�r tudta, hogy v�laszolni fogok a k�rd�s�re. Leejtettem mindk�t kezemet az asztalra, �s �ssze�rintettem a k�t tenyerem. �jra meg �jra �sszefontam, majd sz�tnyitottam az ujjaimat, �s k�zben besz�lni kezdtem.
  -  H�t a teljesen nyilv�nval� okokt�l eltekintve, n�ha... Nem lehetek biztos benne... �n nem tudok olvasni m�sok gondolataiban, de n�ha �gy �rzem, amikor �ppen valami eg�szen m�sr�l besz�lsz, mintha el akarn�l b�cs�zni t�lem! - Ennyi tellett t�lem, enn�l jobban nem tudtam �rz�keltetni, mennyire f�jnak id�nk�nt a szavai.
  - Te mindent �szreveszel! - suttogta. Ekkor �jra r�m t�rt az a bizonyos f�jdalom, mert azzal, amit mondott, meger�s�tette a f�lelmemet. ?  Viszont pontosan ez�rt t�vedsz! -  kezdte magyar�zni, de azt�n a szeme hirtelen �sszesz�k�lt: - Mit �rtesz azon, hogy „teljesen nyilv�nval� okok”?
  -  H�t p�ld�ul n�zz csak r�m! -  mondtam; feleslegesen, mert m�r am�gy is engem n�zett. -  Teljesen mindennapi vagyok. Na j�, lesz�m�tva az olyan kellemetlens�geket, hogy hajlamos vagyok hal�lk�zeli �lm�nyeket halmozni, �s olyan �gyeden vagyok, hogy m�r-m�r mozg�ss�r�ltnek sz�m�tok. �s azt�n n�zz magadra... - zavarba ejt� t�k�letess�ge fel� intettem.
  M�rgesen �sszer�ncolta a homlok�t egy pillanatra, azt�n a r�ncok elsimultak, �s sokat tud� pillant�ssal n�zett r�m.
  - Nem l�tod magadat tiszt�n. Elismerem, �gy vonz�d a szerencs�tlens�get, mint a m�gnes -  kuncogott s�t�ten -, de te nem hallhattad, mit gondolt mag�ban minden egyes h�mnem� l�ny ebben az iskol�ban az els� napon, amikor megjelent�l!
  Csak pislogtam.
  - Nem tudom elhinni... - motyogtam magamban.
  - Higgy nekem most az egyszer: minden vagy, csak �ppen h�tk�znapi nem!
  A zavarom m�g az �r�m�mn�l is nagyobb volt, amikor l�ttam, hogy n�z r�m, mik�zben ezt mondja. Gyorsan visszatereltem a sz�t a besz�lget�s�nk eredeti t�rgy�ra.
  - De �n nem akarok elb�cs�zni t�led!
  - H�t nem �rted? Pontosan ez bizony�tja, hogy igazam van. Fontosabb vagy nekem, mint �n neked, mert �n meg tudom tenni... - Megr�zta a fej�t, szeml�tom�st k�szk�d�tt. - Ha az a helyes, hogy elb�cs�zzunk, akkor �n ink�bb magamnak okozok f�jdalmat, mint hogy neked �rtsak, nehogy vesz�lybe sodorjalak!
  Megharagudtam.
  - �s nem hiszed el, hogy hasonl� helyzetben �n is ugyanezt tenn�m?
  - Te soha nem ker�lhetsz ilyen v�laszt�s el�.
  Megint megv�ltozott a hangulata, v�ratlanul, ahogy szokott: sz�ja gonoszkod�, elragad� mosolyra h�z�dott.
  - Persze, kezdem bel�tni, hogy ha garant�lni akarom a biztons�godat, az napi huszonn�gy �r�s elfoglalts�got jelent, �s sz�ks�gess� teszi az �lland� jelenl�temet.
  - Mi�rt, ma p�ld�ul senki nem akart kiny�rni! -  eml�keztettem boldogan, ami�rt k�nnyedebb hangnemre v�ltottunk �t. Nem akartam, hogy m�g egyszer sz�ba hozza a b�cs�z�st. Ha kell, sz�ntsz�nd�kkal vesz�lybe sodrom magam, csak hogy a k�zelemben tartsam... Gyorsan elhessegettem a gondolatot, miel�tt m�g Edward megneszeln�. Ha valami, h�t ez a gondolat eg�szen biztosan bajba keverne...
