4. MEGH�V�SOK

  �LMOMBAN NAGYON S�T�T VOLT, S ami kev�ske, tompa f�ny m�giscsak derengett, az mintha Edward b�r�b�l sug�rzott volna. Az arc�t nem l�ttam, csak a h�t�t, egyre t�volodott, �s engem otthagyott a s�t�ts�gben. Ak�rmilyen gyorsan rohantam, nem b�rtam utol�rni; ak�rmilyen hangosan ki�ltoztam ut�na, nem fordult meg. A szorong�s f�lvert az �jszaka k�zep�n, �s ut�na nagyon hossz� ideig nem b�rtam �jra elaludni -  vagy legal�bbis nekem nagyon hossz�nak t�nt ez az id�. Ett�l kezdve minden �jjel megjelent az �lmaimban, de mindig csak a perif�ri�j�n, soha nem ker�lt el�rhet� k�zels�gbe.
  A balesetemet k�vet� h�nap fesz�lt volt, nyugtalan. Eleinte el�g k�nos is, mert nagy elkesered�semre a figyelem k�z�ppontj�ba ker�ltem. Tyler Crowley lehetetlen�l viselkedett, �lland�an a sarkamban j�rt, mert az volt a r�geszm�je, hogy valahogy j�v� kell tennie, amit elk�vetett ellenem. Megpr�b�ltam meggy�zni, hogy �n csak egy dolgot szeretn�k, de azt nagyon: felejts�k el min�l hamarabb ezt az eg�szet - pl�ne, mivel semmi bajom nem esett -, de hi�ba besz�ltem neki. A sz�netekben mindenhov� k�vetett, �s eb�dn�l mindig oda�lt a mostanra m�r am�gy is zs�folt asztalunkhoz. Mike �s Eric undokabbak voltak hozz�, mint egym�shoz, �s �n agg�dni kezdtem, hogy �jabb nem k�v�natos im�d�ra tettem szert.
  Edwarddal viszont szeml�tom�st senki nem t�r�d�tt, pedig �n �jra �s �jra elmondtam mindenkinek, hogy � volt a nap h�se, hogyan r�ntott f�lre a saj�t testi �ps�g�t kock�ztatva. De Jessica, Mike, Eric �s mindenki m�s ilyenkor mindig megjegyezt�k, hogy Edwardot egy�ltal�n nem l�tt�k a k�zelemben, am�g a furgont od�bb nem vontatt�k.
  Eleget r�g�dtam magamban, vajon mi�rt nem t�nt fel senkinek, hogy egyik pillanatban m�g j� messze �llt t�lem, a saj�t kocsij�n�l, a k�vetkez�ben pedig mellettem termett �s megmentette az �letemet. Bossz�san �llap�tottam meg, hogy nyilv�n az�rt, mert senki m�st nem foglalkoztat �gy Edward, mint engem. �n lesem �lland�an, hogy ott van-e a k�zelben. H�t ez igaz�n sz�nalmas...
  Edwardot sose vett�k k�rbe a k�v�ncsiskod�k, hogy az � sz�j�b�l hallj�k a t�rt�netet. �t ugyan�gy elker�lt�k, mint eddig. Az eb�dl�ben a Cullen-  �s a Hale-testv�rek ugyanann�l az asztaln�l �ltek az �rintetlen �tel f�l�tt, mint mindig, �s kiz�r�lag egym�ssal besz�lgettek. Egyik�k sem n�zett t�bbet fel�m, legkev�sb� Edward.
  Amikor mellettem �lt az �r�n, elh�z�dott t�lem j� messzire, �s �gy tett, mintha �szre se venne. Csak id�nk�nt, amikor a keze hirtelen �k�lbe szorult - a b�r megfesz�lt a csontokon, �s m�g jobban kifeh�redett -, olyankor t�prengtem el rajta, h�tha csal a l�tszat, �s m�giscsak tudat�ban van, hogy ott vagyok.
  Szeml�tom�st azt k�v�nja, b�rcsak hagyta volna, hogy Tyler el�ss�n - mi m�s k�vetkeztet�sre juthattam?
  Szerettem volna besz�lni vele, �s egy nappal a baleset ut�n meg is pr�b�ltam. A traumatol�gi�n zajlott sz�v�lt�sunk mindkett�nket feld�h�tett. �n m�g mindig haragudtam r�, ami�rt nem b�zik bennem annyira, hogy el�rulja az igazs�got, holott �n a magam r�sz�r�l szil�rdan tartottam magamat az alku r�m es� r�sz�hez. De v�gs� soron m�giscsak megmentette az �letemet, ak�rhogyan is csin�lta... �s �gy m�snapra a m�rgem lecsillapodott, �s megillet�d�tt h�la lett bel�le.
  Edward m�r a hely�n �lt, mikor meg�rkeztem a biol�gia-terembe. Le�ltem, �s v�rtam, hogy fel�m forduljon, de � semmi jel�t nem adta, hogy �szrevett volna.
  - Szia, Edward! - �dv�z�ltem kedvesen, hogy megnyugtassam, ez�ttal nem fogom a k�rd�seimmel zaklatni.
  Hajsz�lnyira fel�m ford�totta a fej�t, de nem n�zett a szemembe, biccentett, azt�n �jra m�sfele n�zett.
  �s ez volt az utols� alkalom, hogy egy�ltal�n tudom�st vett a l�tez�semr�l, noha nap mint nap ott �lt mellettem, karny�jt�snyira. N�ha k�ptelen voltam ellen�llni a k�s�rt�snek ?  de csak messzir�l figyeltem, a menz�n vagy a parkol�ban. Aranysz�n� szeme napr�l napra �rz�kelhet�en egyre s�t�tebb lett. De az oszt�lyban igyekeztem �n is ugyan�gy kereszt�ln�zni �rajta, mint � �nrajtam. Viszont nyomorultul �reztem magam. �s az �lmaim folytat�dtak.
  B�r szem�rmetlen�l hazudoztam, az e-mailjeimb�l Ren�e kih�mozta, milyen lehangolt vagyok, �s n�h�nyszor f�lh�vott. Megpr�b�ltam meggy�zni, hogy csak az �r�k�s es� van r�m ilyen hat�ssal.
  Az�rt akadt egy ember, aki �r�lt neki, hogy ilyen felt�n�en fagyos a viszony k�ztem �s a padt�rsam k�z�tt: Mike. L�that�an att�l tartott, hogy Edward mer�sz ment�akci�ja m�ly benyom�st tesz r�m, �s megk�nnyebb�lt, amikor �ppen az ellenkez�j�t tapasztalta. Ett�l igen magabiztos lett, rendszeresen odatelepedett az asztalom sz�l�re fecsegni biol�gia el�tt, �s ugyan�gy leveg�nek n�zte Edwardot, mint � minket.
  Az omin�zus fagyos nap ut�n a h� elolvadt, �s nem is esett t�bbet. Mike csal�dott volt, mert elmaradt a tervezett nagy h�csata, annak viszont �r�lt, hogy �gy r�videsen sort ker�thet�nk a tengerparti kir�ndul�sra. De az es� egyfolyt�ban szakadt, a hetek pedig teltek.
  Jessic�t�l �rtes�ltem egy k�zelg�, m�sik nagy esem�nyr�l - m�rcius els� keddj�n f�lh�vott, hogy megk�rdezze, nem b�nom-e, ha Mike-ot h�vja a k�t h�t m�lva esed�kes tavaszi b�lra. Ez aff�le h�lgyv�lasz-buli, azaz a l�nyok h�vj�k meg b�lozni a fi�kat.
  -  Biztos, hogy nem b�nod? Nem te akartad felk�rni? - k�rdezgette, hi�ba bizonygattam, hogy egy cs�ppet sem b�nom.
  -  Nem, Jess, �n nem megyek el a b�lra! -  nyugtattam meg. Ha van valami, ami eg�szen biztosan meghaladja a k�pess�geimet, h�t az a t�nc.
  -  Pedig biztos j� buli lesz! -  gy�zk�d�tt Jessica, de nem t�l lelkesen. �gy sejtettem, a t�rsas�gomn�l Jessica t�bbre tartja az �n megmagyar�zhatatlan n�pszer�s�gemet.
  -  �rezd j�l magad Mike-kal! -  biztattam.
  M�snap kiss� meglep�dtem, mert Jessica egy�ltal�n nem viselkedett olyan bar�ts�gosan. N�m�n j�tt mellettem matekr�l spanyol�r�ra, �s nem mertem megk�rdezni t�le, hogy mi baja. Ha Mike kikosarazta, nyilv�n �n vagyok az utols� ember, akinek ezt bevallan�...
  A gyan�m meger�s�d�tt, amikor l�ttam, hogy eb�dn�l Jessica a lehet� legmesszebbre �l Mike-t�l, �s �l�nken t�rsalog Erickel. Mike viszont szokatlanul hallgatag volt.
  Felt�n�en csendesen k�s�rt a k�vetkez� �r�ra: zavart arckifejez�se sem �g�rt sok j�t. De csak akkor t�rt a t�rgyra, amikor �n m�r le�ltem a helyemre, � pedig f�lkuporodott a pad sz�l�re. Mint mindig, most is szinte bizsergett a b�r�m a tudatt�l, hogy Edward ott �l mellettem, olyan k�zel, hogy ak�r meg�rinthetn�m, �s m�gis olyan t�vol, mintha csak a k�pzeletemben �lne.
  -  Sz�val -  kezdte Mike a padl�t fix�rozva -, Jessica megh�vott a tavaszi b�lra.