  - M�g nem -  jegyezte meg.
  - M�g nem -  helyeseltem. Vitatkozhattam volna, de most kifejezetten kedvemre volt. Sz�m�tson csak tov�bbi katasztr�f�kra!
  - M�g valamit szeretn�k k�rdezni t�led! - Az arca m�g mindig der�s volt.
  - Nosza!
  -  T�nyleg be kell menned Seattle-be szombaton, vagy ez csak �r�gy, hogy ler�zd a h�dol�idat?
  Grimaszt v�gtam, ahogy eszembe jutott az a nap.
  -  Az�rt m�g sz�molunk, hogy Tylert r�m szabad�tottad! - figyelmeztettem. - A te hib�d, hogy elhitette mag�val, vele megyek a ballag�si b�lra!
  - Ugyan, n�lk�lem is tal�lt volna r� alkalmat, hogy megk�rdezzen. �n csak szerettem volna figyelni k�zben az arcodat! -  Sokkal d�h�sebb lettem volna r�, ha a nevet�se nem olyan elb�v�l�. -  Ha �n k�rdezlek meg, nekem is nemet mondt�l volna? - k�rdezte, m�g mindig nevetg�lve.
  - Azt hiszem, nem - vallottam be. -  De k�s�bb lemondtam volna... Betegs�gre hivatkozom, vagy azt hazudom, hogy kificam�tottam a bok�m.
  Tan�cstalanul n�zett r�m.
  - De h�t mi�rt? Szomor�an cs�v�ltam a fejemet.
  - Igaz, te m�g nem l�tt�l engem a torna�r�n, de az�rt azt hittem, magadt�l is kital�lod.
  - Arra c�lz�i, hogy k�ptelen vagy v�gigmenni egy sima, szil�rd fel�leten an�lk�l, hogy hasra ne esn�l valamiben?
  - Mag�t�l �rtet�dik.
  -  Ez nem jelentene probl�m�t. ? Nagyon magabiztos volt.
  -  Minden azon m�lik, ki vezet! ? L�tta, hogy tiltakozni k�sz�l�k, �s k�zbev�gott. ?  De m�g nem v�laszolt�l. Minden�ron Seattle-be akarsz menni, vagy nem b�nod, ha valami m�st csin�lunk helyette?
  Am�g a „csin�lunk” szerepel a mondatban, gondoltam, �nfel�lem mehet�nk ak�rhov�.
  -  Nyitott vagyok minden lehet�s�gre! - k�z�ltem kegyesen.
  - De �n is k�rni szeretn�k valamit!
  �vatos k�pet v�gott, mint mindig, valah�nyszor t�l �ltal�nos k�rd�st szegeztem neki.
  - Mit?
  -  Vezethetek �n?
  -  Mi�rt?
  -   H�t f�k�nt az�rt, mert amikor Charlie-val k�z�ltem, hogy Seattle-be megyek, kifejezetten megk�rdezte, hogy egyed�l megyek-e, �s akkor m�g �gy is volt. Ha �jra megk�rdezi, akkor val�sz�n�leg nem fogok hazudni neki, de nem hinn�m, hogy mag�t�l esz�be jutna, viszont ha otthon hagyom a furgont, akkor ezzel feleslegesen r�terelem a figyelm�t a t�m�ra. �s mert a vezet�si st�lusod ijeszt�.
  Edward az �gnek ford�totta a szem�t.
  -  Akad egy-k�t dolog, amit�l f�lhetn�l a k�zelemben, �s te azon riadozol, ahogy vezetek? - Cs�v�lta a fej�t, azt�n �jra elkomolyodott. - Nem akarod megmondani ap�dnak, hogy velem t�lt�d a napot? - �reztem, hogy valami h�ts� gondolat lapul a k�rd�s m�g�tt, de nem tudtam, mi lehet az.
  -  Min�l kevesebbet tud Charlie, ann�l jobb! -  Ebben rend�thetetlen voltam. - K�l�nben is, hov� megy�nk?
  -   Az id� sz�pnek �g�rkezik, �gyhogy olyan helyet kell keresnem, ahol nincsenek k�v�ncsi tekintetek... de te velem tarthatsz, ha akarsz! ? Megint �nr�m b�zta a v�laszt�st.