  -   H�t ez nagyszer�! - lelkesedtem, ahogyan csak tellett t�lem. -  Biztosan nagyon j�l fogod �rezni magad Jessic�val!
  -   H�t... - Szeml�tom�st megzavarta a vid�ms�gom, �s egy cs�ppet sem �r�lt neki. -  Azt mondtam neki, hogy ezen m�g gondolkodnom kell.
  -  Hogy jutott eszedbe ilyesmi? -  f�rmedtem r�, noha val�j�ban nagy k� esett le a sz�vemr�l, hogy Mike nem mondott kifejezetten nemet Jessic�nak.
  Mike elv�r�s�d�tt, �s megint a padl�t tanulm�nyozta. Eg�szen megsajn�ltam.
  -   Arra gondoltam, hogy tal�n... sz�val, hogy h�tha neked is kedved t�mad megh�vni engem.
  Egy pillanatig haboztam, el�nt�tt a b�ntudat. De l�ttam a szemem sark�b�l, hogy Edward feje reflexszer�en fel�m rezzen.
  -  Mike, azt hiszem, igent kellene mondanod Jessic�nak!
  -  Te tal�n m�r megh�vt�l valakit? -  Vajon Edward �szrevette-e azt a gyors, gyanakv� pillant�st, amelyet Mike vetett r�?
  -   Nem nem -  nyugtattam meg Mike-ot. -  �n egy�ltal�n nem megyek el a b�lra.
  -  Mi�rt nem? -  k�rdezte Mike.
  Nem volt kedvem ecsetelni, mif�le katasztr�fahelyzet �ll el�, ha �n t�ncra perd�l�k, �gyhogy gyorsan �j tervet agyaltam ki.
  -  Azon a szombaton Seattle-ben leszek - hadov�ltam. Valamikor �gyis be akartam menni a v�rosba, �s most hirtelen ez t�nt a legmegfelel�bb id�pontnak.
  -  Nem mehetn�l valamelyik m�sik h�tv�g�n?
  -   Sajn�lom, de nem -  feleltem. - �gyhogy ne v�rakoztasd tov�bb Jessie-t! Udvariatlans�g lenne!
  -  Aha, igazad van! - motyogta, majd megfordult, �s leverten a hely�re kullogott. Lehunytam a szemem, �s a hal�nt�komhoz szor�tottam az ujjamat, mintha �gy akarn�m kiszor�tani a fejemb�l a b�ntudatot �s a sz�nalmat. Mr. Banner belekezdett a mond�k�j�ba. F�ls�hajtottam �s kinyitottam a szememet.
  Edward b�mult r�m k�v�ncsian, �s az ismer�s-inger�lt csal�dotts�g most m�g tiszt�bban sug�rzott s�t�t szem�b�l, mint m�skor.
  Meglep�dtem, de �lltam a tekintet�t, arra sz�m�tva, hogy gyorsan elfordul. Esze �g�ban sem volt. Arr�l, hogy �n adjam fel a szemp�rbajt, sz� sem lehetett. A kezem reszketni kezdett.
  -  Mr. Cullen? -  sz�l�totta meg a tan�r, v�laszt v�rva egy k�rd�sre, amit �n nem is hallottam.
  -  A Krebs-ciklus -  vetette oda Edward, mik�zben szeml�tom�st kelletlen�l Mr. Bannerhez fordult.
  Amint tekintete elengedte az eny�met, les�t�ttem a szemem, a k�nyvembe m�lyedtem, �s megpr�b�ltam �sszeszedni magam. Amilyen gy�va vagyok, megint a hajam m�g� rejtettem az arcomat. El se akartam hinni, milyen fantasztikusan er�s �rzelmek viharzottak kereszt�l rajtam - csak az�rt, mert Edward egy�ltal�n r�m n�zett, �gy hat h�t �ta el�sz�r. Nem hagyhatom, hogy ekkora hat�ssal legyen r�m. Ez m�r nem is csak sz�nalmas, ink�bb beteges!
  Az �ra h�tral�v� r�sz�ben igyekeztem leveg�nek n�zni, �s mert ez teljess�ggel lehetetlen volt, megpr�b�ltam legal�bb �gy tenni. Amikor v�gre kicsengettek, h�tat ford�tottam neki, �s lassan �sszeszedegettem a holmimat, arra sz�m�tva, hogy mint mindig, most is pillanatokon bel�l elt�nik a teremb�l.
  -  Bella! -  A hangja akkor sem csenghetett volna ismer�sebbnek, ha sz�let�semt�l fogva hallom, nemcsak n�h�ny r�vid hete.
  Lassan, kelletlen�l megfordultam. Tudtam, mit fogok �rezni, amikor belen�zek t�k�letes arc�ba, �s nem akartam ezt �rezni. Gyanakv�n m�regettem: az � arckifejez�s�b�l semmit nem tudtam kiolvasni. Sz�lni egy sz�t sem sz�lt.
  -   Micsoda? Csak nem �llsz megint sz�ba velem? - k�rdeztem v�g�l, sz�nd�kom ellen�re meglehet�sen durc�s hangon.
  Az ajka megr�ndult, mintha egy mosolyt igyekezne elfojtani.
  -  Nem, nem igaz�n - ismerte be.
  Lehunytam a szemem, �s lassan, az orromon �t vettem a leveg�t, �s k�zben azon kaptam magam, hogy a fogamat csikorgatom. Edward n�m�n v�rt.
  -  H�t akkor mit akarsz, Edward? -  k�rdeztem csukott szemmel: �gy k�nnyebben tudtam �sszef�gg�en besz�lni.
  -   Sajn�lom! - �szint�nek t�nt. -  Tudom, hogy nagyon elviselhetetlen vagyok. De jobb �gy, hidd el!
  Kinyitottam a szemem. Edward arca nagyon komoly volt.
  -  Nem �rtem, mir�l besz�lsz! - mondtam �vatosan.
  - Jobb, ha mi ketten nem bar�tkozunk egym�ssal -  magyar�zkodott. -  B�zz bennem!
  �sszesz�k�lt a szemem. Ezt mintha m�r hallottam volna...
  - K�r, hogy ez nem el�bb jutott eszedbe! - sziszegtem a fogam k�zt. -  Akkor most nem lenne mit megb�nnod!
  - Megb�nnom? - Szeml�tom�st v�ratlanul �rte a sz� is, a hangs�lyom is. -  Mit k�ne megb�nnom?
  - Azt, hogy nem hagytad, hogy az a h�lye kocsi kivasaljon! Edward led�bbent.
  Amikor v�g�l megsz�lalt, el�g paprik�s volt a hangja.
  -  Te t�nyleg azt hiszed, megb�ntam, hogy megmentettem az �letedet?
  -  Tudom, hogy megb�ntad! - csattantam fel.
  -  Nem tudsz te semmit! -  T�nyleg pokolian d�h�s volt. F�lrekaptam a fejemet, az ajkamba haraptam, nehogy ord�tva olyasmit v�gjak a fej�hez, amit azt�n megb�nok. �sszeszedtem a k�nyveimet, fel�lltam. �gy terveztem, hat�sosan, m�lt�s�gteljesen vonulok ki, de term�szetesen a k�sz�b�n megbotlottam, �s minden kirep�lt a kezemb�l. Egy pillanatig csak �lltam, �s arra gondoltam, hagyom a francba az eg�szet. Azt�n fels�hajtottam, �s m�giscsak lehajoltam. De ekkorra Edward m�r ott volt mellettem, s�t, m�r �ssze is szedte takaros kupacba a k�nyveimet. Rezzen�stelen arccal �tny�jtotta a pakkot.
  - K�sz�n�m! - mondtam fagyosan.
  -  Sz�vesen -  felelte r�snyire sz�k�lt szemmel.
  Gyorsan f�legyenesedtem, �s vissza se n�zve elh�ztam a tornaterem fel�.
  A testnevel�s �ra nagyon durv�ra sikeredett. �tt�rt�nk a kos�rlabd�ra. A labd�t ugyan soha senki nem passzolta oda nekem, sz�val eddig rendben is lett volna a dolog, csakhogy �r�k�sen elestem. Id�nk�nt m�sokat is magammal r�ntottam. Ma m�g a szok�sosn�l is rosszabbul s�lt el minden, annyira tele volt a fejem Edwarddal. Megpr�b�ltam a l�bamra koncentr�lni, de valah�nyszor � visszalopakodott a gondolataim k�z�, azonnal kibillentett az egyens�lyomb�l.
  Mint rendesen, most is f�ll�legeztem a torna�ra v�g�n. Majdhogynem rohantam a kocsimhoz: egy csom� ember volt, akivel nem akartam tal�lkozni. A j�rg�nyom csak jelent�ktelen s�r�l�seket szenvedett a balesetben. Ki kellett cser�lnem a h�ts� jelz�l�mp�kat, �s ha kor�bban rendesen �tfestettem volna a j�rg�nyt, akkor most egy-k�t helyen ki k�ne igaz�tanom a fest�st. Tyler sz�lei viszont csak alkatr�sznek tudt�k eladni a furgonjukat.
  Kis h�j�n sz�vg�rcs�t kaptam, amikor befordultam a sarkon, �s �szrevettem, hogy egy magas, s�t�t alak t�maszkodik a furgonom oldal�nak. Azt�n r�j�ttem, hogy csak Eric az.
  - Szia, Eric! ? �dv�z�ltem a kocsihoz �rve.
  - Szia, Bella!