  -  �s megmutatod nekem, amire c�lozt�l, a napf�nnyel kapcsolatban? - k�rdeztem izgatottan, hogy most f�ny der�l egy �jabb titokra.
  -  Igen. - Elmosolyodott, azt�n p�r pillanatig hallgatott. -  De ha nem akarsz... kettesben maradni velem, akkor jobb szeretn�m, ha nem menn�l egyed�l Seattle-be. Kir�z a hideg a gondolatt�l, h�nyf�le baj leselkedne r�d egy ekkora v�rosban.
  Felh�ztam az orrom.
  -  Phoenix legal�bb h�romszor akkora, mint Seattle, m�rmint a lakoss�g�t tekintve. Ha a kiterjed�s�t n�zz�k...
  -  Viszont - szak�tott f�lbe - Phoenixben m�g nem �ld�z�tt a balszerencse. �gyhogy jobban �r�ln�k, ha a k�zelemben maradn�l! ? A pillant�sa m�r megint �gy perzselte az arcomat, ahogyan senki pillant�s�nak nem lenne szabad.
  Nem vitatkozhattam sem a szem�vel, sem a sz�nd�kaival, �s k�l�nben sem volt min vitatkozni.
  - T�rt�netesen nagyon sz�vesen vagyok kettesben veled.
  - Tudom - s�hajtott elkomorodva. - De szerintem meg kellene mondanod Charlie-nak.
  - De mi a csud�nak?
  A szeme hirtelen felizzott.
  - Hogy legal�bb legyen valami kis ind�t�kom r�, hogy vissza is akarjalak hozni!
  Nagyot nyeltem. De pillanatnyi t�preng�s ut�n m�r biztos voltam magamban.
  ? Azt hiszem, v�llalom a kock�zatot! M�rgesen f�jt, �s eln�zett mellettem.
  ? Besz�lj�nk valami m�sr�l! ?  javasoltam.
  ? Mir�l akarsz besz�lni? ?  M�g mindig bossz�s volt.
  K�r�ln�ztem, nincs-e valaki hall�t�vols�gon bel�l. Ahogy k�rbep�szt�ztam az eb�dl�t, elkaptam Edward n�v�r�nek, Alice-nek a pillant�s�t. �ppen engem b�mult. A t�bbiek Edwardot n�zt�k. Gyorsan visszafordultam Edwardhoz, �s megk�rdeztem az els� dolgot, ami az eszembe jutott.
  - Mi�rt mentetek a m�lt h�tv�g�n �ppen a Kecske-szikl�khoz... Vad�szni? Charlie azt mondja, azon a helyen senki nem szokott t�borozni a medv�k miatt.
  �gy n�zett r�m, mintha valami nagyon nyilv�nval� �sszef�gg�st nem vettem volna �szre.
  - A medv�k miatt? -  Leesett az �llam, Edward pedig vigyorgott.
  - Ha nem tudn�d, a medv�kre �ppen vad�szati tilalom van! - tettem hozz� szigor�an, hogy leplezzem a megd�bben�semet.
  - Ha figyelmesen elolvasod a rendeleteket, l�thatod, hogy a tilalom csak a fegyverrel val� vad�szatra vonatkozik! ? k�z�lte.
  �lvezettel figyelte az arcomat, amint lassan derengeni kezdett, mit is mondott.
  - Sz�val medv�k... - ism�teltem nehezen forg� nyelvvel.
  -  Emmettnek a grizzly a kedvence... -  A hangja m�g mindig k�nnyed volt, de azt leste, mik�nt reag�lok. Megpr�b�ltam �sszeszedni magam.
  - Hmmm - haraptam egyet a pizz�b�l, hogy legyen mi�rt elford�tanom r�la a tekintetemet. Azt�n hosszan kortyoltam a k�l�b�l, �s m�g mindig nem n�ztem f�l.
  - Aha - mondtam egy perccel k�s�bb. - �s neked mi a kedvenced?
  F�lvonta a szem�ld�k�t, �s a sz�ja sz�le leg�rb�lt.
  - A hegyi oroszl�n.
  - Val�ban? -  k�rdeztem udvarias, szenvtelen hangon, �s megint a k�l�m ut�n ny�ltam.