  - Mi �js�g? ? k�rdeztem, mik�zben a z�rral babr�ltam. Volt valami kellemetlen �l a hangj�ban, de �n nem t�r�dtem vele, �gyhogy a k�vetkez� szavai �gy �rtek, mint der�lt �gb�l a vill�mcsap�s.
  - Khm, csak azon gondolkodom... volna-e kedved velem j�nni a tavaszi b�lra? - Az utols� sz�n�l elcsuklott a hangja.
  - Azt hittem, h�lgyv�lasz van -  cs�szott ki a sz�mon. Nem volt t�l diplomatikus megjegyz�s.
  - H�t, igen - ismerte be sz�gyenl�sen.
  Siker�lt �sszeszednem magam, �s megpr�b�ltam melegen r�mosolyogni.
  - K�sz�n�m, hogy megk�rdezted, de aznap Seattle-be megyek.
  - Oh - mondta. -  H�t akkor, tal�n majd legk�zelebb...
  - Persze! - helyeseltem, azt�n az ajkamba haraptam. Rem�ltem, hogy nem veszi k�szp�nznek.
  Elbaktatott az iskola fel�. Halk nevet�st hallottam.
  Edward s�t�lt el az orrom el�tt, �sszeszor�tott sz�jjal. Nem n�zett se jobbra, se balra. F�lr�ntottam a kocsim ajtaj�t, beugrottam, �s hangosan bev�gtam magam m�g�tt az ajt�t. F�lsiket�t� zajjal felp�rgettem a motort, �s kih�tr�ltam a parkol� aut�k k�zti �res s�vba. Edward m�r a kocsij�ban �lt, k�t hellyel feljebb, de sim�n kicsusszant el�m, elz�rva az utamat. Sz�p nyugodtan meg�llt, hogy bev�rja a testv�reit: azok n�gyen a parkol� fel� tartottak, b�r m�g csak a menz�n�l j�rtak. Megfordult a fejemben, hogy leborotv�lom a flancos Volv�j�nak h�tulj�t, de t�l sok volt a szemtan�. Belen�ztem a visszapillant� t�k�rbe. M�r eg�sz aut�sor v�rakozott m�g�ttem. K�zvetlen�l m�g�ttem Tyler Crowley integetett frissen v�s�rolt, haszn�lt Sentr�j�b�l. T�l d�h�s voltam, hogy visszaintegessek.
  N�zel�dtem k�rbe-k�rbe, csak az el�ttem �ll� kocsira nem. Kopogtak az utas�l�s fel�li ablakomon. Odan�ztem: Tyler volt az. Teljesen �sszezavarodva �jra belen�ztem a visszapillant� t�kr�mbe. Az aut�j�nak most is j�rt a motorja, az ajtaja t�rva-nyitva. �thajoltam, hogy letekerjem az ablakot. Csakhogy beragadt. F�lig lek�nl�dtam, azt�n f�ladtam.
  -   Sajn�lom, Tyler, �n sem tudok tov�bbmenni Cullen miatt! -bosszankodtam, v�gt�re is nem miattam �ll a sor.
  -   L�tom... csak k�rdezn�k valamit, ha m�r �gyis beragadtunk -  vigyorgott.
  Na neee... ilyen nincs...
  -  Nem akarsz megh�vni a tavaszi b�lra? -  k�rdezte.
  -  Nem leszek aznap a v�rosban, Tyler! - Azt hiszem, kiss� �les volt a hangom. Gyorsan eml�keztettem magam, hogy Tyler nem tehet r�la, hogy Mike �s Eric m�r fel�lt�k az aznapi t�relem-adagomat.
  -  Aha, Mike is azt mondta -  ismerte be.
  -  Akkor meg mi a csud�nak... V�llat vont.
  - Azt rem�ltem, csak �t akartad ler�zni ezzel a sz�veggel... Ok�, h�t akkor m�giscsak tudta, mit csin�l...
  -  Sajn�lom, Tyler -  megpr�b�ltam leplezni az inger�lts�gemet. -  Aznap t�nyleg nem leszek Forksban.
  -  Semmi baj! Akkor m�g mindig ott van az �v v�gi b�l... Miel�tt m�g felelhettem volna, visszaballagott az aut�j�hoz.
  �reztem, hogy az arcomra ki�l a r�m�let. El�ttem Alice, Roselie, Emmett �s Jasper besz�lltak a Volv�ba. Edward engem figyelt a visszapillant� t�kr�ben. �s �gy r�zta a nevet�s, mintha minden sz�t hallott volna. A l�bam �nk�ntelen�l megindult a g�zped�l fel�... egy icike-picike �tk�z�s nem fog k�rt tenni a kocsiban �l�kben, csak abban a flancos ez�stdukk�z�sban. Felp�rgettem a motort.
  Csakhogy a Volvo kil�tt, �s els�p�rt. �n meg lassan, �vatosan vezettem hazafel�, �s eg�sz �ton d�h�sen morogtam magamban.
  Otthon elhat�roztam, hogy csirk�s tortill�t csin�lok vacsor�ra chilisz�sszal. Azzal j� sokat kell piszmogni, �s az legal�bb lek�ti a figyelmemet. Mik�zben a hagym�t meg a chilit p�roltam, megsz�lalt a telefon. El�sz�r nem mertem f�lvenni, de azt�n arra gondoltam, tal�n Charlie lesz az vagy Anyu.
  Jessica volt az, �s hallottam a hangj�n, hogy madarat lehetne fogatni vele: Mike odament hozz� iskola ut�n, �s k�z�lte, hogy elfogadja a megh�v�st. �n is lelkesedtem vele egy sort, de csak r�viden, mert k�zben a hagym�t kavargattam. Jessica r�videsen el is b�cs�zott, mert m�g f�l akarta h�vni Ang�l�t �s Laurent is, hogy nekik is el�js�golja a nagy h�rt. �rtatlanul f�lvetettem, mi lenne, ha Angela, az a bizonyos, f�l�nk l�ny, aki egy�tt j�rt velem biol�gi�ra, Ericet h�vn� meg. �s Lauren, a felv�g�s, aki mindig kereszt�ln�zett rajtam az eb�dl�asztaln�l, megh�vhatn� Tylert: valaki mintha azt mondta volna, hogy m�g mind a ketten szabadok. Nagyszer� �tlet, lelkendezett Jess. Most, hogy Mike-ot biztos�totta mag�nak, mintha t�nyleg �szint�n mondta volna, hogy szeretn�, ha �n is elmenn�k a b�lba. Neki is azzal a kifog�ssal hozakodtam el�, hogy Seattle-be kell mennem.
  Amikor letettem a kagyl�t, megpr�b�ltam a vacsor�ra �sszpontos�tani -  k�l�n�sen a csirke f�lkock�z�s�ra �gyeltem, nem akartam aznap tiszteletemet tenni a baleseti seb�szeten. De az eszem m�shol j�rt, Edward szavait elemezgettem minduntalan. Azt vajon hogy �rthette, hogy jobb, ha nem bar�tkozunk?
  H�nyingerem t�madt, amikor r�j�ttem, mire gondolhatott. Nyilv�n �szrevette, mennyire od�ig vagyok �rte: � pedig nem akar hi� rem�nyeket �breszteni bennem... ez�rt nem lehet�nk m�g bar�tok sem... mert egy�ltal�n nem �rdeklem �t!
  H�t persze, hogy nem, gondoltam d�h�sen, k�nnyes szemmel ? a k�nnyeket a hagyma rov�s�ra �rtam. Hiszen �n nem vagyok �rdekes egy cs�ppet sem. � pedig az. �rdekes... �s okos... �s titokzatos. .. �s t�k�letes... �s gy�ny�r�... �s a jelek szerint k�pes f�l k�zzel megemelni egy teheraut�t.
  Rendben van, �gy is j�. Nem musz�j nekem vele foglalkoznom. Nem is akarok vele foglalkozni! Let�lt�m itt, a purgat�riumban az �nmag�mra kiszabott b�ntet�semet, azt�n rem�lhet�leg siker�l bejutnom valamelyik f�iskol�ra D�l-Nyugaton, s�t, tal�n Hawaii-ra kapok �szt�nd�jat. Naps�t�tte tengerpartot �s p�lmaf�kat vizion�lva betettem a tortill�t a s�t�be.
  Charlie bizalmadanul m�ricsk�lt, amikor hazat�rve meg�rezte a paprika szag�t. Nem hib�ztattam ?  legk�zelebb valahol D�l-Kaliforni�ban lehetett ehet� mexik�i kaj�t kapni. De m�giscsak zsaru volt, m�g ha csak kisv�rosi zsaru is. Az�rt volt benne annyi kur�zsi, hogy belek�stoljon. �gy l�ttam, �zlik neki. Elvezet volt figyelni, ahogy lassan kezdi elhinni, csakugyan tudok f�zni.
  -  Apu... - kezdtem, amikor m�r kis h�j�n v�gzett az ev�ssel.
  -  Mondjad, Bella!
  -   H�t, csak azt akartam mondani, hogy j�v� szombaton bemegyek Seattle-be, ha nem b�nod. -  Nem enged�lyt k�rtem, de a puszta k�zl�st goromb�nak �reztem, �gyhogy m�giscsak odabiggyesztettem a v�g�re valami enged�lyk�r�s-f�l�t.
  -  Minek? -  k�rdezte olyan meglepetten, mintha el se tudn� k�pzelni, hogy l�tezhet olyan dolog a vil�gon, amihez Forksban nem jut hozz� az ember.