  ?  Term�szetesen ? folytatta Edward, � is ugyanolyan k�z�mb�sen ?  m�rt�ket kell tartanunk, nehogy felbor�tsuk a k�rnyezet egyens�ly�t. Igyeksz�nk azokra a ter�letekre �sszpontos�tani, ahol t�ls�gosan felduzzadt a ragadoz�-popul�ci�, m�g akkor is, ha ennek �rdek�ben eg�szen messzire el kell menn�nk. Igaz, akad elegend� �z �s j�vorantilop a k�rny�ken, de hol marad akkor a sz�rakoz�s?
  ? Ingerkedve r�m mosolygott.
  ? T�nyleg, hol is? ?  morogtam, mik�zben egy �jabb falat pizz�t r�gtam.
  ?  Emmettnek a kora tavaszi id�szak a kedvenc vad�szid�nye, a medv�k akkor �brednek t�li �lmukb�l, �s olyankor m�g ingerl�kenyebbek... ? Elmosolyodott, mint akinek valami tr�f�s eml�k jutott az esz�be.
  ? Csakugyan, mi lehetne sz�rakoztat�bb egy ingerl�keny grizzly-n�l? ? b�logattam.
  F�lnevetett, azt�n megcs�v�lta a fej�t.
  ? K�rlek, �ruld el, mit gondolsz igaz�b�l!
  ?  Megpr�b�ltam elk�pzelni... de nem siker�lt. Hogyan tudtok medv�re vad�szni puska n�lk�l?
  -  �, van minek�nk fegyver�nk! - Kurta, fenyeget� mosollyal felvillantotta ragyog� fogsor�t. Gyorsan elnyomtam a felt�mad� borzong�st, miel�tt �szrevehette volna. - Csak nem olyan fajta, amilyenre a jog�szok gondolnak, amikor a vad�szati t�rv�nyeket �rj�k. Ha l�tt�l m�r a t�v�ben medvet�mad�st, akkor el tudod k�pzelni Emmettet, amint vad�szik.
  Megint hideg futott v�gig a gerincemen, �s ezt m�r nem b�rtam eltitkolni. Az eb�dl� m�sik v�g�be sand�tottam, ahol Emmett �lt, �s �r�ltem, hogy nem n�z fel�m. A karj�t �s fels�test�t bor�t�, vastag izomk�tegek most m�g fenyeget�bbnek t�ntek.
  Edward k�vette a pillant�somat, �s a mark�ba nevetett. Riadtan b�multam r�.
  - Te is olyan vagy olyankor, mint egy medve? - k�rdeztem halkan.
  -  Ink�bb, mint egy oroszl�n, legal�bbis ezt mondj�k - felelte k�nnyed�n. - Lehet, hogy jellemz� r�nk, hogy mit kedvel�nk!
  Megpr�b�ltam mosolyogni.
  -   Lehet -  ism�teltem. De az agyamban ellentmond�sos k�pek kavarogtak, �s sehogy sem tudtam egybegy�rni �ket. - L�thatom ezt a dolgot valaha?
  -  Az ki van z�rva! -  Az arca m�g feh�rebb lett, mint �ltal�ban, �s a szem�ben felszikr�zott a d�h. H�trah�k�ltem, annyira megr�m�tett a reag�l�sa -  noha a vil�g�rt be nem vallottam volna neki. � is h�trad�lt, �s keresztbe fonta a mell�n a karj�t.
  -  T�l ijeszt� lenne nekem? - k�rdeztem, amikor �rr� lettem a hangom remeg�s�n.
  -   Ha csak err�l lenne sz�, ak�r ma este elvinn�lek! - k�z�lte metsz� hangon. -  R�d f�rne egy adag eg�szs�ges f�lelem! Nagyon is j�t tenne neked!
  -  H�t akkor? - faggattam tov�bb, �s megpr�b�ltam nem venni tudom�st arr�l, milyen d�h�s.
  Egy hossz� percig haragosan n�zett.
  -  K�s�bb - mondta v�g�l. Egyetlen k�nnyed mozdulattal talpra sz�kkent. ? El fogunk k�sni!
  Edwardnak igaza volt, a menza m�r csaknem ki�r�lt. Vele az id� �s a t�r egyeden zavaros k�dbe folyt �ssze mindah�nyszor, �s �n mindkett�r�l teljesen megfeledkeztem. Felugrottam, �s megragadtam a sz�k h�t�n l�g� t�sk�mat.
  -  Akkor majd k�s�bb! -  hagytam r�. Nem fogom elfelejteni...