  -  H�t szeretn�k venni egy-k�t k�nyvet... az itteni k�nyvt�r v�laszt�ka el�g szeg�nyes... �s tal�n n�zek magamnak valami ruhaf�l�t is... - T�bb p�nzem volt, mint valaha, mert h�la Charlie-nak, ingyen jutottam az aut�hoz. Nem mintha nem kellett volna csillag�szati �sszegeket k�ltenem benzinre -  a j�rg�ny val�s�ggal falta az �zemanyagot.
  -  Val�sz�n�leg tankolnod kell majd �tk�zben - Charlie mintha olvasott volna a gondolataimban.
  -  Tudom, majd meg�llok Metasan�ban �s Olympi�ban. Esetleg Tacom�ban is, ha musz�j.
  -  �s teljesen egyed�l m�sz? -  firtatta, �s �n nem tudtam eld�nteni, arra gyanakszik-e, hogy titokban valami fi�val randizok, vagy egyszer�en csak att�l f�l, hogy bajba ker�l�k.
  -  Igen...
  -  Seattle nagy v�ros... m�g a v�g�n elt�vedsz!
  -  Apu, Phoenix k�b� �tsz�r akkora, mint Seattle... �s kiismerem magam a t�rk�pen, �gyhogy ne agg�dj!
  - Akarod, hogy veled menjek?
  Megpr�b�ltam �gyesen leplezni, mennyire elborzaszt ez a gondolat.
  -  Dehogyis, Apu, alighanem eg�sz nap m�st se csin�lok majd, mint egyik pr�baf�lk�b�l ki, a m�sikba be. Hal�lra unn�d magad!
  - �h, rendben! -  Az eshet�s�g, hogy f�l percn�l t�bbet kell v�rakoznia valami n�iruha-�zletben, azonnal elvette a kedv�t a dologt�l.
  - K�szi! - mosolyogtam r�.
  - Id�ben vissza�rsz m�g az iskolab�lra?
  Hajjaj! Csakis egy ilyen kisv�rosban fordulhat el�, hogy az ember apja tudja, mikor van az iskolab�l!
  - Nem, �n nem t�ncolok, Apu! -  H�t ha valaki, Charlie igaz�n meg�rthetn�... v�gt�re is nem any�mt�l �r�k�ltem az egyens�lyprobl�m�imat!
  Meg is �rtette.
  - Ja, t�nyleg! - kapott �szbe.
  M�snap reggel igyekeztem a lehet� legmesszebb parkolni az ez�st Volv�t�l. Nem akartam k�s�rt�sbe esni, m�g az lenne a v�ge, hogy vehetn�k neki egy �j aut�t. Kisz�lltam, �s ahogy a kocsikulccsal vacakoltam, leejtettem, egyenesen bele egy pocsoly�ba. Lehajoltam �rte, s ekkor feh�r k�z villant el� a semmib�l, �s felkapta, miel�tt �n el�rhettem volna. F�legyenesedtem. Edward Cullen lezser�l a furgonomnak t�maszkodott.
  - H�t ezt meg hogy csin�ltad? -  bosszankodtam.
  - Mit? - Odany�jtotta a kulcsot. Amikor �rte ny�ltam, a tenyerembe ejtette.
  - Hogy csak �gy el�bukkant�l a semmib�l!
  -  Bella, nem �n tehetek r�la, hogy nem veszed �szre, ami az orrod el�tt van!
  A hangja nyugodt volt, mint rendesen - b�rsonyos �s halk.
  M�rgesen f�jtam t�k�letes arc�ba. A szeme megint vil�gos volt, aranyl� m�zsz�n�. K�nytelen voltam a f�ldet n�zegetni, hogy elrendezzem kusza gondolataimat.
  -  Mire volt j� az a k�zleked�si dug� tegnap? - k�rdeztem m�g mindig a betont b�mulva.
   -  Eddig azt hittem, az a strat�gi�d, hogy �gy teszel, mintha nem is l�tezn�k, nem pedig az, hogy hal�lra ideges�tesz!
  -   Azt Tyler kedv��rt csin�ltam. Adnom kellett neki egy es�lyt! -  vigyorgott.
  -  Te....! -  El�llt a l�legzetem. Nem jutott eszembe megfelel� gorombas�g. �gy begurultam, hogy azt hittem, menten agyon�t�m, de ezen csak m�g jobban mulatott.
  -  �s nem teszek �gy, mintha nem l�tezn�l -  folytatta.
  -  Sz�val akkor t�nyleg azon vagy, hogy hal�lra bosszants! Ha m�r Tyler teheraut�ja nem v�gzett velem!
  A m�zsz�n� szemp�r haragosan felszikr�zott. Ajka keskeny vonall� pr�sel�d�tt, minden j�kedv elt�nt az arc�r�l.
  -  Te tiszt�ra bolond vagy! - mondta halkan �s hidegen.
  A tenyerem bizsergett - borzaszt�an szerettem volna odas�zni egyet. Magam is meglep�dtem, rendes k�r�lm�nyek k�zt semmi hajlamom az er�szakra. Ideje, hogy fak�pn�l hagyjam.
  -  V�rj! - ki�ltott ut�nam. De �n csak mentem, d�h�sen cuppogva az es�ben. Edward azonban mellettem termett, �s k�nnyed�n l�p�st tartott velem.
  -  Sajn�lom, t�nyleg goromba voltam! -  �gy tettem, mintha meg se hallottam volna. -  Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem volt igazam - folytatta -, de az�rt m�gis sajn�lom, hogy goromb�skodtam.
  -  Mi�rt nem hagysz b�k�n? -  morogtam.
  -   K�rdezni akartam t�led valamit, de te m�sra terelted a sz�t. -  A mark�ba nevetett. �gy l�tszik, visszat�rt a j�kedve.
  -  Tal�n t�bbsz�r�s szem�lyis�g szindr�m�ban szenvedsz? -  k�rdeztem szigor�an.
  -  M�r megint kezded?! Megadtam magam.
  - J�, rendben. Mit akart�l k�rdezni?
  -  Arra gondoltam, hogy a j�v� szombaton... tudod, aznap, amikor az iskolab�l van...
  -  Ez most valami vicc? -  szak�tottam f�lbe, �s szembefordultam vele. Az arcom csurom v�z lett, ahogy feln�ztem, hogy l�ssam, milyen k�pet v�g.
  A szeme der�s-gonoszul megvillant.
  -  Megengedn�d, hogy befejezzem?
  Beharaptam az ajkam �s �sszekulcsoltam a kezem, nehogy valami ostobas�got m�veljek.
  -  Hallottam, amikor azt mondtad, hogy aznap Seattle-be m�sz. Arra gondoltam, tal�n �r�ln�l egy fuvarnak.
  H�t ez v�ratlanul �rt.
  -  Micsoda? -  Mire akar kilyukadni?
  -  Nem akarod, hogy bevigyenek kocsival Seattle-be?
  -  De kicsoda? -  k�rdeztem �rtetlen�l.
  -  H�t �n, term�szetesen! -  Lassan, artikul�ltan ejtett ki minden egyes sz�tagot, mintha egy gyengeelm�j�h�z besz�lne.
  -  De mi�rt? -  k�rdeztem m�g mindig d�bbenten.
  -  H�t mert �n magam is �gy terveztem, hogy bemegyek Seattle-be valamikor, �s �szint�n sz�lva nem vagyok biztos benne, hogy a furgonod kib�r ekkora utat.
  -  A kocsimnak semmi baja, k�sz�n�m sz�pen! -  Tov�bbmentem, de annyira meglep�dtem, hogy m�g a m�rgel�d�sr�l is megfeledkeztem.
  -  De eljutsz-e vele egy tankkal Seattle-ig? - Hozz�m igaz�totta a l�pteit.
  - Nem hinn�m, hogy ez r�d tartozna! -  H�lye, flancos Volv�s...
  -  K�z�rdek, hogy ne pazaroljuk f�l�slegesen a v�ges mennyis�gben rendelkez�sre �ll� energiaforr�sokat...
  -  Komolyan, Edward! - Beleborzongtam, ahogy kimondtam a nev�t, de nagyon ut�ltam magamat �rte. -  Nem tudlak k�vetni. Eddig azt hittem, nem akarsz velem bar�tkozni.
  -  Azt mondtam, jobb lenne, ha nem bar�tkozn�nk, nem azt, hogy nem akarok!
  -  �, k�sz, most m�r minden teljesen vil�gos! - g�nyol�dtam. Azon kaptam magam, hogy m�r megint meg�llok. Most azonban m�r a menza kiugr� teteje alatt �csorogtunk, v�dve az es�t�l, �gy egyszer�bb volt feln�znem az arc�ba. H�t, ez nem kifejezetten seg�tett a vil�gos gondolkod�sban.
  - Sokkal... okosabban tenn�d, ha nem bar�tkozn�l velem! De m�r belef�radtam, hogy megpr�b�ljam magamat t�vol tartani t�led, Bella!
  Ragyogott a szeme, ahogy ezt az utols� mondatot kimondta, a hangja fojtott volt. �n meg hirtelen elfelejtettem, hogyan kell leveg�t venni.
  - Elj�ssz velem Seattle-be? -  k�rdezte, m�g mindig azon a fojtott hangon.
  Nem b�rtam megsz�lalni, csak b�lintottam. Mosoly suhant �t az arc�n, azt�n �jra elkomolyodott.
  - T�nyleg jobban j�rn�l, ha nagy �vben elker�ln�l! - figyelmeztetett. -  Akkor az oszt�lyban tal�lkozunk!
  Sarkon fordult, �s visszas�t�lt arra, amerr�l j�tt�nk.